Kertészeti lexikon címszavak - K

Lexikon címszavak K
  • Kabóca   néhány kabóca faj lárváját habos burok takarja, melynek védelme alatt gazdanövényüket szívogatják szipókás rovarok
  • Kacs - Kacs (cirrhus). 1. (bot.) Kapaszkodó szerv; fejlődhet szárból: szár-Kacs (pl. szőlő), ág-Kacs (pl. tök), levélből: levél-Kacs (pl. borsó), levélcsúcsból (pl. Gloriosa), pálhalevélből (pl. Smilax), levélnyélből (pl. iszalag).
  • Kagylók - Kagylók a lágytestü állatok egyik osztálya, amelyeket az állatrendszertanban lemezkopoltyúsak név alatt foglalnak össze. Kétoldali részarányos, összenyomott testü és fejnélküli állatok; állkapcsuk és nyelvük nincs.
  • Kajszi-gutaütés   sárgabarack betegségei gutaütés, a kajszi gutaütés rendszerint csak tünete több egymással összekapcsolódó bajnak gutaütés
  • Kakaófa   örökzöld fa - Kakaófa (Theobroma cacao L., Sterculiaceae). Hazája a tropikus Amerika; forró égövi vidékeken termesztik. 8-12 m magas, örökzöld fa.
  • Kakascímer - Kakascímer (Rhinanthus, Scrophulariaceae). Félélősködő növények.
  • Kakaslábfű   egyéves gyomnövény - Kakaslábfű (Echinochloa, Gramineae). Egyéves, nyárutói, terhes gyomnövények. A közönséges Kakaslábfű [E. crus-galli (L.) Beauv.] népi nevei kakasláb muhar, piros v. vörös muhar, vízi muhar.
  • Kaktusz   pozsgás növények - Kaktuszfélék (Cactaoceae) Kétszikű növénycsalád, amelybe nagyrészt levél nélküli, meghúsosodott szárú pozsgás növények tartoznak.
  • Kakukk   - Kakukk (Cuculus canorus canorus) a Kakukk alkatúak (Cuculiformes) rendjében a Kakukkfélék (Cuculidae) családjának nálunk egyetlen képviselője.
  • Kakukkméh   élősködő méh, áldongó, Psithyrus fajok
  • Kalanchoe korallvirág   évelő, félcserje - Kalanchoe (Crassulaceae). Felálló szárú évelők v. félcserjék. Átellenes leveleik húsosak, ép szélűek v. szárnyaltak. Fehér, sárga, karminpiros, négyszirmú virágaik álernyőben fejlődnek. A trópusokon kb. 200 fajuk él.
  • Kaliforniai pajzstetű   - Kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus Comst., San José pajzstetű) a kerek pajzsú pajzstetvek közé tartozó, legveszedelmesebb és legártalmasabb hazai pajzstetvünk. Hazája Kelet-Ázsia, ma már mind az öt világrészben honos.
  • Kalló cserebogár   - Kallócserebogár (csapó cserebogár, homoki cserebogár, arató cserebogár, Polyphylla fullo L.). Legnagyobb hazai cserebogár faj.
  • Kapor   egyéves fűszernövény - Kapor (Anethum graveolens) Dél-Európából származó közismert, egyéves fűszernövény. Fiatal levélzetét és szárát ételek, savanyúságok ízesítésére használják. A zöld növény 0,3-0,5%, érett termése (magva) 2-3,5% Illóolajat (Anethi oleum) tartalmaz, mindkettőből illóolajat is gyártanak.
  • Kaptár   Kaptár. Valamikor minden méhlakást kaptárnak neveztek. Ma csak a mozgatható, kiszedhető építményűt nevezzük Kaptár- nak. Ebben minden lép külön-külön, lécekből készült keretbe épül, azzal együtt kivehető, tetszés szerint cserélhető, v. más Kaptár-ba helyezhető át; a méz kipörgetése után újra használható.
