Kertészeti lexikon címszavak - L
- Laboda (Atriplex, Chenopodiaceae). Nyárutói egyéves gyom-, ill. zöldségnövények. A terebélyes L. (Atriplex patula L.) sűrűn ágas, 1 m-nél is nagyobbra megnövő növény,lefekvő v. felemelkedő, dúsan ágas szárral ...
- Labdarózsa levélbogár (Galerucella viburni Payk.) fél cm hosszú, sárgásbarna; lárvája sárgászöld, feketefoltos. Gyakran tarrágást okoz, a levelekből csak a főbb erek maradnak meg
-
- (aranyeső, Leguminosae). Lombhullató cserjék v. fák, szórt állású hármas levelekkel, majdnem ülő levélkékkel. Sárga virágaik végálló, csüngő fürtökben nyílnak. Termésük későn felnyíló, lapított, szálas hüvely ...
- Lakmusz (Lacca musci). Hollandiában és Dél-Franciaországban készített festék, az Azori- és Kanári-szigeteken gyűjtött különböző zuzmókból (Rocella tinctoria, R. fuciformis stb.) állítják elő ...
- A Lantana camara Lantana egynyári dísznövény. Virágzatában a középső és a szélső virágok pirosak, sárgák, fehérek. Túző napon cserépben, ablakban v. virágágyakban ültetve egész nyáron virit ...
- Lapageria rosae Ruiz et Pav. (Liliaceae). Chile nemzeti virága. Kúszó, örökzöld cserje. Virágai nagyok, rózsaszínűek v. fehérek, harang alakúak ...
- Lapozás. A nyugalmi idő végén, a lombfakadás előtt használható oltásmód. Az oltóvesszőnél vastagabb alany visszametszett csúcsára az oltóvessző párosításszerű metszlapjával azonos metszlapot készítenek, összeillesztik, bekötik és oltóviasszal bekenik az oltást
- A mikroszervezetek szaporodásának egyik kezdeti szakasza. A tápoldatban a sejtek száma nem növekszik, viszont az életfolyamatok erősödnek, és ...
- Lappangó fertőzöttség (latens infekció). Olyan fel nem ismerhetó fertőzöttségi állapot, amelynek során a gazdanövény a fertőzésen ugyan átesett, de sem a fertőzöttség, sem a betegség tüneteiben nem ismerhető fel. Az ilyen fertőzött növényben ...
- Larix (vörösfenyő, Abietaceae). 25-30 m magas, lombhullató, laza koronájú tűlevelű fák, durva, cserepes kéreggel. Tűi a hosszú hajtásokon egyesével, a rövid hajtásokon csomóban állnak, színük világoszöld, ősszel sárgára színeződnek ...
- Lathyrus (Leguminosae). Évelő v. egyéves, többéves, többnyire heverő, v. kapaszkodó dísz-, ill. gyomnövények. Kb. száz faja honos az északi mérsékelt övben és D-Amerikában. A Lathyrus tuberosus L. (mogyorós lednek) 30-100 cm hosszú, vékony, lefekvő v. kacsaival kapaszkodó szárú ...
- Lavatera (madármályva, Malvaceae). Kb. huszonöt faja a Földközi-tenger vidékén, Ausztráliában és Közép-Ázsiában honos dísznövény. Lavatera trimestris L., 60-120 cm magas, egynyári dísznövény.
- Laurus nobilis L. (babér, Lauraceae). A Földközi-tenger vidékén élő örökzöld fa. Kétlaki virágai álernyőben nyílnak. Termése egymagvú bogyó. Bokor v. kis fa. Bőrnemű levele illatos.
- Laskatök (télitök, istengyalulta tök). Hazája Kelet-India. Kúszó szárú. Levelei a sütőtök leveleinél valamivel kisebbek, kerek-tojásdad, közepéig tompán karéjos, alul szürkén érdes, bársonyos színűek. 3-6 kg-os fehér, zöldesfehér márványozott, hosszában kissé megnyúlt, gömbölyű termését télen, amikor kevés friss zöldségféle ...
- Lábaspotrohúak (Diplura) kezdetleges szervezetű, ósi szabású rovarrend. Tor és potroh szélesen nőtt össze. Potrohszelvények száma hatnál több. Három pár torlábukon kívül az első potrohszelvényen ...
