Szerves trágya, Istállótrágya

Frissítve: 2018-11-10

Szerves trágya növényi és állati eredetű szerves anyagból álló trágya. Valamennyi növényi tápanyagot tartalmazzák, különböző arányokban.
A Szerves trágya féleségei: istállótrágya ( Szarvasmarha, Ló, Sertés, Juhtrágya), baromfitrágya, szalmatrágya ( Mesterséges istállótrágya), zöldtrágya, ( Zöldtrágyázás) , fekália, komposzt, továbbá vértrágya ás egyéb mg.-i és ipari szerves hulladékanyagok.

Szerves trágya elbomlása

A Szerves trágya elbomlása a talajban olyan biológiai és kémiai folyamatok következménye, amelyek során a trágya nehezen oldható szerves vegyületei oldhatókká alakulnak, tápanyagaik a talajban lassan, fokozatosan ásványosodnak és a növény számára felvehető tápanyagok válnak belőlük.
A trágya hatását általában 4 évre becsüljük.

  • Első évben a tápanyagoknak kb. 40-50%-a bomlik el és hat.
  • Homoktalajokon az erősebb levegőzés miatt a trágya hevesebben bomlik, hatását itt csak kb. 3 évre becsülhetjük.
  • Minél kötöttebb a talaj és minél mélyebbre helyezzük a trágyát, tehát minél levegőtlenebb viszonyok közé került, annál lassúbb az elbomlása.
A szerves trágya bomlásának időtartama attól is függ, hogy milyen trágyaféleségről van szó.

A gyorsan bomló szerves trágya a nagy szénhidrát- ( cellulóz, keményítő, hemicellulóz ) és könnyen bomló fehérjevegyületeket tartalmazók, így a szalmatrágya, friss istállótrágya, zöldtrágya - ezek 2-3 évig hatnak; a nehezebben bomlók: az érett istállótrágya, komposzt, tőzeg, hatása 4-5 év.
Az istállótrágya bomlása állatfajonként is változó.
A ló-, juh-, baromfitrágya könnyen bomló, ún. heves trágya, míg a szarvasmarha- és sertéstrágya nehezen bomló, ún. hideg trágya.

Az elbomlás során - különösen tág szén-nitrogén arányú (erősen szalmás) trágyák alkalmazásával - számunkra kedvezőtlen, átmeneti terméscsökkenést okozó folyamatok is mehetnek végbe. ( Mikrobák káros nitrogén-asszimilációja, Szén-nitrogén arány )

Trágyák felvehető tápanyag tartalma

A Szerves trágyák-ban a növényi tápelemek egy része nem áll azonnal a növények rendelkezésére, mivel közvetlenül fel nem vehető szerves vegyületekben van. Azonban e szerves vegyületek legnagyobb része is előbb-utóbb elbomlik, helyesebb tehát a Szerves trágyák tápanyagait gyorsabban v. lassabb an felvehetőre osztani.
Ezek aránya a trágya minőségétől, féleségétől, ill. az egyes tápelemektől függő mértékben változik. Így pl. félérett istállótrágyában a nitrogénnek több mint a fele csak lassúbb mineralizáció után válik a növények számára felvehetővé. Kisebb mértékben ugyanez vonatkozik a P-ra is.

A K nagyobb része ionos, azaz azonnal felvehető állapotban van. Ez a helyzet egyrészt az istállótrágya növénytápláló képességét több évre egyenletessé teszi és tápanyag-készletét megvédi a csapadék okozta kimosásoktól, ugyanekkor azonban kívánatossá teszi, hogy táplálóanyag- igényes növények alá, ill. tápanyagban szegény talajokon a növények kezdeti fejlődésének meggyorsításara a Szerves trágyák-kal együtt műtrágyákat is alkalmazzunk.

Szerves trágya hatása

Az istállótrágya és a komposztok valamennyi, a növény számára szükséges tápelemeket tartalmazzák, ezek teljes értékű trágyák.
Más Szerves trágyák-at esetleg szükséges bizonyos műtrágyákkal kiegészíteni.
Így a nem pillangós zöldtrágyákat N, a szalmatrágyát N és P, a fekáltrágyát K műtrágyával stb.

A szerves trágya elbomlásakor keletkező széndioxid, hozzájárul a növények CO2 szükségletének fedezéséhez, továbbá elősegíti a talaj tápanyagtőkéjének feltáródását.
Valamennyi szerves trágya javítja a talaj fizikai tulajdonságait, művelhetőségét, víz- es levegő-ellátottságát.
A laza talajokat kolloidokban dúsítja, így kötöttebbé teszi; a kötött talajokat lazítja.
A szerves anyag energiaforrást szolgáltat a növények tápanyag-utánpótlását elősegítő talaj-élőlények számára. Állati termékeket tartalmazó Sz. serkentő anyagaikkal kedvezően hatnak a növényekre.

Virágos cserje árak

Kertészeti lexikon ABC szerint