  • Karalábé   Karalábé termesztés Ápolási munkái: talajporhanyítás, öntözés és fejtrágyázás. Ha a gumók a tyúktojás nagyságot elérték (koraiak), értékesíthetők. A korai karalábé fajták kifejlődésének ideje egy-két hónap, míg a késeieké 3-4 hónap. A korai fajták szedésének kezdete május végére
  • Karantén   növényegészségügyi zárlat A közigazgatási hatóságok a veszélyes kártevőkre vonatkozó bejelentések végleges kivizsgálásáig ideiglenes, a fertőzés megállapítása után pedig rendes zárlat alá helyezik a veszélyes kártevőkkel fertőzött területeket.
  • Kardamom   gyógynövény - Kardamom (Elettaria cardamomum). Elő-India nyugati partvidékének erdős hegyeiben termő, 2-3 m magas fűszer, illetve gyógynövény
  • Kardi   évelő zöldségnövény - Kárdi (Cynara cardunculus). A Földközi-tenger környékén őshonos, évelő zöldségnövény. Főként a nyugati országokban termesztik. Levelei 1-1,5 m hosszúak, keskenyek, erősen szeldeltek, hosszú éles tüskékkel.
  • Karfiol A karfiol a rózsák teljes kifejlődésekor szedhető. Hetenként egyszer, hűvösebb időben 10-14 naponként szedik úgy, hogy közvetlenül a rózsa alatt elvágják a szárat. A kései karfiolt a fagyok beállta elótt be kell takarítani
  • Katicabogár   szárnyas rovarok, bogarak - Katicabogár. Katicabogarak bödék (Coccinellidae) a bogarak rendjének egyik családját alkotják. Apró termetűek, félgömb alakú testalkattal. Lábfejük három ízből áll, csápjaik rövidek. A szárny-fedők élénk színűek, rajtuk több-kevesebb világos vagy sötét petty. Egy részük ragadozó
  • Kámforfa   - (Cinnamomum camphora Sieb., Lauraceae). DK-Ázsiában elterjedt, hatalmas, 50 m magasra is megnövő, hosszú életű fafaj.
  • Kányafű   - Kányafű (Rorippa, Cruciferae). Évelő, változó megjelenésű, sárga virágú gyomnövények.
  • Kányazsázsa   - Kányazsázsa (Diplotaxis, Cruciferae). Sárga virágú, gyakori gyomnövények a keresztesvirágúak családjából.
  • Kányazsombor   - Kányazsombor (Alliaria officinalis Andrz., Cruciferae). Kétéves, 20- 100 cm magas, felálló szárú, nagyobbrészt ágatlan növény, vese alakú, hosszú nyelű tőlevelekkel és szíves alapú, kihegyezett-tojásdad, rövid nyelű, egyenlőtlenül öblösen fogas szárlevelekkel.
  • Kapcsolódás - Kapcsolódás bizonyos jellegek együtt-öröklődése, vagyis egy hasadó F2 V. B1 stb. nemzedék ugyanazon egyedeiben való együttmaradása annak következtében, hogy génjeik ugyanabban a kromoszómában lokalizálódnak.
  • Kapásnövények - Széles sortávolságra vetett növények, amelyeket tenyészidejük alatt gyomirtás és talajporhanyítás céljából rendszeresen kapálunk.
  • Káposzta bagolypille   rovarok, lepkék, károsítók - Évente 2 nemzedék fejlődik. Az I. nemzedék hernyói tavasszal, a II. nemzedékéi a nyár második felében károsítanak. Különösen utóbbiak veszedelmesek, mert a káposztafejben és a karfiol virágzatában járatokat rágnak
  • Káposztafélék   keresztesvirágúak, zöldségnövény - Káposztafélék a keresztesvirágúak (Cruciferae) családjába, a káposzta (Brassica) nemzetségébe tartoznak. Elsőéves alakjukat zöldségként használják. Magot a második évben hoznak. Becőtermésűek. Idegen-, rovarmegporzósak. Általában hidegtűrő növények
  • Káposztalepke   lepkék - Káposztalepke (Pieris brassicae L.). A szárnyak fehéresek. fesztávolságuk 5,5-6,5 cm, elülső szögleteik feketék. A hernyó kékeszöld alapon sárga és fekete pontokkal tarkázott, kifejletten 4-4,5 cm hosszú.
