Árvácska

árvácska

Árvácska császárszakáll, császárvirág, Szt. Háromság-virágja vagy violája, háromszínü Ibolya, isten szakálla), a kedvelt kerti háromszínü ibolyafaj, a franciák pensée-je, a németek Stiefmütterchen-je.

Eredetileg a mezeinken is vadon termő Viola tricolor L. kerti, nagyvirágú fajtájának tartották, de azután kiderült, hogy az Árvácska több hasonló faj (Viola lutea Huds., Viola Altaica Pall., Viola tricolor L. var. hortensis DC.) kerti változéka vagy fajvegyüléke.

A szebb alakokat a kertészek eleinte Dugványokról szaporították, lassan-lassan sikerült magvat is érleltetniök, így azután a kertekben pompázik.
A -Dreifaltigkeitsblume-, valamint a -Herbe de la Trinité- név, melynek alapján a -Szt. Háromság violája- megszülemlett, hihetőleg szintén a virág három szinétől ered.
Ellenben a császárszakáll vagy istenszakálla név a virágnak kétoldalas (mint az arc is) szerkezetére vonatkozik.

Az árvácska, valamint az ibolya virága rendesen ötszirmú, a szirmok gyakran bársonyszínt játszók. A felső pár szirom lilaszín, különböző színárnyéklattal, az oldalsó pár sárgásfehér, a páratlan alsó szirom sárga, de a két oldalsóval-együtt gyakrabban fekete-lila csíkokkal cifrázott, sőt az alsóbb mindenfelé elterjedt s a legnagyobb színváltozat-szirmok kékkel is lehetnek szegélyezve.

A színárnyalat, valamint a színek terjedelme azonban nagyon változó s a kerti árvácska sokszinűsége (polychromia) ezen alapszik.

Némelykor a lilaszín egész elsötétedik, csaknem az egész virág fekete lesz, az ilyenből az árván maradt gyermekek szoktak az elhalt szülőnek koszorút kötni. Az alsó szirom sarkantyuja halaványlila. Lásd Borb., Korh: Synopsis Florae Germanicae legújabb kiadásában 214226. 1. Van kétszinü fajtája is (var. bicolor Hoffm.).

A mezei, inkább fehérvirágú, faj szirma nem nagyobb a kehelynél, ennek változékonysága a Viola arvensis Murr. köré sorakozik. Mind ez, mind a Viola tricolor egynyári gyökerü, de az utóbbinak a magasabb vidéken többnyári testvérei is vannak s ezek a Viola saxatilis Schm. alakkörét alkotják.

Az apró csinos, jól kifejlődött virágú nagyon elevenszinü és élesen csíkolt Árvácska-t kolibra-Árvácska-nak nevezik.
Az Árvácska igen kedves műkertészeti virág, majd egész esztendőn át virít. A bokréták, kerti virágágyak és virágszőnyegek díszítésein kivül még orvosi növény is. Levelét (Freisamkraut, herba jaceoe) a gyermekek bőrének kiüklődései, különösen koszmó ellen használják. Elősegíti a húgy és bőr kiválasztását. Füve hashajtó és hánytató.

Árvácska fajok - Pallas lexikon

Árvácska fajok (növ.), az árvácska testvérfajai. Közös sajátságuk más Ibolyafajokkal szemben az, hogy a két oldalsó szirmuk a felső pár felé emelkedik s a szélével takarja; bibéje tányéralakú vagy gömbölyü, belül üres.
Virágtetőzte-száras, kéttengelyü ibolyák, minden virágjak szirmos és magvazó; gyümölcsük kopasz, háromszögletü.

Elvirágzás után meg nem változnak (Tricolores autorum veterum, Grammeionium Rchb., Mnemium Spach). Nevezetesebb fajai: a Viola Allaica Pall. hosszas lándsás szabdalt, hegyesfogú melléklevelekkel. Kopasz termetü kerti virág; az indás, háromszinü Viola declinata W. et Kit., Viola Dacica Borb. széles levelü fajtájával, hazánk keleti havasain, a Viola lutea Huds. a. Kis-Tátrán igen nagy sárga virágaival.

Ezeknek a melléklevele ujjasan szabdalt, majdnem egyenlő keskeny metszetekkel. Végre a Viola tricolor L. melléklevele félbe szárnyashasábu, tehát a tetőző metszete a többinél jóval szélesebb. Mindegyiknek még más nevezetesebb eltérései is vannak.