- Lágy szár egyéves, kevéssé fásodott növények áttelelésre alkalmatlan szára. A szalmaszár (calmus) a pázsitfűfélékre jellemző szár, mely belül rendszerint üres, erősen csomós, s szártagjai az alaptól a csúcsig fokozatosan hosszabbodnak. Az osztódásra képes szövetek (merisztémák) a csomók felett helyezkednek el. A palkaszár calamus ...
- Lágyrothadás. Egyes kórokozó baktériumok és gombák pektinbontó enzimjeik segítségével képesek arra, hogy a húsos növényi szövetek sejtjeit összetapasztó pektin anyagot elbontsák ...
- Láperdő (Alnetalia glutinosae). A láperdőt edafikus növénytársulások alkotják. Mocsári v, láptalajokon, állóvizek és nedves rétek zsombékosain a megtelepedő fűz, nyír, éger cserjéssé, erdővé alakítja át a területet, és kifejlődnek a fűzlápok ...
- Lápi mészföld (lápi mésziszap) a szénsavas meszet oldva tartalmazó lápi vizekből rakódik le. Ezenkívül a meszet testükön, ill. testükben kiválasztó állatok: puhatestűek, rákfélék stb. és meszet nagyobb mértékben
- Látonya (Elatine, Elatinaceae). Kétéltű, egyéves gyomnövények vízi és szárazföldi alakkal. A pocsolya látonya ((Elatine alsinastrum L.) 2-10 cm magas vízi- v. mocsári növény, örvösen álló levelekkel. Víz alatti levelei fonalasak ...
- Lebegő legyek (Syrphidae, zengő legyek) közepes v. nagy testű legyek. Csápjuk 3 ízű, fejük félgömbös, a hímek szemei nagyobbak, a fejtetőn többnyire összeérnek. Testük nyúlánk v. zömök, gyakran sárgás rajzolatú és méhekre, darazsakra emlékeztető alakú, mások fémfényűek. A lebegő legyek lárvái előrefelé ...
- Számos családjuk az emberre és a mezőgazdaságra egyaránt káros, sőt veszélyes fajokat foglal magába. Ide tartoznak a bögölyök (Tebanidea) és a bagócsok (Oestridae). Az igazi legyek (Muscinae) a szárnypikkelyes legyek (Muscidae callypterae) családjának egyik alcsaládját alkotják. Ide tartozik a közismert házi légy (Musca domestica), számos betegség terjesztője ...
- A fák koronaalakja leginkább gömb, gúla, sudaras v. lecsüngő (szomorú). A fáknál a legyező alakú korona mindig mesterséges alakítás útján jön létre. Ezt a koronaformát főleg gyümölcsfáknál és alakfáknál alkalmazzuk ...
- Lekvár. Besűrített gyümölcshús-készítmény. Többnyire 40-50 % eredeti gyümölcscukor tartalmúra sűrítik be, répacukor hozzáadása nélkül. Legismertebb ilyen készítmény a szilvalekvár, melyet magvazás után áttörés nélkül állítanak elő besűrítéssel ...
- Lemezes gombák( Agariaceae) a hártyagombák (Hymenomycetes) egyik családja. A termőtest tönkre és kalapra különül. A bazidiumokból álló himénium a kalap alsó részén küllőszerűen ...
- A lencse a Földközi-tenger környékéről származó, régóta termesztett növény. Közép-Európában már a kőkorszakban is ismerték, egyéves, dudvaszárú növény. Fajtái a mag nagyságában és színében különböznek egymástól. A 68,5 mm átmérőjű és 5060 g ezermagsúlyú fajtákat nagymagvú v. tányérlencsének, a 4,5-6 mm átmérőjű és 40-50 g ezermagsúlyúakat ...
- Lencse gubacslégy (Contarinia lentis Aczél). Ez a kártevő lencsetermesztő vidékeinken található meg. Az 1,5-2 mm hosszú légy a lucernabimbó-gubacslégy közeli rokona, és először Magyarországon találták meg ...
- Lencsezsizsik ( Bruchus Laria lentis Fröhl.) 3-3,5 mm hosszú, a borsózsizsiknél kisebb és nyúlánkabb testű bogár, színe hasonló hozzá. Szárnyfedői és nyakpajzsa nagyon sűrűn, szürkén szőrözött. Tojásait a kinyílt lencsevirágba rakja ...
