Ásványi sók

Frissítve: 2019-09-10      Ászka ászkák    Ászok    Aszparaginsav    Asszimiláció    Asszociáció    Aszúbor

Ásványi sók fémek és nem fémes elemek vegyületei. Vízben oldva elektromos töltésű részecskékre, ionokra esnek szét. A növény gyökerei elektromos töltésű felületükön ezeket az ionokat megkötik, testükbe beépítik.

A gyökereken kívül a föld feletti részek is képesek Ásványi sók, pontosabban ionok felvételére, ez történik a permetező trágyázáskor.

A növény táplálékául szolgáló Ásványi sók természetes viszonyok között a talajban egyrészt kőzetekből mállással, másrészt szerves vegyületekből a mikroorganizmusok mineralizáló (ásványosító) tevékenysége nyomán jönnek létre (kisebb részben a levegőből, a csapadékkal is kerülnek Ásványi sók a talajba).

Ásványi sók ily módon folytonosan keletkeznek a talajban, összességük: a nyers tápanyagkészlet, legtöbbnyire igen hosszú időre - több száz év termésére - elegendő. Ionos, azaz a növény számára felvehető és ugyanakkor vízben oldható állapotban a talaj tápanyagtartalmának azonban csak csekély része van.

Ez biztosítja, hogy a csapadék tápanyagkimosó hatása a talaj termőrétegének készletét jelentős mértékben nem csökkentheti, viszont éppen azokból gyakran kevés a növények számára szükséges felvehető Ásványi sók mennyisége.

Ezért van szükség gyakran ásványi sókban aránylag gazdag talajokon is trágyázásra, vagyis a felvehető ásványi sók mennyiségének növelésére.
Az ásványi sókból képződő ionoknál a közvetlen növénytápláláson kívül közvetve is szerepük van a talaj termékenységében: fizikokémiai törvényszerűséget alapján befolyásolják a talaj szerkezetét, biológiai tevékenységét.