  • Káposzta levéltetű   rovarok, károsítók - Káposztalevéltetű (Brachycolus [Brevicoryne] brassicae L.) káposztán, repcén, mustáron és egyéb keresztesvirágú növényeken károsít.
  • Káposzta liszteske   molytetvek - Káposzta liszteske (Aleurodes proletella L.) a káposzta apró fehér szívókártevője, leveleit erősen fodrosítja, mézgásodást okoz
  • Káposztamoly   szárnyas rovarok, lepkék - Káposztamoly (Plutella maculipennis Curt.). Összecsukott szárnyakkal 15 mm hosszú; barna alapszínű elülső szárnyain elöl zegzúgos vonallal határolt fehéres sáv húzódik.
  • Káposzta poloska   rovarok, szívó kártevők - Káposzta poloskák (Eurydema-fajok) névvel egymáshoz nagyon hasonló három kártevő poloska fajt jelölünk: káposzta poloska (E. ornatum L.), paréj poloska (E. oleracea L.) és tarka címeres poloska (E. festivum L.). Vörös v. narancssárga alapon fekete rajzolatúak, hosszuk 6-10 mm.
  • Kárkép A kártétel szabad szemmel is látható nyoma a növényen. A kárkép bizonyos kártevőkre annyira jellemző, hogy arról a kártevő biztosan megállapítható. A Kárképek csoportosítása: 1. kóros elváltozások
  • Kaszat - Kaszat (achaenium). Alsó állású magházból (Magház) keletkezett egymagvú, száraz, fel nem nyíló, magános, termés, melynek terméshéja részben v. egészben a vacokból keletkezett tehát tulajdonképpen áltermés.
  • Katlan alakú korona - Katlan alakú korona az a gyümölcsfa-korona, melynek sudarát eltávolították, s a korona belül üres. Nem valósítja meg a legnagyobb koronafelületet és a teherbírás követelményeit, viszont levegőssége, megvilágítottsága tökéletes.
  • Kávé   örökzöld cserje - Kávé (Coffea arabica). Örökzöld trópusi cserje. A Coffea liberica magasabb növésű, magja is nagyobb. A Coffea arabica törpe változatát mint cserepes dísznövényt termeszthetjük. Virága fehér, illatos. Csonthéjas termésében két mag van
  • Kavics - Általában a folyóvíz görgető hatására legömbölyödött, nem sarkos kövecske. Szemnagyságú frakciói neve: 2 mm-től 2 cm-ig apró Kavics, 2 cm-től 20 cm-ig durva Kavics.
  • Kavicsos talajok - Kavicsos talajok 25 %-nál több gömbölyűre koptatott kavicsot tartalmazó talajok, amelyek, völgyek öntésterületein, teraszokon és patkókon fordulnak elő.
  • Keményítő Keményítő (amilum) a növényvilágban a legelterjedtebb tartalék-tápanyag poliszaccharid. A növény szénhidrát-tartalékul használja és különböző alakú szemcsék alakjában raktározza a sejtekben.
  • Keménység mérés Keménységmérés. Valamely anyag ellenállóképességének meghatározása egy másik anyag behatolásával szemben. Általában valamilyen testnek (gúla, golyó stb.) - ún. szúrótestnek - a mérendő anyag felületébe, meghatározott erővel való benyomásával határozható meg
  • Kender Kender (Cannabis sativa). Közép-Ázsiából származik. Egyéves, kétlaki növény, 1-2 m magasságot is elér. Fontos, rostot szolgáltató ipari növény. Ezenkívül termése drogot szolgáltat. Zsíros olajat, trigonellin alkaloidot, cholint
  • Kenderkefű Kenderkefű (Galeo pais, Labiatae). Egyéves, ajakos virágú gyógynövények. A piros kenderkefű (G. ladanum L.) 10-20 cm magas, terebélyes, szürkén pelyhes v. mirigyes, négyélű szárú gyomnövény.