- Lepkeszeg (görögszéna, bakszarv, Trigonella foenum-graecum, L., Leguminosae). A Földközi-tenger vidékéről származó, jellegzetesen erős illatú, egyéves növény, nálunk elvétve termesztik. Régebben fűszerező hatása kedvéért vetették csalamádé, bükköny közé ...
- Lepkék (pikkelyesszárnyúak, Lepidoptera) rendje a rovarok (Insecta) osztályába tartozik. I. csoport: Nappali lepkék ( Rhopalocera), II. csoport: Szövők és Szenderek ( Bombyces, Sphinges), III. csoport: Bagoly-lepkék (Noctuiformes), IV. csoport: Araszolók (Geometriformes), V. csoport: Molylepkék ...
- Lespedeza (Leguminosae). Lombhullató cserjék, félcserjék v. lágy szárúak. Leveleik hármasak; a leginkább lilás rózsaszín virágok levélhónalji fürtökben v. fejecskékben nyílnak.
- Lestyán (Levisticum officinale Koch., Umbelliferae). Ernyős virágzatú, ázsiai eredetű, magasra növő, erőteljes fejlődésű, évelő növény. Levelei szórtállásúak, lemeze kétszer szárnyalt, virágai sárgák. A gyökérzetét (Levistici radix) gyűjtik, illata, íze fűszeres.
- Genotípusú halandóság, életképtelenség v. nagyfokú, a szervezet pusztulásával járó öröklött fejlődési rendellenesség. A letalitást a génelmélet a halált okozó (letális) génösszetételben látja. Letalitás jelentkezhet eltéró genomú szülőpárok ...
- Leacojum (tőzike Amaryllidaceae). Szálas levelű, hagymás évelők. Virágai harang alakúak, hóvirágszerűek, bókolók. Sarjhagymákról, érés után magvetéssel szaporítjuk. Leacojum aestivum L. Hazája Európa, Kisázsia
- Levegőbujtás. Ha a meggyökereztetni kívánt vesszőt (hajtást) nem húzhatjuk le a talaj szintje alá, fenn a korona magasságában megfelelően behasított részét tőzeges komposztfölddel töltött Sphagnum-moha burkolattal ...
- Levegő fajták akkor alakulnak ki, ha a levegő valamely terület felett hosszabb ideig nyugalomban marad, és felveszi az ott uralkodó légköri tulajdonságokat. Pl. a sarkvidéken erősen lehűl, az óceánok felett párával telítődik, a térítők vidékén erősen felmelegszik stb. Az egyes Levegőfajták szerzett tulajdonságaikat
- A talajrészecskék közötti hézagokat részben víz, részben levegő tölti ki. Ha a talaj pórustérfogatából kivonjuk a mindenkori víztartalmát tf%-ban, megkapjuk a levegőtérfogatot. Ha pedig a vízkapacitást
- Levegő nedvessége (légnedvesség, a levegő páratartalma, vízgőztartalma). Jelenléte szabályozza a párolgást. Kicsapódásából keletkezik a felhő
- Levegőnyílások (gázcsere-nyílások, stomák) az átszellőztető-rendszernek az epidermiszben levő kivezető nyílásai, ezeken távozik a vízpára és bonyolódik le a gázcsere
- A levél a hajtás különnemű, korlátolt növekedésű, exogén eredetű oldalképlete, amely az asszimilációt és a felesleges vízelpárologtatását, a transzspirációt végzi. A homológia szerint a hajtásos növények ivartalan nemzedékének
- A kártevő rágása következtében a leveleken előforduló belső sérülés. A sérülést előidéző rágásmódot aknázásnak nevezzük. Az aknázó életmód
-
- levélatka (Phyllocoptes) kizárólag fásodott szárú növények levelein élnek. A fajok egy része a levél színét, mások a fonákot szívogatják, de ellephetik a levéllemez mindkét oldalát is. Nagyobb populációjuk esetén a megtámadott levelek
- Levélbogarak (Chrysomelidae) a bogarak rendjének fajokban gazdag családja. Többnyire ovális, erősen domború hátú, néha hosszúkás (spárgabogár, vetésfehérító bogár) vagy pajzs alakú (pajzsos labodabogár) kis és közepes nagyságú bogarak; többségük élénk színezetű fémesen csillogó
