Gyökér gyökérzet főgyökér oldalgyökér rizóma

Frissítve: 2017-10-10

Lexikon címszavak - G

Gyökér gyökérzet

A vízet és az ásványi anyagot felvevő növényi szerv, emellett támasztó, rögzítő feladatot is ellát, különösen a magasabb termetű növények esetében. Léteznek anatómiai szerkezetükbne teljesen más föld alatti szártípusok (így például a rizóma).

Gyökér - Pallas lexikon

Gyökér (radix) a növénynek leggyakrabban földbeli része, mely a földhöz erősíti és szálacskáival onnan a táplálékot szija.
A Gyökér a növénynek mintegy az alapja, de jelent bizonyos növényeket is, melyeknek gyökerét különösen használni szokás és amelyeknek értéke magában a gyökérben van, például a zöldség-Gy.-ek, az édes-Gy., vagy cukor.-Gy., ahogy az egész növényt is nevezik.
A Gyökér különben tengelyszerv, a szártól az különbözteti meg, hogy levele, pikkelye, rügye vagy ezeknek a forradáshelye nincs rajta, hogy belsarjas (endogén) eredetü, s hogy a tenyészőkúpját gyöksüveg borítja.
A többi különbség a Gyökér meg a szár között nem éles, mert vannak fölfelé növekedő, légi táplálékot nem szivó gyökérek, földbeli szárak stb.
A pikkelyes vagy rügyes tarack, a Hagyma meg a gumó nem gyökerek, hanem földbeli szárak.
Botanikai értelemben tehát nem minden gyökér, amit a közélet annak tart. ha a földbeli résznek rügye, pikkelye vagy ezek forradása van, az nem Gyökér, hanem földbeli szár.

A búza bojtos gyökere.

Gyökér a növénynek különböző részéből támadhat, nemcsak a kész gyökérből, hanem a szárból és levelekből is (l. Famegfordítás).
Az uj Gyökér csúcsa mindenkor bent, közönségesen az edénynyaláb kambiumában keletkezik, azután a fiatal Gy. a kérgen áttöri magát. A virágzó növények csirájának alsó végén támad az első Gyökér a rügyecskével ellenkező irányban és csirázáskor vele ellenkező irányban növekszik.
Ez lesz az anya-gyökér. vagy főgyökér. (radix primaria) vagy ha később jóval vastagabb mint az oldal-gyökér. és függő-irányos helyzetben nő, karó-gyökérnek (r.pralis) mondjuk.
A többi gyökeret, mely nem a csira tengelyének meghosszabbodásából, hanem más növényrészből lesz, mellék-Gy.-nek vagy járulékos Gy.-nek (radix adventitia) mondjuk.

A főgyökér vékonyabbra szokott ágazni.
Ezek az oldal gyökerek (radicellae) tovább mindig vékonyabbra-vékonyabbra ágaznak s a legvékonyabbat gyökrostnak (fibrilla) mondjuk.
Némely kétszikü gyökere a növénynek egész életén keresztül a legvastagabb marad, de gyakran később vagy korábban egyes mellék-Gyökér akkorára vagy még nagyobbra vastagodik, úgy hogy az eredeti fő-Gyökér észrevehetetlen.
A rhizomás és egyszikű növényeknek főgyökere csirázáskor vagy után korán elhal és csak a mellék gyökerek képződnek ki.
Az indának, valamint az indáról szaporodó növénynek is csak mellék-Gy.-e van. Az egysziküek szárának legalsó csomóiból számtalan és aránylag vékony mellék-Gy.ek bojtja képződik. Ez a bojtos Gyökér (radix fibrosa), például a hagyma alján, v. a Gabonanemüek gyökérzete.
Még a fástermetü pálmáknak sincs fő-gyökerük, hanem csak mellék-gyökerük.
Ez leggyakrabban a szár csomóiból ered.
Ha a gyökér fejlesztő szár nem függő irányos, akkor a mellék-Gy. gyakran kivált az alsó oldalából nő. Végre Gy. az ágból és levélből határozott rend nélkül is nőhet, ha vizbe, vagy nedves helyre ültetjük (levél- és ág Dugvány).

A főgyökér lehet fonálnemü (radix filiformis), ha hosszuságához képest nagyon vékonyka; hengerded (r. cílindrica), ha vastagabb, de meglehetős egyformán vastag hosszuságának nagyobb részében; orsóalaku (r. fusiformis), ha lefelé lassacskán vékonyodik, mint a sárga répa; gömbölyded (r. globosa), amely miden részén meglehetős gömbalaku, de a hónapos etek nem gyökér hanem a szik aljának megvastagodása. Mogyoró-alakra is megvastagodhatik, mint a varjumogyoróé (radix tuberosa), ha pedig a Gy. szálai egész hosszukban vastagodnak, nyalábos Gy. (r. fasciculata) a neve (geogrina, csodatölcsér).
Életműködése szerint a közönséges gyökeret földbelinek (r. subterranea) is mondjuk a légi Gyökér-rel (r. aërea) szemben, aminő leginkább melegtartományi növényeknek (orchideák, aroideák, indiai fügefa) légbeli részeiből nő. Ezeknek sajátságos, helyenként átliggatott, spirális rostsejtekből alakult borítéka (relamen) van, s a légkör vizpáráját meg tudják süríteni.

Lexikon címszavak - G

Kertészeti lexikon