  • Kerek pajzsú pajzstetvek Kerekpajzsú pajzstetvek (Diaspididae) gyümölcsfáink leggyakoribb pajzstetvei, amelyekre közösen jellemző, hogy a tetvek által kiválasztott pajzs nincsen összeforrva az állat hátával, arról könnyen leemelhető. A pajzs színe fekete, szürke v. szennyesfehér. Az állatok sárgák
  • Keresztes szőlőmoly   szárnyas rovarok - Keresztes szőlőmoly (Polychrosis botrana Schiff.) sárga fejű világoszöld hernyója a szőlőbimbók és fürtök károsítója. Lepkéi rügyfakadás körül rajzanak, rajzása vontatott.
  • Keresztesvirágúak - Keresztesvirágúak (Cruciferae, keresztesek). Kétszikű növénycsalád. Tagjai egyéves v, évelő, lágy szárú növények szórt levelekkel.
  • Kerítés - kerítések készülhetnek telekhatárok jelzésére (s ezzel bizonyos jogok biztosítására), illetéktelen behatolások, kártételek elleni védelem céljából, a kertészetben gyakran szélfogónak, helyük, rendeltetésük szerint egyszerűbb vagy igényesebb kivitelben.
  • Kerti cserebogár   szárnyas rovarok - Kerti cserebogár (Phylloperta horticola L.) sárgásbarna szárny fedőjű és zöldeskék nyakpajzsú állat. Júniustól augusztusig repül délben a föld felszínéhez közel, rendszerint ...
  • Kerti házatlancsiga Kerti házatlancsiga (Anion hortensis Fer.) merev bőrű állat, kinyúlva 30-50 mm hosszú. Alapszíne kékesszürke, barnás vagy szürkésfekete. Mindkét oldalán egy-egy feketés hosszanti sáv
  • Kerti sóska sóska (Rumex acelosa L., Polygonaceae). Európában őshonos. Vad alakjai nálunk is megtalálhatók. Évelő, korai vitaminforrásként fogyasztják. Szaporítása tőosztásról és magvetéssel történik, 30-40 em sortávolságra
  • Kerti utak Kerti utak a forgalom és a vízelvezetés céljára létesülnek. Építésük során - technikai szempontból - a forgalmi utakra vonatkozó általános elvek érvényesülnek A Kerti utak szélessége: ösvény, tipegő 0,40 m, talicskaút 0,60 m, kerti út (gyalogút) egy személy részére 0,60 m ...
  • Kertművészet A kertművészet feladatának természete szerint a művészeti ágak közül elsősorban az építőművészettel rokon, de a közös vonások ellenére jelentékeny különbség választja el őket.
  • Kertművészeti kompozíció Kertművészeti kompozíció. Az a művészeti munka, amellyel a kert részeit, részleteit, a kerti kép elemeit elrendezzük, szerves egésszé fűzzük össze. A Kertművészeti kompozíció-ban nagy jelentősége van a kertben álló építménynek, az épületnek is; sok esetben ez a kiindulópontja a Kertművészeti kompozíció-nak, s annak jellegét meghatározza, legalábbis közvetlen környezetére vonatkozólag.
  • Kertművészet Magyarországon Kertművészet Magyarországon. Hazánk földjén már a római uralom alatt fejlett kertészkedés folyt, főként Pannóniában, a mai Dunántúlon. A magyarságnak a virágok iránti szeretetét a honfoglalás korából származó iparművészeti tárgyak díszei bizonyítják.
  • Kertművészet története A Kertművészet története vázlatos történeti áttekintése során azt vizsgáljuk, hogy a különböző korok társadalmi viszonyai között 1. mit vártak az emberek a kerttől, mi volt a céljuk vele, milyen érzelmekkel viseltettek a kert, s általában a természet iránt; 2. milyen szempontok szerint, milyen társadalmi erők hatására alakították a kertet ...
