Vízáteresztő képesség

Frissítve: 2019-09-10       Vajsavas erjedés     Vajsav baktériumok    Vízben oldható sók     Vízkultúra

Vízáteresztő képesség (vízvezető képesség) a víz mozgási lehetőségének jellemzője. A talajszelvény Vízáteresztő képesség szempontjából sokszor igen különböző rétegek sorozatából áll.
A szelvény Vízáteresztő képessége mindig a legkötöttebb vagy legszikesebb, tehát legrosszabb rétegének Vízáteresztő képességétől függ.

A Vízáteresztő képesség-től függ a víznyelés sebessége, azaz az időegység alatt területegységenként a talajba szivárgó nedvesség mértéke. Ha a csapadék mennyiségét mm-ben adjuk meg, mértéke mm/óra. Ez változó érték, mert a hirtelen lezúduló csapadékból az első 20-30 percben több vizet nyel el a talaj, mint később.

Ha az egyéb tényezők állandók, a Vízáteresztő képesség mértékét a talaj mechanikai összetétele és szerkezete határozza meg. Azon talajok, amelyekben az agyagfrakció nagy és amelyek szerkezet nélküliek, tömődöttek, Vízáteresztő képesség-ük is rossz, nem tudják a nagyobb eső alakjában lehullott vizet, valamint a gyorsabb hóolvadás vizét egész mennyiségben befogadni.

A víz nagy része elfolyik, a talajon vízállások keletkeznek. Ily módon nemcsak vízveszteség áll elő, hanem az elfolyó víz oldható sókat és értékes talaj morzsákat is magával visz. A szerkezet nélküli homoktalajok ezzel szemben sok nem kapilláris hézagot, de csak kevés kapilláris hézagot tartalmaznak, így a vizet jól áteresztik, azonban igen gyengén tartják vissza és ugyancsak nem tudják a növényzetet a szükséges vízmennyiséggel folyamatosan ellátni. A tartósan morzsás szerkezetű talajoknak, amelyekben egymás mellett mindkét említett pórusrendszert megtaláljuk, igen jó mind a Vízáteresztő képesség-e, mind a víztartó képessége.

Vízáteresztő képesség