Kertészeti lexikon címszavak - V
Vadrepce Vadrepce (repce, Sinapis arvensis L., Cruciferae). 30-100 cm magas, igen gyakori szántóföldi gyom. Felálló, terpedten ágas szárán a levelek lantosan szeldeltek, tojásdadok v. hosszúkásak, széleik egyenetlenül fogasak Vajsavas erjedés Vajsavas erjedés az az erjedési folyamat, amelyben anaerob baktériumok a szénhidrátokat széndioxid és hidrogén fejlődése közben vajsavvá (acidum butyricum, CH3-CH2-CH2 = COOH) bontják. Vajsav baktériumok Vajsav baktériumok. Ezzel a névvel számos spóraképző, anaerob baktériumfajt jelölnek (Clostridium butyricum, C. acetobutylicum, C. pasteurianum, C. beijerinckii stb.), amelyek cukorból, gyakran keményítőből is vajsavat, butilalkoholt képeznek, miközben ecetsav, széndioxid és hidrogéngáz keletkezik Varasodás Varasodás - növényi betegségek. Varasodásnak nevezzük azokat a gomba, baktérium, sőt rovar okozta növényi betegségeket, melyek a gazdanövény felületén az epidermisz felszakadása következtében varas, fekélyes, esetleg megparásodott foltokat okoznak. Leggyakrabban a fák betegségei közt találkozunk velük Válogatás Válogatás. (gyümölcs). Célja a forgalomba kerülő áru egy csomagolási egységen belüli azonos, egyenletes minőségének biztosítása. A Válogatás történet nagyság, alak, minőség, szín és érettség szerint. Nagyság szerinti Válogatás (osztályozás) a gyümölcs szélességi átmérője szerint történik ... Váltivarúság Váltivarúság (gonorchizmus) az az állapot, amidőn az eltérő ivarú csírasejtek külön egyedekben fejlődnek ki. A magasabb rendű állatokra jellemző a V. Növényeknél gyakori a-te (búza, borsó, rózsa stb.), de vannak olyan fajok, amelyeken csak egyivarú virágok találhatók: az ilyen növények lehetnek egylakiak (monoicus), melyeken a porzós és termős virágok ugyanazon ... Változatosság Változatosság. Az élőlények sokfélesége, ami egyben a természet szépségének legfőbb oka. Megnyilvánul ez a földet benépesítő növény- és állatfajok nagy számában, továbbá a fajokon, a fajtákon, a változatokon belül az egyedek különbözőségében is. Változékonyság Változékonyság (variabilitás). Valamely élőlénynek új tulajdonságokkal rendelkező formák kialakítására, a meglevő tulajdonságoknak különböző mértékű kifejlesztésére való képessége. Városliget Városliget. Budapest egyik legnagyobb parkja. A középkorban Ökör dűlő néven Pest város legelője volt, míg a rákosi országgyűlések nagy forgalma következtében tönkre nem ment. Ekkor pusztultak el erdői, vadállománya, vizeinek halállománya. Bonfini és Taurinus leírásai alapján egyes történetíróink úgy vélik, hogy ezen a területen Mátyás királynak vadaskertje és nyaralója volt. Vetés Vetés (magvetés) a mag elhelyezése az előkészített talajba vagy egyéb közegbe azzal a céllal, hogy ott termő növénnyé (helybevetés) vagy átültethető palántává fejlődjék. A kézi Vetést a szabadföldi csaknem teljesen kiszorította a gépi vetés, amely egyenletesebb magelosztást, Vetés mélységet, gyorsabb és olcsóbb munkát eredményez. Kézzel vetnek még kis Vetésterületen, részben melegágyba, szaporító ládába, szaporító asztalra vagy ha a talaj állapota nem teszi lehetővé a gépi Vetést. Villámcsapás Villámcsapás főként fákat károsít. Mivel a kambiális vezetőképesség döntő, ezért pl. a dió kevésbé veszélyeztetett Villámcsapás-tól a szövetek olajtartalma miatt, mint pl. a keményítős juhar vagy hárs. A villámcsapás elektromos hője robbanásszerűen felforralja a szöveti vizet. Villámhárító Villámhárító olyan berendezés, amely a villámcsapás alkalmával a villámot a talajba vezeti. Régen a Franklin-féle Villámhárító-t használták, ami az épület tetején elhelyezett fémrúdból és a hozzá csatlakozó földelő vezetékből állott. Vilmos körte Vilmos körte a világ legelterjedtebb körtefajtája; Angliában már 1770-ben ismerték. Williams terjesztette el. Innen vette eredeti nevét: Williams, Bon-chrétien Williams, Williams Christbirne, de Amerikában, ahol a legelterjedtebb, Bartlett néven ismerik. Vinca meténg Alacsony évelők vagy félcserjék, átellenes állású levelekkel. Tölcséres virágaik a levelek hónaljában állnak. Tőosztással szaporítjuk. Vinca (meténg) herbaceae W. et K. Hazája DK-Európa, Kisázsia. Elhajló, gyökeresedő hajtású, lombhullató, szálas, lándzsás levelű faj. Május júniusban nyílnak sötétkék vagy fehér virágai. Sziklakertbe, száraz virágos gyepbe való. Viola Viola (Ibolya, árvácska, Violaeeae). Alacsony, többnyire indás évelő dísznövények, részben illatos virágokkal. Tavaszi tő-osztással, érés után magvetéssel, esetleg Dugványozással szaporítjuk. Viola alba Bess. Hazája Európa, Kisázsia. Indás évelő. Virág Virág (flos) a magasabbrendű növények (nyitva- és zárvatermők) hajtásrendszerén