Ókori kertek Ókori kertek. Egyiptomban (i. e. XXXIII.-I. sz.) a termékeny Nílus-völgyben főleg csak egynyári növényeket termesztettek. Fákat, cserjéket magasabban fekvő, mesterségesen öntözött területre telepítettek.
Obeliszk Négyélű, felfelé enyhén keskenyedő, karcsú, magas kőemlékmű, amely fent alacsony gúlában végződik. Egyiptomi eredetű. Sírkő gyanánt gyakran használt forma
Odvasodás Odvasodás rendszerint helytelenül eltávolított nagyobb ágak sebhelyén át indul meg, innen korhad és revesedik a törzs. A fatestet pusztító gombák az odvasodás útegyengetői
Okra (gumó v. bámjo, Hybiscus esculentus L., Malvaceae). Hazánkban kevésbé ismert fűszer-, ill. zöldségnövény, inkább csak a bulgár kertészek termesztik; termesztése a Balkánon Bulgáriában, Romániában, Albániában terjedt el. Termése zöld hegyespaprika alakú; levesnek, főzeléknek, magját pedig fűszerként használják.
Olajnövények Olajnövények azok a növények, amelyeknek magja jelentős mennyiségű olajat tartalmaz, és amelyeket elsősorban olajnyerés céljából termelnek. Nem tartoznak az Olajnövények közé a nagy olajtartalmú gyümölcsnemek (dió, mandula, mogyoró stb.)
Olajnyerés Olajnyerés a zsíros olajú magvakból (ricinus, napraforgó, mustár) sajtolással történik. Hideg sajtolással tiszta, világos olaj állítható elő, de hátránya, hogy sok olaj marad a pogácsában
Oltóvessző Oltóvessző. Törzsfáról vagy szaporításra kijelölt fáról származó ép, érett, egészséges, egyéves, lombtalan, oltásra felhasználható növényi szárrész. Szedése a továbbszaporításra kijelölt fa egyéves részeinek lombhullása után, a fagyok beállta előtt történik
Oltóviasz Oltóviasz oltások kenésére használt tapadó anyag. Az oltás sebeit vékonyan kell oltóviaszszal bekenni. Az oltóviasz a kenés után rövidesen megszilárdul és a sebfelületeket légmentesen elzárja
Oltvány Oltvány. Olyan növényegyed, amelyben két vagy több oltási alkotóelem tartósan úgy él együtt, hogy a tápanyag-felvételt és az asszimilációt más-más alkotóelem végzi. Szóhasználatunkban általában az alany és a nemes együttélése az oltvány
Opuntia - Medvetalp Opuntia Mill. (medvetalp, Cactaceae). Fa v. cserje alakú kaktuszféle, mintegy százötven faja Amerikában Kanadától Patagóniáig honos. A tüskecsomók tövében horgas szőrképletek vannak, a virágok többnyire nagyok, selymes fényűek. A magvak kemények. A Földközi-tenger mentén és Ausztráliában néhány faj elvadult. Sok faja változatos növekedésű.
Orchidea Orchideák. 20.000-nél több fajuk az egész földkerekségen előfordul. Megkülönböztetünk meleg, mérsékelt, hidegházi és szabadföldi Orcideák-at. Szaporításuk magról, tőosztással, sarjakról és dugványozással lehetséges.
