Kertészeti lexikon címszavak - V

Lexikon címszavak V

Lexikon címszavak V
  • Vadrepce

    Vadrepce (repce, Sinapis arvensis L., Cruciferae). 30-100 cm magas, igen gyakori szántóföldi gyom. Felálló, terpedten ágas szárán a levelek lantosan szeldeltek, tojásdadok v. hosszúkásak, széleik egyenetlenül fogasak
  • Vajsavas erjedés

    Vajsavas erjedés az az erjedési folyamat, amelyben anaerob baktériumok a szénhidrátokat széndioxid és hidrogén fejlődése közben vajsavvá (acidum butyricum, CH3-CH2-CH2 = COOH) bontják.
  • Vajsav baktériumok

    Vajsav baktériumok. Ezzel a névvel számos spóraképző, anaerob baktériumfajt jelölnek (Clostridium butyricum, C. acetobutylicum, C. pasteurianum, C. beijerinckii stb.), amelyek cukorból, gyakran keményítőből is vajsavat, butilalkoholt képeznek, miközben ecetsav, széndioxid és hidrogéngáz keletkezik
  • Varasodás

    Varasodás - növényi betegségek. Varasodásnak nevezzük azokat a gomba, baktérium, sőt rovar okozta növényi betegségeket, melyek a gazdanövény felületén az epidermisz felszakadása következtében varas, fekélyes, esetleg megparásodott foltokat okoznak. Leggyakrabban a fák betegségei közt találkozunk velük
  • Válogatás

    Válogatás. (gyümölcs). Célja a forgalomba kerülő áru egy csomagolási egységen belüli azonos, egyenletes minőségének biztosítása. A Válogatás történet nagyság, alak, minőség, szín és érettség szerint. Nagyság szerinti Válogatás (osztályozás) a gyümölcs szélességi átmérője szerint történik ...
  • Váltivarúság

    Váltivarúság (gonorchizmus) az az állapot, amidőn az eltérő ivarú csírasejtek külön egyedekben fejlődnek ki. A magasabb rendű állatokra jellemző a V. Növényeknél gyakori a-te (búza, borsó, rózsa stb.), de vannak olyan fajok, amelyeken csak egyivarú virágok találhatók: az ilyen növények lehetnek egylakiak (monoicus), melyeken a porzós és termős virágok ugyanazon ...
  • Változatosság

    Változatosság. Az élőlények sokfélesége, ami egyben a természet szépségének legfőbb oka. Megnyilvánul ez a földet benépesítő növény- és állatfajok nagy számában, továbbá a fajokon, a fajtákon, a változatokon belül az egyedek különbözőségében is.
  • Változékonyság

    Változékonyság (variabilitás). Valamely élőlénynek új tulajdonságokkal rendelkező formák kialakítására, a meglevő tulajdonságoknak különböző mértékű kifejlesztésére való képessége.
  • Városliget

    Városliget. Budapest egyik legnagyobb parkja. A középkorban Ökör dűlő néven Pest város legelője volt, míg a rákosi országgyűlések nagy forgalma következtében tönkre nem ment. Ekkor pusztultak el erdői, vadállománya, vizeinek halállománya. Bonfini és Taurinus leírásai alapján egyes történetíróink úgy vélik, hogy ezen a területen Mátyás királynak vadaskertje és nyaralója volt.
  • Vetés

    Vetés (magvetés) a mag elhelyezése az előkészített talajba vagy egyéb közegbe azzal a céllal, hogy ott termő növénnyé (helybevetés) vagy átültethető palántává fejlődjék. A kézi Vetést a szabadföldi csaknem teljesen kiszorította a gépi vetés, amely egyenletesebb magelosztást, Vetés mélységet, gyorsabb és olcsóbb munkát eredményez. Kézzel vetnek még kis Vetésterületen, részben melegágyba, szaporító ládába, szaporító asztalra vagy ha a talaj állapota nem teszi lehetővé a gépi Vetést.
  • Villámcsapás