  • Kerttervezés Kerttervezés. Kert (főként díszítő v. egészségügyi célból létesítendő kert) megépítéséhez szükséges tervek elkészítése.
  • Keserűgyökér (Picris hieracioides L., Compositae). Kétéves, felálló szárú, 30-150 cm magas, horgas serteszőrös gyomnövény, hosszúkás-tojásdad v. lándzsás, öblösen fogas szélú levelekkel.
  • Kémhatás - Kémhatás valamely oldat savas, lúgos vagy semleges jellegét jelenti.
  • Kén Kén sulfur, S természetes állapotban is előfordul. Ásványai igen elterjedtek. Többféle módosulatban is ismeretes. Sárga kristályos módosulatai (monoklin, rombos) szénkénegben oldhatók. Amorf Kén keletkezik, ha kristályos Kén -t megolvasztunk és hirtelen lehűtünk.
  • Kert, díszkert A Kert létesítése ipari jellegű tevékenység, Kert-építés. A gyakorlatban főként díszkertek, közületi zöldterületek létesítését értik rajta. Egyesíti a lényeget jelentő kertészeti jellegű munkákat az inkább járulékos, szorosabb értelemben vett építő (főként mély- és némileg magasépítő) munkával.
  • Kerti mag Kerti mag (aprómag). Zöldségnövények (zöldségmag) és dísznövények, virágok (virágmag) közfogyasztásra termesztett vetőmagja. A kereskedelemben kapható Kerti mag fajok és fajták adatait (felsorolás, ár, tulajdonságok rövid leírása) az évenként megjelenő árjegyzékek közlik.
  • Kénsav Kénsav (acidum sulfuricum H2SO4) színtelen, szagtalan, olajszerű folyadék. Régi neve vitriololaj. A tiszta Kénsav erősen higroszkópos, ezért mint szárító anyagot alkalmazzák.
  • Kéregmoly   szárnyas rovarok - Kéregmoly (Enarmonia [Laspeyresia] woeberiana Schiff.) pirosas árnyalatú, szürkésfehér hernyója idősebb csonthéjas és almatermésű fák alsó törzsrészeiben, a vastag kéregrészekben rág járatokat
  • Kétalakúság Kétalakúság dimorfizmus. Szűkebb értelemben az a jelenség, amikor a szervezetbenegy szerv V. szervkomplexum két alakban fordul elő (pl. növényekben kétféle hosszúságú porzó vagy két különböző alakú levél vagy virág van
  • Kétéltűek Kétéltűek (Amphibia) a gerincesek egyik osztálya. 1. rend: Farkos kétéltűek (Urodela). Családjai: Barlangi gőtefélék (Proteidae), Szalamandrafélék (Salamandridae). 2. rend: Békák (Apura). Családjai: Nyelvetlen békafélék ( Pipidae), Karmos békafélék (Xenopodidae), Korongnyelvű békafélék
  • Kétéves növények - diciklikus növények, a Kétéves növények két tenyészeti időszakon át élnek
  • Kétlakiság Kétlakiság (dioecia). Az egyivarú virágoknak olyan ivarmegoszlása, amikor az egyik növényegyeden csupa porzós virág, a másikon csupa termős virág fejlődik
  • Kétszárnyúak Kétszárnyúak (Diptera) a rovarok egyik rendjét alkotják. Jellemzőjük, hogy a többi szárnyas rovartól eltérően csak egy pár kártyás szárnyuk van. A szárnyak mögött, a hátsó szárnynak megfelelő helyen kis nyúlvány: a rezgő v. billér található.
  • Kétszikűek Kétszikűek Dicotyledones. A zárvatermők első osztálya. Magvaikban két sziklevél van. Gyökérrendszerük főgyökérből és az ebből kiágazó oldalgyökerekből áll.
  • Kettősszelvényűek Kettősszelvényűek (Diplopoda, ikerszelvényesek) a gyűrűsférgekre emlékeztető gömbölyded, megnyúlt testű állatok.