fejlődő, és az ivaros szaporodás ( Növények szaporodása) céljára módosult hajtás. A zárvatermők Virág-a a Virág-tengely csúcsán ( Vacok) fejlődő takarólevelekből (ez lehet egy nemű Lepel, vagy csészére és pártára különülő), valamint ivarlevelekből ( Porzó és Termő) áll. A nyitvatermők Virágai csak egyivarúak (diclin), a zárvatermők virágai nagyrészt hímnősek, azaz kétivarúak (monoclin). Virágok a kertben Virágok a kertben a kompozíció szempontjából döntően fontosak, mert a virágok élénk színüknél fogva a kerti látványnak erősen érvényesülő elemei. Éppen ezért alkalmasak a mindenféle művészi kompozícióban alapvető fontosságú hangsúly vagy súlypont képzésére. Virágkötészet Virágkötészet (kötészet). A dísznövények felhasználásának egyik módja. Általában vágott virágok és levélzöld, ritkábban élőnövények feldolgozásával foglalkozik. A vágott virágok elrendezésének művészetével sok évszázad óta foglalkoznak elsősorban K-Ázsiában, ahol a virágok elhelyezésére szolgáló művészi kivitelű edények, vázák készítése is nagy múltra tekint vissza. Virágos élősködők - Virágos élősködők. Az élősködő (parazita) növények vagy kizárólag a gazdanövényből táplálkoznak (holoparazita), vagy zöld leveleikkel asszimilálnak és csak a táplálék egy részét (többnyire vizet és tápsókat) veszik a gazdanövénytől (hemi-parazita). Virágosodás - Virágosodás - borvirág, pimpósodás. A darabban tartott bor felületén a borvirágélesztők összefüggő fehér hártyát, népies néven pimpót képeznek. Virágzat - Virágzat (növ., inflorescentia, anthelmium, virágállás), a virágoknak a szár vagy az ágak hegyén, vagy a levél tövében fakadó, virágzó hajtásra való törvényszerü csoportosulása. Vírus nómenklatúra - Vírus nómenklatúra a vírusok nevezéktana. Véglegesen tisztázott alapelvei még nincsenek. A növényi vírusok elnevezése is többféle rendszer szerint történhet. Vírus nukleinsav - Vírus nukleinsav a vírusok- lényeges alkotórésze a protein (Vírus-fehérje) mellett. A Vírus nukleinsav-ban levő cukor-rész típusa szerint megkülönböztetünk ribo-, és dezoxiribo-nukleinsavat. Vírusok - Vírusok (Virales, Virophyta) közönséges fénymikroszkóppal nem látható obligát paraziták. Nagyságuk 20-450 m, között váltakozik. Régebben minden, fertőző anyag gyűjtőneve vírus volt (a lein vírus szó eredetileg egyszerűen mérget jelentett). Vírusok elleni védekezés - Vírusok elleni védekezés az ember és állatorvoslás terén gyógyszerekkel, valamint aktív és passzív immunizálással történik, a növényvilágban a helyzet lényegesen nehezebb. Vírusok szaporodása Vírusok változékonysága - Vírusok változékonysága. A vírusokra jellemző, hogy hajlamosak eredeti tulajdonságaik megváltoztatására. Ezáltal új törzsek (variánsok) jönnek létre. Vírus rezisztencia - A Vírus rezisztencia -ra főleg a hiper-szenzitivitásra való nemesítés a vírusok elleni védekezés napjainkban egyik legjárhatóbb útja. Jó eredményeket értek el eddig pl. a dohánymozaik-vírussal, az uborkamozaik-vírussal és a paradicsom bronzfoltosság-vírusával. Visegrádi palotakert - Visegrádi palotakert. Mátyás királynak a XV. sz. utolsó harmadában épített 360 szobás palotája a magyarországi reneszánsz művészet nagyszerű alkotása volt. Az ásatások igazolják Oláh érsek 1536-ban készült, főleg hagyományokon alapuló leírását, amelyből kitűnik, hogy a palota tetőin és pincegádorain pompás függőkertek díszlettek, elsők az akkori Európában. Vitaminok - Vízben oldódok a B-vitamin csoportbeliek és a C-vitamin, zsírban oldódik az A-, D-, E-, K-vitamin. Míg a vízben oldódó V. pótlásáról állandóan gondoskodnunk kell, addig a zsírban oldódó V. nagyobb mennyiségben tartalékolódnak, ezek bizonyos ideig hiányozhatnak a táplálékból. Víz - Víz (HaO). Színtelen, vastagabb rétegben zöldeskék, tiszta, állapotban íztelen, szagtalan folyadék, mely tengerek alakjában Földünk felszínének 2/3 részét borítja. A Víz sűrűsége az anyagsűrűség egysége. A Víz sűrűsége 4 C°-nál a legnagyobb. Vízáteresztő képesség - Vízáteresztő képesség (vízvezető képesség) a víz mozgási lehetőségének jellemzője. A talajszelvény Vízáteresztő képesség szempontjából sokszor igen különböző rétegek sorozatából áll. Vízben oldható sók - A Vízben oldható sók valóságos konceatrációját a talajoldatban a kioldásos módszerek csak megközelítőleg mutatják. A vízben oldott talajsók közül azok, amelyeket a talajrászecskék nem kötnek le, .a vízzel vándorolnak a talajba. Vízkultúra - A vízkultúra lényege, hogy a növényt föld helyett szerves anyagtól mentes kavicsba, kőtörmelékbe ültetik, s lágy vízben oldott vagy hígított tápoldattal öntözik. E célra jól beválnak - a már nálunk is kapható-kettős, ún. hidropóniás cserepek.