Kertészeti lexikon

Vírusok

Vírusok (Virales, Virophyta) közönséges fénymikroszkóppal nem látható obligát paraziták. Nagyságuk 20-450 m, között váltakozik. Régebben minden, fertőző anyag gyűjtőneve vírus volt (a lein vírus szó eredetileg egyszerűen mérget jelentett).

A baktériumoktól való megkülönböztetésük céljából eleinte szűrhető ragályanyag, filtrálható Vírusok, ultra-Vírusok névvel jelölték őket.

Felfedezésük D. Ivanovszkij orosz botanikus nevéhez fűződik, aki 1892-ben megfigyelte, hogy mozaikbeteg dohánynövények baktériumszűrőn átszűrt nedve fertőzőképességét nem veszti el.

A vírusok törzsfejlődése ismeretlen; egyes nézetek szerint a baktériumok visszafejlődött alakjai, mások szerint összekötő kapcsot alkotnak az élettelen és élő között.

A Vírusok-at a mai rendszertan három alrendre tagolja: fágokra (Phagineae), növényi Vírusokra (Phytophagineae) és állati Vírusokra (Zoophagineae), aszerint, hogy baktériumokat, növényeket vagy állatokat, ill. embert betegítenek meg.

A vírusok igen egyszerű szerkezetűek; a bakteriofágok és a növényi vírusok csak protein-részből és nuklein-savból állnak, egyes állati és emberi Vírusok ezenkívül lipideket és enzimeket is tartalmaznak.

A bakteriofágok és a növényi vírusok esetében kimutatták, hogy a nukleinsav-komponens a részecske középpontjában van, és azt mint egy burok, a protein-rész veszi körül. A bakteriofágok gömb v. spermium alakúak, a növényi Vírusok gömb, pálcika v. fonal alakúak, az állati és emberi Vírusok főleg gömb alakúak, de rövid pálcika (tégla) alakúak is vannak.

A Vírusok számos járvány okozói. Legismertebb emberi vírusBetegség a himlő, a gyermekbénulás és az influenza, míg a száj- és körömfájás, lovak fertőző kevésvérűsége háziállataink között pusztít.

Emberre, állatra egyaránt veszélyes a veszettség. A növényi Vírusok (mozaikbetegségeket, sárgaságot előidéző Vírusok) szinte valamennyi gazd. növényünk termőképességét csökkentik.

Vírusok szaporodása
Vírus nómenklatúra
Vírus nujkeinsav
Vírusok változékonysága

Vírusok