  • Kilúgozás Kilúgzás a talajból egyes oldható v, oldhatatlan anyagok eltávozása lefelé haladó vízáramlás segítségével.
  • Kilúgozott szikesek A szikes talajok nagy részénél, különösen a szolonyeceknél az oldható sók, a szénsavas mész és egyéb anyagok a felső szintekben kisebb mennyiségben fordulnak elő, mint egyes alsóbb szintekben. Ilyen alapon nevezzük ezeket kilúgozott szikeseknek.
  • Kiméra Kiméra a növényi szervezet valamely szervében genetikailag különböző szövetképlet (pl. narancs héjában citrom szövetrészek) megjelenése.
  • Kínai kel Kínai kel (Brassica pekinensis Rupr., Cruciferae). Kínában már az V. század óta termesztik. Kétéves, kötöző salátára emlékeztető növény, főként salátaként fogyasztott káposztaféle.
  • Kínai kert A kínaiak a kertet a tájképfestés, tájképrögzítés egy sajátos módjának tekintették, és úgy helyeznék el szobáik ablaka verandáik előtt, mint Európában a tájképeket a szobák falán.
  • Királydinnye Királydinnye (magyar királydinnye, Tribulus orientalis Kern., Zygophyllaceae). Egyéves, tövétől ágas, lefekvő szárú növény, átellenes, rövid nyelű, 5-8 pár levélkéjű levelekkel. A növény hosszú, merev szőröktől borzas.
  • Kis farágópille Kis farágápille (Zeuzera pyrina L.) fehér szárnyú, acélkék foltokkal tarkázott nősténye tojásait csomókban a gyümölcsfák törzsére rakja. Sokkal inkább polifág, mint a nagy farágó (Cossus cossus L.), csaknem minden lombfánkat károsítja, de fenyőn is megtalálható.
  • Kisugárzás Kisugárzás (radiáció) a hőenergia távozása adott felszínről, hosszúhullámú, láthatatlan sugárzással. A földfelszín kisugárzása okozza az alsó légrétegek éjszakai lehűlését.
  • Kisugárzási fagy Kisugárzási fagy (radiációs fagy) a fagyponton túlterjedő olyan éjszakai lehűlés, amelyet derült időben, szélcsendben és száraz levegőben a talajfelszín igen erős hőkisugárzása okoz.
  • Kis vörösrügysodró Kis vörösrügysodró (Recurvaria nanella Hb.) szürkésfekete, kiterjesztett szárnyakkal 7-9 mm nagy lepke. Hernyója barnáspiros, a fej, nyakpajzs fekete. Kikelés után augusztus szeptemberben a levelekben vékony áttetsző barnás elágazó aknákat készít.
  • Kitaibel Pál Kitaibel Pál (1757-1817) világhírű botanikus, a magyar flórakutatás egyik úttörője. Bejárta egész Magyarországot és hatalmas növénygyűjteményt állított össze. Kutatásait elsősorban Buda és Pest környékén kezdte
  • Kitettség Kitettség valamely terület fekvése égtáj, lejtviszonyok és széljárás szempontjából. A kiettség főleg a nap besugárzó hatásának mértéke, valamint a szélviszonyok tekintetében jellemző.
  • Kitin Kitin vázpoliszacharid, vízben, híg savban, hígban oldhatatlan. Tömény savval hidrolizál glükózaminra és ecetsavra.
  • Klór Klór (Cl) zöldessárga színű, fojtó szagú gáz. Könnyen cseppfolyósítható, vashengerekben szállítják. A klór vízben oldódik, ez a klórosvíz, melyben sósavra és hipoklórsavra bomlik. A levegőnél nehezebb.
  • Klorofill Klorofill alapvázként négy -CH- csoporttal összekötött pirrolgyűrűt (porfirin-váz) tartalmaz molekulájában. Több hasonló szerkezetű Klorofill-t ismerünk. Legfontosabb közülük a klorofill-a, ez rögzíti a fényenergiát az asszimilációnál.
