Kertészeti lexikon címszavak - R

  • 2023-09-24
  • Ragadozó emlősök Ragadozó emlősök (Carnivora) méhlepényes emlősök alosztályába tartozó, többnyire húsevő állatok. Agyvelejük fejlett, testük arányos, erős, fejük gömbölyű, orruk hegye kopasz, füleik felfelé állnak, szájuk körül tapogató serték vannak. Ujjaik karmokkal ellátottak
    Tovább
  • Ragadozó gombák Ragadozó gombák. Sajátságos hurokszerű fogókészülékkel v. bunkós végű, ragadós hifa ággal élő fonálférgeket és amőbákat megfognak és táplálékul felhasználnak.
    Tovább
  • Ragadozó poloska Ragadozó poloska (Perillus bioculatus, rabló poloska) hossza 0,7-1,3 mm, a káposzta poloskához hasonló. Fedőjének felső részén kevesebb sárga vagy vörös folt van. Észak-Amerikában honos. Az utóbbi években telepítették át Európába a Burgonyabogár ellen.
    Tovább
  • Rajnai fürtös Rajnai fürtös rövid tenyészidejű uborkafajta. Levele középnagy, középzöld színű, felső csúcsa jól fejlett. Termése rövid (10-12 cm), keskeny, majdnem nyaknélküli, a bibepont felé fokozatosan keskenyedő.
    Tovább
  • Rajnai törpe Rajnai törpe (Petit provencal) (povanszál). Alacsony, tömött levélzetű kifejtőborsó. Levélzete sötétzöld. Többnyire párosvirágú. Hüvelye középhosszú, kissé hajlott, hegyesedő, középzöld, 6-8 maggal.
    Tovább
  • Rajzás A rajzás rendszerint élénkebb fajfenntartó tevékenységgel kapcsolatos, és ezért szokták e kifejezést ennek megjelölésére is használni. A rajzás olyan rovarfajok esetében, amelyek összeverődésre, csapatosodásra hajlamosak, rendszerint feltűnő jelenség (pl. tiszavirág).
    Tovább
  • Rák Rák nemcsak gyümölcsfákon, hanem erdei fákon is előfordul. Lehet nyílt és zárt, mindkettő keletkezési feltétele azonban sérülés, némelykor csak szemmel alig látható kéregrepedés. Ebben telepedik meg a Nectriagalligena Bres. gomba.
    Tovább
  • Rákok Rákok (Crustacea) túlnyomórészt vízben élő, változatos alakú és testnagyságú, ízeltlábú állatok. Legtöbbjük bőre a lerakódott mészsóktól többé-kevésbé kemény. A fej és tor sokszor fejtorrá nőtt össze. Testük szelvényezett.
    Tovább
  • Recés poloska Recés poloska (Stephanitis piai F., recés levélpoloska) 6-8 mm hosszú, szinte csipkeszerűen finom rajzolatú, sárgásfehér, átlátszószárnyú, barnaerű poloska. Teste rendkívül lapos.
    Tovább
  • Recésszárnyúak Recésszárnyúak (Neuroptera) változatos testalkatú rovarok. Két pár szárnyuk recés erezetű, kb. egyenlő alakú és nagyságú. Teljes átalakulással fejlődnek. Fürge kampodeoid (ragadozó) lárváiknak 3 pár torlábuk és megnyúlt állkapcsuk van
    Tovább
  • Redhaven őszibarack Származás és elterjedés. S. Johnston a Halehaven és Kalhaven keresztezésével South Havenben (Michigan, USA) állította elő, 1940-től kezdődően a világ valamennyi őszibarack-termesztő országában elterjedt.
    Tovább
  • Redukált hajtás Redukált hajtás az életformához és az életmódhoz való alkalmazkodottság következtében részben v. egészen elcsökevényesedett hajtás. A kaktuszokon és az élősködő növényeken a lomblevelek redukálódnak.
    Tovább
  • Regeneráció Regeneráció (visszaszerző képesség, újraképződés). Az élő szervezetek alkalmszkodási képességének egyik megnyilvánulása, mely az elvesztett vagy károsodást ért szerveiknek, szervrészeiknek, funkcióiknak újbóli kifejlesztésére, helyreállítására irányul. Pl. a muskátliszár egy darabjából vagy a begónialevélből teljes növény alakul ki.
