Viola, ibolya, árvácska

Frissítve: 2018-11-10

Viola ibolya, árvácska, Violaeeae). Alacsony, többnyire indás évelő dísznövények, részben illatos virágokkal. Tavaszi tő-osztással, érés után magvetéssel, esetleg dugványozás -sal szaporítjuk.

Viola alba Bess. Hazája Európa, Kisázsia. Indás évelő. Levelei szíves-tojásdadok, a nyáron fejlődők kitelelők, lilás erűek, sűrűn merev szőrösek.

Virágai többnyire fehérek, illatosak, márc.-tól máj.-ig nyílnak. Árnyékos helyekre ültessük.

Viola ambigua W. et K. nem indás faj. Hazája DK-Európa, Ny-Szibéria. Levelei széles háromszög alakúak v. tojásdadok. Ápr-máj.-ban nyílnak sötét ibolyaszínű, illatos virágai. Napos helyen sziklakertbe, virágos gyepbe ültessük.

Viola cornuta L. Hazája a Pireneusok, Appenninek. 15-20 cm magas, leveles szárú évelő, háromélű hajtásokkal. Levelei kerekded-tojásdadok vagy szívesek. Hosszú, sarkantyús virágai kékek, nem illatosak, máj.-tól aug.-ig nyílnak. Évelőágyakba, vágásra, sziklakertbe való. Öntözést kíván.

Sok kerti változata van. Viola odorata L. Hazája északi mérsékelt öv. Indás évelő. Levelei szíves vállból majdnem kerekdedek. Virágai illatosak, Ibolya - színűek, ritkán fehérek, márc, ápr.-ban nyílnak. Sok kerti változatát különböző néven termelik.

Árnyékos, félárnyékos helyeken a tavasz kedves virága. A gyökere (radix) drog. Néha a levelét (folium) is gyűjtik. Kellemes illatú, íze először édeses, majd később csípős. Violin alkaloidát, szaponint stb. tartalmaz. V. tricolorhort. árvácska. Több faj keresztezéséből származott. 15-30 cm magas, kétnyárinak termesztett dísznövény. Fő virágzása a tavaszi hónapokra esik, kontinentális klímában nyáron csak kis virágokat hoz. A virágok bársonyosak, egy- vagy több színűek, foltosak, csíkozottak vagy szegélyezettek.

Nemesítési cél: nagy virág, korai gazdag virágzás, zárt növekedés és télállóság. Korai virágzásúak a hiemalis típusok, amelyek ősztől kezdődően fagymentes téli napokon is nyílnak. Rendszerint sárga vagy fehér színűek.

Virágágyak, sírok tavaszi beültetésére és balkonládák díszítésére használják. Magját júl. végén vetjük, a palántákat tenyészágyakba tűzdeljük. A megerősödött növények ősszel vagy kora tavasszal kerülnek állandó helyükre.

A Viola arvensis Murr., mezei árvácska tömegében ősszel kelve áttelelő, egyéves, igen változó, 10-30 cm magas, gyakori gyomnövény. Alsó hosszú nyelű levelei kerekdedek, tojásdadok, a felsők fokozatosan keskenyednek, a legfelsők lándzsásak. A levelek széle csipkés vagy csipkésen fűrészes.

Virágai hosszú kocsányúak, a virág szirmai sárgák, vajsárgák vagy a két felső sziromlevél ibolyaszínű. Parlagokon, szántóföldeken, kertekben, szőlőkben mindenütt gyakori az egész országban. Virágzó hajtása drog, a drogkereskedelemben Herba jaceae néven ismert. Gault-herin glukozidát tartalmaz. A Viola nemzetségen kívül Viola-nak nevezik a - Matthiola incana-t is.

Évelő növények ismertetése >>>Kertészeti lexikon >>

Viola - Pallas lexikon

Viola Tourn. (növ.) a. m. ibolya. Éjjeli Viola a. m. estike; fehér Viola, l. Hóvirág; fürtös Viola a. m. Lupinus, l. Csillagfürt; hánytató Viola a Jonidium Vent., gyökere fehér, csípőskeserü, undorító ízü és fás (fehér ipekakuana). Braziliában, de nálunk is hánytatnak vele; háromszinü Viola, l. Árvácska, Cinkibolya; illatos V., l. Ákác; idegen sárga v. a. m. ligetszépe (l. o.); tőzeg-Viola, lásd Tőzike; vizi sárga V. a gólyahir (l. o.). A magyar nép zeken kivül viollának (l. o.) a Cheiranthust meg a Matthiolát nevezi.

Viola (ibolya, árvácska)