Ormányos bogarak Ormányosbogarak (Curculionidae) a bogarak rendjének fajokban egyik leggazdagabb családja. Jellemzőjük az ormányszerűen megnyúlt fej. Rágószervek és szájnyílás az ormány csúcsán helyezkednek el
Orvosi angelika Orvosi angelika (angelika, angyelika, Angelica archangelica). Európa északi vidékein és a havasok közt honos. Sokfelé, így nálunk is termesztik. Magasra növő, erőteljes fejlődésű, kétéves növény. Gyökere répaszerű, levelei nagyok, levéllemezei kétszer szárnyaltak
Oszlopos talajszerkezet Oszlopos talajszerkezet rendszerint a szolonyec típusú szikes talajokban fordul elő, amelyeknek B-szintje megszáradás után jól elhatárolt oszlopokra reped. Ezek az oszlopok igen tömörek, kemények
Osztódó szövetek Osztódó szövetek (merisztémák) a fejlődésben levő növényi testrészek mindazon szövetei, amelyek sejtjeik osztódása és növekedése által elősegítik a test hosszanti gyarapodását, vastagodását, ill. új szervek keletkezését. E szövetek sejtjeire jellemző, hogy vékonyfalúak, bőséges plazmatartalmúak, nagy sejtmagvúak, s a szomszédos sejtekhez többnyire szorosan kapcsolódnak
Oxalis - madársóska Oxalis (madársóska, Oxalidaceae). Hármas levelű, apró dísz-és gyomnövények. Oxalis sricta L., parlagi madársóska; évelő, rövidtarackos, felálló szárú, 15-40 cm magas gyomnövény
Oxigén Oxigén (O) a legelterjedtebb elem a föld felszínén. Színtelen, szagtalan gáz. Vízben kevéssé oldódik, erősen lehűtve folyadékká sűríthető. Iparilag cseppfolyós levegőből állítják elő. Vegyületeiben két vegyértékű, negatív elem.
Ozmózis Ozmózis jelenségét észleljük, ha oldatot és tiszta oldószer vagy két különböző töménységű oldat félig áteresztő hártyán keresztül érintkezik egymással. Az oldott anyag szétterjedni törekszik, de ezt a hártya megakadályozza. Az oldószer molekulái ellenben áthatolnak (átdiffundálnak, beáramlanak) oldat-oldószer esetén az oldatba, két oldat esetén a töményebb oldatba.
Ózon Ózon (03) az oxigén allotrop módosulata. Oxigénből keletkezik elektromos kisülések hatására. Jellegzetes, átható szagú gáz, erősen lehűtve nagy nyomáson indigókék folyadékká sűrűsödik.
Ökörfarkkóró Ökörfarkkóró (Verbascum, Scrophulariaceae). Nagyobbrészt kétéves, nagy termetű, kórós gyom-, ill. dísznövények. A szöszös Ökörfarkkóró (V. phlomoides L.) kétéves, felálló szárú, minden részében nemezesen molyhos-gyapjas, sárgászöld növény, széles elliptikus v, tojásdad levelekkel
Ökörszem Ökörszem (Troglodytes troglodytes troglodytes) az Énekesmadár alkatúak (Passeriformes) rendjében az ökörszemfélék (Troglodytidae) családjának egyetlen képviselője. Egyik legkisebb madarunk, alig nagyobb a királykánál
Ökotípus Ökotípus. Egy fajnak megszabott élethelyen található, egységes jellegű alakja, melynek sajátosságát az élethely környezeti tényezői biztosítják. Rendszerint a tájfajta is ökotípus.
Öndifferenciálódás Öndifferenciálódás. Az egyedfejlődés során a fejlődő embrióban egyes sejtcsoportok képessége arra, hogy onnét kivéve mesterséges kultúrában is ugyanazzá fejlődjenek, mint eredeti helyükön
Öngyulladás Öngyulladás. Ha valamely anyag Hőmérséklete hőenergia bevitele nélkül, csupán belső biológiai, kémiai vagy más folyamat következtében éri el a gyulladási hőmérsékletet, akkor Öngyulladás következik be. A nedves szervesanyag-tömegek (széna, szalma, gyapot, tőzeg stb.) Öngyulladása mikroorganizmusok hőtermelésének következménye
Önmagára oltás szaporítási mód - Önmagára oltás (szőlő). Régi, ma már alig alkalmazott agrotechnikai eljárás, amelynek során az erősen fejlődő, rugós, keveset termő szőlőtőkéket saját vesszejével oltották át. Célja az volt, hogy a nedvkeringés gátlása révén az oltásforradás a gyűrűzéshez hasonló hatást fejtsen ki, és így a szőlőtőke jobban teremjen.