- (Psylloidea) a szipókás rovarok közé tartozó apró, Kabócaszerű rovarok. Szárnyuk átlátszó, egyszerű erezetű; hátsó lábaikkal jól ugranak. A lárvák, nimfák lapított testűek, kevésbé mozgékonyak, mint az imágók. Az ősszel megtermékenyített, kifejlett nőstények telelnek át, kora tavasszal sárgás
- Levéldarazsak (Tenthredinidae) a hártyásszárnyú, s ezen belül a levéldarázs alkatú rovarok egyik igen népes családja. Az imágók egyéb hártyásszárnyúakhoz viszonyítva lassú mozgású nappali állatok. Általában virágokon találhatók nektár és pollenevők, de ragadozók is
- Levéldugvány általában kifejlett levél, kis levélnyél darabbal, kivételesen a levéllemez olyan háromszögletűre vágott része
- Két fajnak van jelentősége: Aphelenchosides fragarieae, R. B., A. Ritzema Bosi. Schwartz. Előbbi üvegházi páfrányokon és Lorraine-Begonia-n, utóbbi Chrysanthemum-on okoz gyakori megbetegedést
- Levélfúró eszelény (Coenorrhinus-Rhynchites-pauxillus Germ.) fémesen csillogó, sötétkék, 2-4 mm-es ormányos bogár. Tavasszal az almatermésű és csonthéjas gyümölcsfák, a kökény, galagonya stb. rügyeit, bimbóit és virágkocsányait rágva táplálkozik
- Levéllemez (lamina) a levél lapos része. Benne mint hálózat tűnik fel a levélerezet. Részei a levéllemez csúcsa (apex), ezzel szemben a levélnyélhez csatlakozó rész a levéllemez válla (bacis), a csúcsot a vállal összekötő vonal a levéllemez éle (acies), e kettőt összekötő szegély, pászta a levéllemez széle (margo).
- Leveles kel (marhakáposzta, Brassica oleracea L. var. acephala D., Cruciferae). Kétéves, nagyra növő, fejet nem fejlesztő káposztaféle.
- Levélmoly néven, kárképük alapján, különféle családokba tartozó molylepkéket foglalunk össze.
-
- A levéltetvek levélen, hajtáson, virágon, termésen szívogatnak. Szívásuk nyomán a levél bepödrődik, a hajtás elsatnyul, a levél, a termés deformálódik, a levél megsárgul, elhal, lehullik.
- levendula (Lavandula, Labiatae). 40-80 cm magas félcserje, levelei megnyúlt lándzsásak, virágzata álfüzér, pártája ibolyáskék, jellegzetes levendulakék. Közismert finom illatú termesztett növény.
- Légáramlás a levegő mozgása. Iránya szerint lehet 1. vízszintes, ekkor advekciónak is nevezzük, 2, függőleges fel- v. leszálló (konvekció), 3. ferde fel- v. lesikló légáramlás.
-
-
- Légykapófélék (Muscicapidae) az Énekesmadár alkatúak (Passeriformes) rendjének családja. Veréb nagyságú v. annál kisebb, de finomabb alkatú, hegyes, tőben széles csőrű Madarak tartoznak ide.
- - Lép (méh.) a mézelő méh viaszépítménye.
A munkásméh potrohának hasán, a viasztükrön kiizzadt és apró, kis viaszpikkelyek formájában megszilárdult viaszból építik.
- - Lépesméz, a léppel együtt fogyasztható csemege méz. Rendszerint apró keretkékben, kivételesen üvegdobozokban (box), szabad építményű, fiasításra nem használt (szűz) lépekben termelik.
- - Liebig Justus (1803-1873) német vegyész.
Kutatásai jelentősek, különösen a szerves vegyületek terén. Ő foglalta össze először a modern trágyázástan tételeit. Minimum-törvénye (1840) szerint a termés nagyságát a rendelkezésre álló tápláló elemek közül a minimumban levő elem mennyisége szabja meg.
- - Ligeterdők (Populetalia albae). Folyóvizek mentén, oxigénben gazdag, friss vízzel elárasztott talajon kialakult buja növényzetű erdőtípusok, ahol a felhalmozódó iszapot a lehulló lomb humifikálja és rajta buja növényzetú erdők fejlődnek.
- - Lignin a sejtek öregedésekor a sejtfalakban rakódik le. A Lignin-t színreakciókkal mutatják ki.
- - Ligustrum (fagyal, Oleaceae). Lombhullató v. félig örökzöld cserjék, átellenes, ép szélú levelekkel. Apró, fehér, hímnős virágaik végálló bugában nyílnak. Termésük egy-négy magú, bogyószerő csontár.
