Rhizobium

Frissítve: 2018-11-10

Rhizobium

Rhizobium (Bacillus radicicola, Bacterium radicicola, gyökérgumó baktérium) a pillangós növények gyökérgumóiban élő és a levegő szabad N-jét megkötő baktérium nemzetség. Eleinte egy fajnak tartották a pillangósok gyökérgumóiban élő rhizobiumokat (először Beyerinck izolálta tiszta kultúrában 1888-ban).

A legfontosabbak:
Rhizobium leguminosarum (borsó, bük. köny, lednek és lencsefajokban él),
Rhizobium phaseoli (babon),
Rhizobium trifolii (lóherén), Rhizobium meliloti (lucernán és somkórón),
Rhizobium lupini (csillagfürtön),
Rhizobium japonicum (szóján).

A rhizobium sejtek nagy alakváltozatosságot mutatnak, pálcika alakú peritrich csillangós és csillangó nélküli sejtek mellett X-Y- és csillag alakú (bakteroid) sejtek is gyakoriak. A rhizobiumok szén- és energiaforrásként szénhidrátokat használnak, ezt a pillangós növény szolgáltatja. N-forrás a levegő szabad N-je. A rhizobiumok a talajban szabadon is megélnek, ahová a gumók szétesése folytán kerülnek. A gyökerekbe a hajszál gyökereken keresztül jutnak.

A rhizobiumok csak a pillangósokkal szimbiózisban, a gyökérgumókban élve tudják a levegő N-jét megkötni, mesterséges táptalajon és a talajban szabadon nem. Ilyenkor szerves v. szervetlen N-vegyületeket használnak. Mesterséges táptalajon könnyen tenyészthetők.
A pillangós vetések rhizobiuma által megkötött N évente átlagosan 50-100 kg/ ha. Rhizobiumtenyészeteket baktériumtrágyaként is felhasználnak.

Rhizobium

Rhizobium