    Villámcsapás főként fákat károsít. Mivel a kambiális vezetőképesség döntő, ezért pl. a dió kevésbé veszélyeztetett Villámcsapás-tól a szövetek olajtartalma miatt, mint pl. a keményítős juhar vagy hárs. A villámcsapás elektromos hője robbanásszerűen felforralja a szöveti vizet.
  • Villámhárító

    Villámhárító olyan berendezés, amely a villámcsapás alkalmával a villámot a talajba vezeti. Régen a Franklin-féle Villámhárító-t használták, ami az épület tetején elhelyezett fémrúdból és a hozzá csatlakozó földelő vezetékből állott.
  • Vilmos körte

    Vilmos körte a világ legelterjedtebb körtefajtája; Angliában már 1770-ben ismerték. Williams terjesztette el. Innen vette eredeti nevét: Williams, Bon-chrétien Williams, Williams Christbirne, de Amerikában, ahol a legelterjedtebb, Bartlett néven ismerik.
  • Vinca meténg

    Alacsony évelők vagy félcserjék, átellenes állású levelekkel. Tölcséres virágaik a levelek hónaljában állnak. Tőosztással szaporítjuk. Vinca (meténg) herbaceae W. et K. Hazája DK-Európa, Kisázsia. Elhajló, gyökeresedő hajtású, lombhullató, szálas, lándzsás levelű faj. Május júniusban nyílnak sötétkék vagy fehér virágai. Sziklakertbe, száraz virágos gyepbe való.
  • Viola

    Viola (Ibolya, árvácska, Violaeeae). Alacsony, többnyire indás évelő dísznövények, részben illatos virágokkal. Tavaszi tő-osztással, érés után magvetéssel, esetleg Dugványozással szaporítjuk. Viola alba Bess. Hazája Európa, Kisázsia. Indás évelő.
  • Virág

    Virág (flos) a magasabbrendű növények (nyitva- és zárvatermők) hajtásrendszerén fejlődő, és az ivaros szaporodás ( Növények szaporodása) céljára módosult hajtás. A zárvatermők Virág-a a Virág-tengely csúcsán ( Vacok) fejlődő takarólevelekből (ez lehet egy nemű Lepel, vagy csészére és pártára különülő), valamint ivarlevelekből ( Porzó és Termő) áll. A nyitvatermők Virágai csak egyivarúak (diclin), a zárvatermők virágai nagyrészt hímnősek, azaz kétivarúak (monoclin).
  • Virágok a kertben

    Virágok a kertben a kompozíció szempontjából döntően fontosak, mert a virágok élénk színüknél fogva a kerti látványnak erősen érvényesülő elemei. Éppen ezért alkalmasak a mindenféle művészi kompozícióban alapvető fontosságú hangsúly vagy súlypont képzésére.
  • Virágkötészet

    Virágkötészet (kötészet). A dísznövények felhasználásának egyik módja. Általában vágott virágok és levélzöld, ritkábban élőnövények feldolgozásával foglalkozik. A vágott virágok elrendezésének művészetével sok évszázad óta foglalkoznak elsősorban K-Ázsiában, ahol a virágok elhelyezésére szolgáló művészi kivitelű edények, vázák készítése is nagy múltra tekint vissza.
  • Virágos élősködők

    - Virágos élősködők. Az élősködő (parazita) növények vagy kizárólag a gazdanövényből táplálkoznak (holoparazita), vagy zöld leveleikkel asszimilálnak és csak a táplálék egy részét (többnyire vizet és tápsókat) veszik a gazdanövénytől (hemi-parazita).
  • Virágosodás

    - Virágosodás - borvirág, pimpósodás. A darabban tartott bor felületén a borvirágélesztők összefüggő fehér hártyát, népies néven pimpót képeznek.
  • Virágzat