  • Klorózis Klorózis (sárgaság). Növényeink élettani megbetegedése; közvetlen oka a zöld növényi részek zöld festékanyagának hiányos képződése, ami elsősorban a Mg-hiány (a Mg a klorofillmolekula alkotórésze), továbbá a Fe, Mn, Cu, sőt a N-vegyületek elégtelen volta is.
  • Kocsány Kocsány (virágkocsány, pedunculus) a virágtengelynek az a része, amely a virágot tartja. Ha a Kocsány közvetlenül a föld alatti szárból vagy tőrózsából indul ki (és nem visel leveleket), tő-Kocsány a neve.
  • Koelreuteria, Csörgőfa Koelreuteria Laxm. Csörgőfa, Sapindaceae. Lombhullató fák, szórt állású, páratlanul v. kétszer szárnyalt levelekkel. Sárga virágaik végálló bugában nyílnak. Termésük felfújt tok.
  • Koffein - (coffein, thein, 1-3-7-trimetil-xantin) a xantin metil-származéka.
  • Kókuszdió Kókuszdió (Cocos nucifera L., Palmaeeae). A tropikus tengerpartok legfontosabb termesztett pálmája.
  • Koldustetű Koldustetű parlagi mizsót, Lappula myosotis Mönch., Boraginaceae). Egyéves, 10-40 cm magas, felső részében ágas szárú nyárutói gyomnövény, mely ősszel csírázva gyakran áttelel.
  • Kolloidok   Kolloidok szubmikroszkópos határfelületű, ill. szubmikroszkópos szerkezetű anyagrendszerek, melyek a heterogén és homogén rendszerek között foglalnak helyet.
  • komló   - Komló ( növény, Humulus Lupus ), a kenderfélék kétlaki iszalagfüve, két faja az északi földgömb mérsékelt vidékein nő. Tőkéje többnyaras, szára jobbra csavaródzó, levele szívforma és ujjashasábu, keményszőrü.
  • Komló levéltetű   - Komló levéltetű (Phorodon humuli Sehrk.) zöld színű, tojásalakban a szilva, kökény, sajmeggy ágain telel át.
  • Komló szövőpille   - Komló szövőpille (Hepialus humuli L.). Lepkéje sárga szárnyú, halványpiros foltokkal és sávokkal. A hím alapszíne krétafehér; 45-70 mm szárnytávolságú. Jún.—júl.-ban rajzik.
  • Konkoly Konkoly (Agrostemma githago L., Caryophyllaceae). 50-100 cm magas, villásan, dúsan ágas szárú, szálas levelű, rásimuló szőröktól szürkén selymes kalászos gyom. 3 cm átmérőjű virágai a levelek hónaljában jelennek meg, hosszú kocsányokon, magánosan, Sziromlevelei szennyes pirosak.
  • Konyhakömény (Cetrum carvi L., Umbelliferae). Ernyős virágzatú, kétéves növény, nálunk vadon él.
  • Korcsosodás Az idegentermékenyülő növények kényszerített önmegporzása esetén az utódoknál korcsosodás, leromlás jelentkezik. Ennek oka az utódnemzedék egyedeinek nem kielégítóő életrevalósága.
  • Kórelőzmény Kórelőzmény anamnezis a növényi vagy állati megbetegedés körülményeire, a fertőzés előtti viszonyokra, az észlelt tünetekre, a megbetegedett szervezet addigi életére ill. a tenyésztés viszonyaira vonatkozó adatok összessége.
  • Kórfolyamatok Kórfolyamatok a megbetegedés folyamán jelentkező minden, a normálistól eltérő életfolyamat. A megbetegedés általában mindig az élő szervezet valamely funkcionális zavarából ered.
  • Korhadékevő állatok Korhadékevő állatok (saprophaga) bomló növényi v. állati eredetű szerves anyagokkal táplálkoznak.