- - Likacsos gombák Polyporaceae a hártyagombák Hymenomycetes egyik családja. Gyakran taplógombáknak is nevezik a Polyporaceae családot, és likacsos gombák alatt a Polyporus nemzetséget értik.
- - Linné Carolus (Károly. 1707-1778). Svéd természettudós, a tudományos növényrendszertan világhírű magalapozója. Fő műve, a Systema naturae A természet rendszere az állatokat, a növényeket és az ásványokat foglalja rendszerbe (1735).
- - Limonium sóvirág (Plumbaginaceae). Mintegy kétszáz faja az egész földön elterjedt. Limonium sinuatum Mill, (sóvirág, sziksaláta, Statice sinuata Limonium).
- - Alacsony, középmagas, magas, gyepet alkotó v. felálló szárú növények. Leveleik keskeny-lándzsásak v. szálasak. Virágaik többnyire hullatagok, különböző színűek. Érés után magvetéssel szaporítjuk, cserépben elő kell nevelni. L. usitatissimum L. Ismert, egyéves gazdasági növény.
- - ( Bothynodere [Cleomus] punctiventria Germ.). Cukor-, takarmány- és céklarépa tavaszi kártevője. Az éppen csírázó v. néhány leveles növényt szinte a föld színéig lerágja. Ez a kártevő különösen száraz, meleg tavaszok sorozata után szaporodik el.
- - Az Erysiphaoena családjába tartozó valódi élősködő gombák okozta betegség, melynek jellemző tünete, hogy a kórokozó gomba a növény felületét fehér (ritkán rózsaszínes vagy barna) penészszövedékkel vonja be, mintha a növény liszttel volna beszórva.
- - Lódarázs Vespa crabro L. sárga testű, feketén tarkázott állat. Papírszerű anyagból épített fészkében társasan él.
- - Lomb a lomblevelek összessége. A lomblevelek a növények levélképleteinek egyik csoportját alkotják. Nagy mennyiségben képződnek, színük nagy Klorofill-tartalmuk miatt zöld, de néha egészben v. részlegesen más (vörös, ezüstös) színűek is lehetnek.
- - A lombhullató növények a tenyészeti időszak végén lehullatják lombleveleiket, s a következő vegetációs időszak kezdetén a levelek hónaljában fejlődött rügyekből hajtanak ki az új levelek.
- - A fás növények téli, nyugalmi szakaszának bevezetése. A Lombhullás aktív életfolyamat, hormonhatás eredménye.
- - Lombkorona (korona) a lombhullató és örökzöld fák ágrendszerén fejlődött lombozat. Két típusát különböztetjük meg: a tartóágas és a sudaras Lombkorona-t.
- - Lombszíneződés. A levelek színét a zöld (Klorofill), sárga (karotin, yantofill) és a vörös (antociánok) színanyagok egymáshoz viszonyított aránya és a levél egyes szövetei között való megoszlása szabja meg.
- - Lombtalanítás a lomb eltávolítása mechanikai úton v. vegyszeres kezeléssel különböző termesztési okokból.
- - Lombhullató, ritkán félig örökzöld v. örökzöld, felálló v. kúszó törzsű cserjék.
- - Lopótök (Lagenaria siceraria, Cucurbitaceae). Hazája a trópusi Afrika, Kelet-India.
- - Lórom (Rumex, Polygonaceae). Évelő v. egyéves, kórós növények, nagyobbrészt gyomok.
- - Lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa L., vakondtücsök, lótetű). Az egyenesszárnyú rovarok közé tartozó 3,5-5 cm hosszúságú rovar.
- - Lösz a jégkorszakban a folyók kiszáradt árteréből kifújt porból, szélárnyékos oldalakon vagy szélcsendben történő porhullásból létrejött, sárga színű, laza, üledékes kőzet.
- - A Pinus fajok tűlevél hullását előidéző Lophodermium pinastri (Schrad.) Chev.-val rokon a lucfenyő leveleit károsító Lophodermium macrosporum (Hartig) Rehm.
- - Mindazok a talajok, amelyek szénsavas meszet tartalmaznak, gyengén lúgos kémhatásúak.
-
- - Alacsony, legyökerező szárú v. magasabb, felálló szárú évelők; leveleik átellenesen v. örvökben állnak.
- - (füzény, Lythraceae). Nedves termőhelyeken növő, évelő v. egyéves növények.