    Tovább
  • Regresszió Regresszió (biol.). Kezdetleges formába visszaalakulás, életműködésben visszaesés. Kedvezőtlen körülmények (pl. vízhiány) ellen némely élőlény úgy védekezik, hogy életműködését beszünteti pl. betokolódik és kitartó sejtté (spóra) válik.
    Tovább
  • Relatív szexualitás Relatív szexualitás (viszonylagos nemiség) az a biológiai jelenség, amikor alaktanilag egymástól nem különböző, de nemiség tekintetében egymással ellentétes egyedek kopulációs képessége nem magától az ivartól függ, hanem kizárólag az ivari erősségtől.
    Tovább
  • Renaissance kert Renaissance kert. A XIV. sz. elején kialakuló humanista szellem képviselői feltámasztották a római házikeri-kultúrát is, s középkori hagyományokkal bővítve, az épületekkel szoros architektonikus egységben megoldott méretű felületdekorációvá tették.
    Tovább
  • Rence Rence (Utricularia). Mintegy kétszáz faja él a meleg és mérsékelt övben. Vízben lebegő, rovarfogó növények, a víz felszínére emelkedő sárga virágokkal. A közönséges Rence (Utricularia vulgaris) levelei hajszálvékony sallangokra szeldeltek, a sallangok között az apró vízi állatok megfogására alkalmas varsaszerű tömlők vannak.
    Tovább
  • Rendellenes fejlődés Rendellenes fejlődés (teratoma). Amikor a növény egész teste v. valamely testrésze a szokásostól eltérően fejlődik, megváltozik (eltorzul), teratomás jelenségről (rendellenes fejlődésről) beszélünk. A rendellenes fejlődéssel a teratologia tudománya foglalkozik
    Tovább
  • Repcedarázs Repcedarázs (Athalia rosae L.) 6-8 mm nagyságú rovar, a hártyásszárnyúak közé tartozik. Feje fekete, tora részben sárgásvörös, részben fekete, potroha egyszínű, szárnyai víztiszták.
    Tovább
  • Repce fénybogár Repcefénybogár (Meligethes aeneus F.) 2-3 mm hosszú, zöldes. fém fényű, szárnyfedőjén finom pontokat viselő bogár. Lárvája kifejlett állapotban 4 mm hosszú sárgásfehér, nyakpajzsán 2 nagyobb, testének többi szelvényén 3-3, ill. 4-4 vörösbarna folttal.
    Tovább
  • Reseda Reseda (rezeda, Resedaceae). Ismert dísz- és gyomnövények. A Reseda lutea, vadrezeda évelő vagy kétéves, terpedten ágas, 30-60 cm magas gyomnövény. Alsó levelei épek,, hosszúkás ék alakúak, a felsők kétszeresen háromosztatúak vagy szárnyasan szeldeltek.
    Tovább
  • Retek Retek (Raphanus sativus). A nyári és téli Retek a Raphanus raphanistrum-ból származik. Őshazája valószínűleg Elő-Ázsia.A Retek termesztését az egyiptomiak, rómaiak és görögök már nagyon régen megkezdték. Hazai termesztése szintén nagyon régi keletű. Lippai János a "Posoni kert" című munkájában a Retek melegágyi termesztését is leírta.
    Tovább
  • Részarányosság - A testrész Részarányosság-át az határozza meg, hogy az illető növényi szervezet hány radiális síkkal (szimmetriasíkkal) oszthatjuk két egyenlő szimmetrikus félre.
  • Réti talajok Réti talajok a lágy szárú növények és túlnyomóan anaerob mikroszervezetek sajátos társulása az ún. réti növényi formáció hatására jönnek létre. Elterjedtek a mély fekvésű, magas talajvízszintű területeken, ill. mindenütt, ahol az éghajlati, domborzati, hidrológiai vagy más tényezők biztosítják a nedvesség bőségét és általában a réti növényi formáció életfeltételeit.