  • Korhadéklakó növények - Korhadéklakó növények (szaprofiton-ok, saprophyta). Olyan növényi szervezetek, amelyek elhalt szerves anyagokon, legtöbbnyire az erdők humuszában élnek, s ezekból merítik szervesanyag-szükségletüket.
  • Koriander - Koriander (zergefű, Coriandrum sativum L., Umbelliferae). Hazája a Földközi-tenger környéke, nálunk sok helyen régóta termesztett egyéves fűszernövény.
  • Kórfejlődés - Kórfejlődés (pathogenezis) a kórokozó, mint Betegséget előidéző ok és a gazdanövény közötti kétoldalú viszony kialakulása. Ide tartozik a betegség v. kórelőzmény (anamnezis), a betegség keletkezése, terjedése és lefolyása.
  • Kórokozók - Kórokozók pathogén szervezetek különböző élőszervezeteken élősködő megbetegedést előidéző élőlények. A növényi kórokozókat (phytopathogén szervezetek) élettani tekintetben a következő tulajdonságok jellemzik
  • Kóroktan - Kóroktan (acthiologia) a növényi kóros folyamatok, a kórjelenségek keletkezéséhez vezető különböző tényezőív tanulmányozásával foglalkozó tudományág.
  • Korompenész Korompenész a növények felületén barnásfekete v. zöldes-fekete, aránylag könnyen letörölhető bevonatot alkotnak.
  • Korona alkat Korona alkat (habitus). A lombkorona ágrendszere, vagyis a lombkorona váza adja a fás növények alkatát habitusát.
  • Korona ritkítás Koronaritkítás a kialakított, termőrefordult gyümölcsfák fontos ápolási munkája. Minél gondosabban nevelték a fát fiatal korában, annál kevesebb ritkítást igényel idősebb korában.
  • Korpafű Korpafű (Lycopodium clavatum L. kapcsos korpafű, Lycopodia-ceae). Kozmopolita faj. Hegyvidéki, savanyú talajokon, fenyvesekben, nyíresekben él; hazánk nyugati határszélein fordul elő.
  • Kórtan Kóroktan (acthiologia) a növényi kóros folyamatok, a kórjelenségek keletkezéséhez vezető különböző tényezőív tanulmányozásával foglalkozó tudományág.
  • Kórtünet Kórtünet (szimptóma). Minden növénybetegség rendszerint jellemző v. nem jellemző, de látható külsó tünetekkel árulja el magát. A betegséget kísérő külső elváltozást hívjuk kórtünetnek.
  • Kosbor - Kosbor (Orchis, Orchidaceae). Füves helyeken, magasabb hegyvidékek nedves rétjein termő növény.
  • Kosborfélék - Kosborfélék (Orchidaceae). Egyszikű, a növényvilág fajokban leggazdagabb, 22 000 fajt számláló családja. Tagjai a legbonyolultabb virágszerkezetű, a növényvilág törzsfejlődésének egyik csúcspontján álló növények.
  • Kotu - Kotu lápos területek 10-25% szerves anyagot tartalmazó talaja. Színe fekete, szerkezete poros. Könnyű fajsúlya miatt szárazon a szél könnyen felragadja és elhordja.
  • Kovászos uborka - Biológiai, tejsavas erjedéssel készített és konzervált termék. Erre a célra közepes nagyságú uborkát használnak. Mosás után megszurkálják, hogy ezáltal a sós felöntőlé és az uborka cukortartalmú leve minél előbb kicserélődjék.
  • Köles - ( Panicum miliaceum L., Gramineae). Magját helyenként emberi táplálkozásra, főként azonban takarmánynak termesztik. Rövid tenyészideje miatt gyakran másodvetésbe v. kipusztult, kiszántott növények helyére kerül, Zölden is etetik.
  • Kőrisbogár   - szárnyas rovarok - Kőrisbogár (Lytta vesicatoria L.) 1,5 cm hosszú élénkzöld színű, kellemetlen, émelyítő szagú bogár. Orgonabokron, kőrisfán májusban —júniusban tömegesen található.