Visegrádi palotakert

Visegrádi palotakert. Mátyás királynak a XV. sz. utolsó harmadában épített 360 szobás palotája a magyarországi reneszánsz művészet nagyszerű alkotása volt.

Az ásatások igazolják Oláh érsek 1536-ban készült, főleg hagyományokon alapuló leírását, amelyből kitűnik, hogy a palota tetőin és pincegádorain pompás függőkertek díszlettek, elsők az akkori Európában.

Mátyás visegrádi függőkertjei megelőzték az 1514-ben, Bramante által épített vatikáni függőkerteket. Díszes lépcsőfeljáró vezetett a kertekbe, amelyekből pompás kilátás nyílott a festői Dunakanyarra. Itt létesültek az első magyarországi fasorok a kápolna előtti térségen.

Oláh érsek leírása szerint egymástól egyenlő távolságban ültetett hársak állottak a kápolna előtt.
A kerti építkezésekhez felhasznált hatalmas menynyiségű faanyag azt bizonyítja, hogy a teraszkerteket gazdag faragványú függőfolyosók és pergolák díszíthették.

A lépcsőzetesen épült és a hegy lábának támaszkodó palota ablakaiból az alsóbb szintek tetőire lehetett látni, s bizonyára ez adta az ötletet a tetők kertesítésére.

A kert, amelynek uralkodók is csodájára jártak, fénykorát az 1480-as években élte.
A Visegrádi palotakert a magyar királyok középkori hatalmának, szépérzékének és pompaszeretetének egyik bizonyítéka.

Visegrád - Pallas lexikon

Visegrád nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pilisi felső j.-ban, (1891) 1250 német és magyar lak., vasúti és gőzhajóállomással (a Nagy-Maroson levő vasúti állomással csavargőzös tartja fenn a közlekedést), posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.

Visegrád a Duna visegrádi szorosában, a folyam jobb partján fekszik.
Igen csinos, rendezett község, melynek tiszta házai s befásított utcái közül kiválik néhány igen díszes nyaraló (Pálffy grófé, Görgey Arturé stb.). Vann benne koronauradalmi erdőmesteri hivatal, több jó vendéglő, kálvária stb. Környékén nagy kőbányák vannak.

Történelmünkben Visegrád vára már Szt. István korától fogva gyakran említtetik. I. Endre 1056 körül a Vazul-rendü görög szerzetesek számára itt kolostort rendezett be. 1082.
Szt. László itt tartotta fogva Salamont. Visegrád valódi jelentőségére azonban csak 1310. emelkedett, midőn a Székesfejérvárról ide átvitt szent korona őrhelyéül jelöltetett ki s itt is őriztetett 1526-ig, kivéve azt a 23 évet (1440-63), midőn III. Frigyesnél volt zálogban, kitől Mátyás a koronát visszaváltotta s Visegrád-ba visszatétette.

A visegrádi romoknak még ma is legnevezetesebb része a koronázási terem, hol a még meglevő s külső jelvényeinél fogva is könnyen feltalálható felirás Visegrád-nak ezt a rendeltetését hirdeti.
A magyar koronán kivül Nagy Lajos korában a lengyel és Zsigmond korában a német birodalom koronája is itt őriztetett.

Visegrád legfényesebb idejét Károly Róbert és Mátyás királyaink alatt élte. Károly róbertnek itt volt a királyi palotája, melyről csak határozatlan és töredékes tudósítások jutottak korunkra, csak annyit tudunk róla, hogy a fellegvárral közvetlen összefüggésben állt s a XIV. sz. ízlése szerint gót stílben volt építve. Itt volt kifejtve a királyi udvartartás teljes fénye, itt vendégeltetett meg a XIV. sz. első felében Európa több előkelő uralkodója, itt tartattak a fényes tornák.

Itt történt Károly Róbert menyegzője harmadik nejével Erzsébettel, Lokietek Ulászló leányával. Midőn Lajos 1350. Budára tett át székhelyét, Visegrád folytonos hanyatlásnak indult, bár még ezentúl is kedvelt mulatóhelye volt Nagy Lajosnak és Zsigmondnak.

Visegrád Albert ausztriai herceg és Erzsébet Zsigmond leánya közötti eljegyzést itt tartották. Mátyás idejében a Duna partján feküdt az alsó vár, melyet a felső várral a hegy oldalán felvonuló kőfalak kapcsoltak össze.

A hegy tövében volt a fényes királyi kastély, a Duna partján álltak a főurak palotái.

A kastélyban 350 lakószoba volt; függőkertek, halas medencék, szobrokkal díszített szökőkutak, üvegházak vették körül. Európának akkori egyik legfényesebb palotája volt. Midőn Castelli püspök és pápai követ itt időzött, IV. Sixtus pápához irt levelét a következő dátummal látta el: Ex Vissegrado, paradiso terrestri.

Az Anjouk és Mátyás korában a nevezetesebb politikai foglyok is ide zárattak, igy a sziciliai hercegek, kiket Lajos ide küldött, maga Zsigmond király is, Mátyás korában pedig Podiebrad Victorin és Vitéz János esztergomi érsek.
Mint fellegvár is fontos volt; Mátyás halála után a Korvin János jelöltségét ellenőz főurak tőle először is Visegrád-ot igyekeztek elfoglalni.

Visegrád a mohácsi vész után török kézre került, majd az egyik, majd a másik hadakozó fél ostromolta, még 1684. Károly lotaiai herceg vissza nem foglalta. 1702. Lipót rendeletére Károly Róbert és Mátyás királyok fényes palotáinak még maradványait is felrobbantották s csak a felső vár, a Salamon-torony és az összekötő bástyák egyes részei hagyattak meg. Legújabban azonban a fönmaradt romok országos költségen restauráltattak.

Visegrád, Visegrádi palotakert