    Tovább
  • Reverzió Reverzió (atavizmus, visszaütés) az a genetikai jelenség, amikor az utód egyes tulajdonságaiban nem közvetlen szülőire hasonlít, hanem valamelyik távolabbi ősére. Reverzió a tulajdonságok rejtett öröklődése nemzedékek során.
  • Revesedés - korhadás Revesedés (korhadás). A fás növények sejtfalának gombák okozta bomlása, korhadása. Két típusa van: 1, destrukciós korhadás, ebben az esetben főleg a faanyag cellulóztartalma tűnik el, a lignin megmarad; 2. korróziós revesedésnél főleg a lignin bontódik le.
    Tovább
  • Réz Réz Cu, cuprum elemi állapotban és szulfidjaiban fordul elő. Vörös színű, nehéz fém. Fajsúlya 8,92, olvadáspontja 1083 fok. Jól munkálható, hőt és elektromos áramot igen jól vezet. Ötvözetei könnyen megmunkálhatók és kitűnően önthetők.
    Tovább
  • Rézérzékenység Rézérzékenység. Egyes gyümölcsfajták és dísznövények az összes rézvegyületekkel szemben annyira érzékenyek, hogy azok kis mennyisége is súlyos perzselést és levélhullást idéz elő
    Tovább
  • Rezisztencia - Az élő szervezet sejtjeinek v, szöveteinek ellenállása külső fizikai tényezőkkel v. kórokozó szervezetekkel szemben.
    Tovább
  • Réti csernozjom talaj - Réti csernozjom talaj (réti jellegű csernozjom, réti mezőségi talaj) szelvényén a mezőségi talaj jellemző bélyegei mellett réti talajra jellemző bélyegek is előfordulnak.
    Tovább
  • Réti szolonyec talaj - Réti szolonyec olyan viszonyok között képződik, ahol a felszínhez közel (1-3 m) levő talajvizek közvetlen befolyást gyakorolnak a talajképződésre.
    Tovább
  • Rézkénpor - Sárgászöld színű, szagtalan finom por, mely 20 % rézhidroxidot és 70 % kénport tartalmaz. Szőlővédelemben jó eredménnyel használják fürtperonoszpóra ellen, különösen csapadékosabb vidékeken.
    Tovább
  • Rézmészpor - Rézmészpor 20 % rézhidroxidot tartalmazó növényvédelmi porzószer; vivőanyaga talkum. Kékesszürke színű, finom por.
  • Ribiszkeszörp - A ribiszkeszörp zúzott és kisajtolt ribiszke gyümölcsléből cukor hozzáadásával készül. Előállítható friss vagy konzervált léből meleg és hideg úton.
  • Ricinus communis - Ricinus communis Hazája valószínűleg Afrika és K-India, ahol 10-12 m magas fává fejlődik. Nálunk egynyári olajnövényként termesztik. Levelei hosszú nyelűek, nagyok, tenyeresen osztottak. Virága igénytelen, termése sima vagy barnán tarkázott. Több fajtája és változata ismeretes.
    Tovább
  • Rhizobium - Rhizobium (Bacillus radicicola, Bacterium radicicola, gyökérgumó baktérium) a pillangós növények gyökérgumóiban élő és a levegő szabad N-jét megkötő baktérium nemzetség. Eleinte egy fajnak tartották a pillangósok gyökérgumóiban élő rhizobiumokat (először Beyerinck izolálta tiszta kultúrában 1888-ban).
  • Ribiszkebor - Ribiszkebor. A ribiszke kipréselt levéből készített gyümölcsbor. Nagy savtartalma miatt a préslevet 1 : 1 arányban vízzel hígítják, majd literenként 20-30 dkg kevés lében feloldott cukrot adnak hozzá.
    Tovább
  • Rigófélék - Rigó. Rigófélék (Turdidae) az Énekesmadár alkatúak családja. Középtermetű, a legarányosabb testalkatú Madarak, egy részük kiváló énekes. Rovarokkal, férgekkel, csigákkal élnek, s azokat főleg az erdő talaján, a lombtakaró alól keresik elő. Hasznosságuk különösen erdővédelmi szempontból jelentős. Ősszel, télen bogyókkal táplálkoznak.