    - Virágzat (növ., inflorescentia, anthelmium, virágállás), a virágoknak a szár vagy az ágak hegyén, vagy a levél tövében fakadó, virágzó hajtásra való törvényszerü csoportosulása.
  • Vírus nómenklatúra

    - Vírus nómenklatúra a vírusok nevezéktana. Véglegesen tisztázott alapelvei még nincsenek. A növényi vírusok elnevezése is többféle rendszer szerint történhet.
  • Vírus nukleinsav

    - Vírus nukleinsav a vírusok- lényeges alkotórésze a protein (Vírus-fehérje) mellett. A Vírus nukleinsav-ban levő cukor-rész típusa szerint megkülönböztetünk ribo-, és dezoxiribo-nukleinsavat.
  • Vírusok

    - Vírusok (Virales, Virophyta) közönséges fénymikroszkóppal nem látható obligát paraziták. Nagyságuk 20-450 m, között váltakozik. Régebben minden, fertőző anyag gyűjtőneve vírus volt (a lein vírus szó eredetileg egyszerűen mérget jelentett).
  • Vírusok elleni védekezés

    - Vírusok elleni védekezés az ember és állatorvoslás terén gyógyszerekkel, valamint aktív és passzív immunizálással történik, a növényvilágban a helyzet lényegesen nehezebb.
  • Vírusok változékonysága

    - Vírusok változékonysága. A vírusokra jellemző, hogy hajlamosak eredeti tulajdonságaik megváltoztatására. Ezáltal új törzsek (variánsok) jönnek létre.
  • Vírus rezisztencia

    - A Vírus rezisztencia -ra főleg a hiper-szenzitivitásra való nemesítés a vírusok elleni védekezés napjainkban egyik legjárhatóbb útja. Jó eredményeket értek el eddig pl. a dohánymozaik-vírussal, az uborkamozaik-vírussal és a paradicsom bronzfoltosság-vírusával.
  • Visegrádi palotakert

    - Visegrádi palotakert. Mátyás királynak a XV. sz. utolsó harmadában épített 360 szobás palotája a magyarországi reneszánsz művészet nagyszerű alkotása volt. Az ásatások igazolják Oláh érsek 1536-ban készült, főleg hagyományokon alapuló leírását, amelyből kitűnik, hogy a palota tetőin és pincegádorain pompás függőkertek díszlettek, elsők az akkori Európában.
  • Vitaminok

    - Vízben oldódok a B-vitamin csoportbeliek és a C-vitamin, zsírban oldódik az A-, D-, E-, K-vitamin. Míg a vízben oldódó V. pótlásáról állandóan gondoskodnunk kell, addig a zsírban oldódó V. nagyobb mennyiségben tartalékolódnak, ezek bizonyos ideig hiányozhatnak a táplálékból.
  • Víz

    - Víz (HaO). Színtelen, vastagabb rétegben zöldeskék, tiszta, állapotban íztelen, szagtalan folyadék, mely tengerek alakjában Földünk felszínének 2/3 részét borítja. A Víz sűrűsége az anyagsűrűség egysége. A Víz sűrűsége 4 C°-nál a legnagyobb.
  • Vízáteresztő képesség

    - Vízáteresztő képesség (vízvezető képesség) a víz mozgási lehetőségének jellemzője. A talajszelvény Vízáteresztő képesség szempontjából sokszor igen különböző rétegek sorozatából áll.
  • Vízben oldható sók

    - A Vízben oldható sók valóságos konceatrációját a talajoldatban a kioldásos módszerek csak megközelítőleg mutatják. A vízben oldott talajsók közül azok, amelyeket a talajrászecskék nem kötnek le, .a vízzel vándorolnak a talajba.
  • Vízkultúra

    - A vízkultúra lényege, hogy a növényt föld helyett szerves anyagtól mentes kavicsba, kőtörmelékbe ültetik, s lágy vízben oldott vagy hígított tápoldattal öntözik. E célra jól beválnak - a már nálunk is kapható-kettős, ún. hidropóniás cserepek.