Önmeddő Önmeddő a saját virágporával nem termékenyülő virág. Az Önmeddő-ség származhat a virág morfológiai sterilitásából vagy a sexuális incompatibilitásból
Önmegporzás Önmegporzás (autogamia, magamegporzás) a megporzásnak az a módja, mely ugyanannak a virágnak az ivarszervei között folyik le.
Az Önmegporzás lehet közvetlen, ha a hímnős virágban a bibe és a portok helyzete olyan, hogy a virágpora portok felnyílásakor közvetlenül a bibére jut, (autogamia) vagy közvetett, amikor a portok és a bibe között nincs érintkező felület
Öntermékenyülő fajta Öntermékenyülő fajta. Olyan fajta, amelynek virágai saját virágporukkal termékenyülnek, aminek eredményeként a gyümölcsökben csíraképes magvak fejlődnek
Öntéstalaj Öntéstalajok a folyóvizek ártéri lerakódásaiból keletkeznek. Ott, ahol a folyók energiája kisebb, mint amennyi a hordalék szállításához szükséges, az iszap- és homokszemcsék leülepednek és a medret feltöltik
Öntözővíz Öntözővíz. A hiányzó csapadék pótlására, fil, a termesztett növények vízellátására felhasznált víz. Mennyiségén kívül igen fontos a víz minősége is. Az öntözhető terület nagyságát az Öntözővíz-et szolgáltató vízforrás hozamának nagysága szabja meg. Öntözésre felhasználható vizek ...
Öregedés Öregedés. Az élő szervezetek egyedfejlődési ciklusának a főbb életfunkciók hanyatlásával járó szakasza, amely a teljes kifejlettség, az érettség, a szaporodási szervek funkcionálása és az utódok létrehozása után következik be.
Öröklődés Öröklődés (öröklés, átöröklés). biológiai folyamat, amelynek során a szülők magukhoz hasonló utódokat hoznak létre, és - Liszenko szerint - a saját életükhöz, fejlődésükhöz meghatározott életfeltételeket igényelnek, és a különböző életkörülményekre meghatározott módon reagálnak.
Örökölhetőség Örökölhetőség (h2, hereditabilitás, örökölhetőségi értékszám) a mennyiségi tulajdonságok öröklődésének valószínűsége, mértéke, amely 0 és 1 közötti értéket vehet fel. Szokták százalékban is kifejezni
Örökzöldek Örökzöldek az olyan állandóan lombos növények, amelyeknek levelei egy évbél hosszabb időközben fokozatosan hullanak le. A félörökzöldek lombja kedvező körülmények között egész télen megmarad és csak az új lomb megjelenésekor hull le. (pl. ligustrum ovalifolium, Viburnum rhytidophyllum)
Őszi szőlőmetszés Őszi szőlőmetszés. A szokásos tavaszi metszéstől eltérve a szőlő metszhető ősszel is. Az Őszi szőlőmetszés legnagyobb hátránya a rügyek bizonytalan teleléséből adódik, mert ezek fagykárosodása terméskiesést idézhet elő.
Őszi szőlőoltás szaporítási mód - Őszi szőlőoltás. Olaszország, Franciaország, Észak-Afrika és Ausztrália, szőlőtermő vidékein alkalmazott helybenoltási mód. Legismertebb formái a Cadillac- és a Mayorquine-oltás.
Összetett virágzat Összetett virágzatok az elágazó virágzati főtengely első-, másod-, harmad- stb. rendű ágain elhelyezkedő virágok öszszessége, mely egyszerű virágzatokból van felépítve
Őzlábgombák Őzlábgombák (Lepiota) a lemezes gombák (Agaricaceae) nem. zetsége. A tönk gyűrűs (galléros), a kalap világos alapon sötétebb pikkelyes. A lemezek fehéresek. Lomberdőkben gyakori a nagy őzlábgomba (Lepiota procera). Kalapjának átmérője és a tönk hossza 30 cm-t is elérhet. Jóízű ehető gomba