    Tovább
  • Rókagomba - Rókagomba (csirkegomba, Cantharellus cibarius) a lemezes gombák (Agaricaceae) családjába tartozó jóízű, ehető gomba.
    Tovább
  • Rokokó kertek - Rokokó kertek. A XVIII. sz. utolsó harmadában, az arisztokrácia hatalmának hanyatlásával egyidejűleg, Franciaországból kiinduló kertművészeti irányzat.
    Tovább
  • Rokonság - Származási kapcsolat. Az egyes rendszertani egységek (taxonok) közötti rokonság fokát a genomok rokonságának mértéke is jelzi.
  • Rovarevők - (Insectivora) rendje az emlősök (Mammalia) osztályához tartozik. Kisebb termetű, félig v. egészen talponjáró állatok.
    Tovább
  • Rovarok - Az állatvilágnak, de az ízeltlábú állatoknak is leggazdagabb csoportját alkotják.
  • Rovarmegporzás - A rovarmegporzás az állatmegporzásnak Közvetett megporzás leggyakoribb módja, amidőn különböző csalogató berendezések (virágszín, csíkoltság, nagyság, illat, nektár) folytán ...
  • Rovarok hőmérséklete - Rovarok hőmérséklete az embrionális fejlődést erősen befolyásolja. A rovarok hőmérsékletenek alsó hőhatára nagyjából a közeg fagyáspontjával azonos.
  • Rózsafélék - Kétszikű növénycsalád. Tagjai fás vagy lágy szárú növények, többnyire szórt, egyszerű vagy összetett levelekkel. Virágaik aktinomorfok, öttagúak, kétivarúak.
  • Rózsaolaj - A rózsaolaj egyike a legdrágább Illóolajoknak, amelyet különböző, leginkább teltvirágú (sokszirmú) rózsafajták szirmaiból vízgőzzel való lepárlás útján állítanak elő. Kb. 3000-4000 kg virágból nyernek 1 kg olajat.
  • Rózsa pajzstetű - A nőstény kerekded pajzsa fehér tok. Hajlamos a tömeges elszaporodásra, és ilyenkor sűrű rétegként lepi el a megtámadott vesszőket, amelyek a tetű szívásának hatása alatt száradásnak indulhatnak.
  • Rózsa sodrómoly - Lepkéje szürkésbarna, elülső szárnyain nagy, háromszögletű barna folttal, ülve 6 mm.
  • Rozsdabarna erdőtalajok - Stremme meghatározása szerint jellemzőjük, hogy felhalmozódási szintjük szerkezet nélküli, tömött és nem diós v, sokszögű szerkezetű, mint általában az erdőtalajok.
  • Rozsdagombák - A bazidiumos gombák (Basidiomycetes) egyik sorozata. Virágos növények és páfrányok valódi élősködői.
  • Rögös talaj - Szerkezet nélküli talajokon v. nem megfelelő időben végzett szántásnál a barázda nem omlik szét, hanem 1-10 cm átmérőjű rögök és ennél is nagyobb hantok keletkeznek.
  • Rövidcsapos metszés - Rendszerint két- , ritkábban egyrügyes csapra metszés. Kétrügyes metszéskor a keletkezett két vessző közül a következő évben a felsőt tőből eltávolítjuk, az alsót pedig újra két rügyre metszük. Egyrügyes csap meghagyásakor a keletkezett egy vesszőt metszük ismét egy rügyre.
  • Rügy A rügyek belső központi része a rügytengely, amelynek csúcsa a hajtástenyészőcsúcs.
  • Rügycsoport - Rügycsoport a rügyek elhelyezkedésének az a formája, amelyben egy nóduson (csomón) kollaterálisan több rügy található.
  • Rügy differenciálódás - Rügy differenciálódás az a folyamat, amelynek során a hajtásrügy tenyésző csúcsán a virágkezdemény-dudorok megjelennek.
  • Rügypattanás - Megfelelő környezeti körülmények és élettani okok hatására a rügyek fejlődésnek indulnak és belőlük hajtások alakulnak ki.
  • Rügysodró moly - Rügysodró moly gyűjtőnév alatt több, rendszertanilag más családba tartozó, de tavaszi kártételük kárképében hasonló molylepkefajt értünk.