Atkák, Atkafélék

Frissítve: 2019-09-08 Lexikon címszavak A,    Atomszerkezet    Atrazin    Auxinok    A-vitamin

Atka, atkák Acaridea pókszerű ízeltlábú, apró 1 mm-nél kisebb, szabad szemmel nem vagy csak alig látható állatok.

Színük halványsárga, zöldes, vöröses vagy barnás. Testük szelvényezettségét nem lehet észrevenni.

Két pár szájrészük általában szúró-szívó szervvé alakult. Szemük vagy hiányzik vagy legfeljebb két pár van.

Légcsövekkel lélegzenek, de ez sok fajnál hiányzik, ezek bőrükön át lélegzenek.

Számos atka faj elevenszülő.

Táplálkozásuk alapján lehetnek emberen, állaton, növényen élősködők és ragadozók.

Növényvédelmi szemszögből nézve a kártevő fajokat két nagyobb csoportra különíthetjük el:

1. valódi atkákra, 2. gubacsatkákra.

A valódi atkák gömbölyded testűek, lárva állapotban 3, nimfa állapottól kezdve 4 pár lábuk van. Az ide tartozó gazdaságilag jelentősebb családok a bársonyatkák, a takácsatkák és a magtári atkák.

A gubacsatkák féregszerű, hengerded, megnyúlt testük és 2 pár lábuk van.

Szúró-szívó szájszervű, mikroszkópikus méretű állatok.

Növényeken élnek, levelek, rügyek szivogatásával, a növényzetbe jutó nyáluk révén rendellenességeket, gubacsokat, himlőszerű foltokat okoznak.

A levél és gubacsatkák tartoznak ide.

Atkafélék - Pallas lexikon

Acarina (állat), a pókfélék osztályának egyik rendje, általában kis testü állatkák, melyeknek testén a fej, tor és potroh a leggyakrabban összenőtt, vagy pedig a fejtort a potrohtól csak egy barázda választja el.

Nyolc lábuk leggyakrabban karomban végződik, de ennek helyén többször tapadó korongocskák vannak.

Szájszerveik szivásra vagy szúrásra alkalmazkodtak.

Szemeik igen kicsinyek vagy hiányzanak. Belső szervezetük meglehetős egyszerü; szivük és véredényük nincs; egy részük lélekzőcsövekkél, mások ezek hiányában egész fölületükkel lélekzenek.

Váltivarúak a perekből 3 lábpárú lárva fejlődik ki s csak többszöri vedlés után nő ki 4-ik lábpátja és lesz ivaréretté. életmódjuk és táplálkozásuk igen különböző, legnagyobb részük állatokon és növényeken élősködik, más részük állati és növényi nedvekből táplálkozik, nehányan rablásból élnek.

Hasznuk az emberre nézve alig van, csak a festőatkát (Trambidium tinctorum) használják festésre.

Eddig ismert tekintélyes számú atka faj a következő családokba tartoznak:

  • 1. Trumbidiidoe. lélekzőcsövekkel, szárazföldön élnek, mindenütt közönségesek: ide tartozik a festőatka (Tr. tinctorum (C. L. Koch) Surinamból és Guineaból;
  • 2. Tetranychiaoe lélekzőcsövekkel és fonómirigyekkel; a szárazföldön élnek;
  • 3. Hydrachinidoe, vízi atkák, gyakran élénken szinezettek;
  • 4. Bdellidoe, a földben és mohák alatt tenyésznek;
  • 5. (Oribatidoe, mohák alatt élnek, növényi nedvekből táplálkoznak:
  • 6. Gamasidoe, számos faja szabadon él, legnagyobb része azonban rovarokon és madarakon élősködik, mint a Gamasus coleoptratorum L. a rovarokon s a Dermanysitus avium. Dug. a madarakon;
  • 7. Ixodidoe vagy kullancsok, melynek fajai melegvérü gerinceseken élősködnek;
  • 8. Tyroglyphidoe, lélekző csövek nélkül, állati és növényi anyagokból táplálkoznak, ide tartozik a sajtatka, 0,4 mm. hosszú, teste kettéosztott, szintelen; régi és megkeményedett sajtokban él s ezeket porrá rágja; a lisztatka régi, dohos lisztben él;
  • 9. Dermaleichidae, mintegy 80, legnagyobb részben a madarakon élősködő fajjal;
  • 10. Sarcophidae vagy rühatkák, mikroszkópos kicsinységüek, lágybőrüek, testük sörtékkel rakott, szemeik és lélekzőcsöveik nincsenek; melegvérü gerincesek bőrén és bőrében élnek.

A tulajdonképeni rühatka 0.5 mm. hosszu, a bőrbe ássa magát, nősténye azonban mélyebben mint himje és maró folyadékot választ ki, amely a bőrön pörsenéseket okoz, folyton tovább ássa magát és járatokat váj; a nőstény peterakás után eldöglik.

A rühesség (scabies) elnevezés alatt ismert bőrbetegséget okozza s különösen a kézfejen, az ujjak között mutatkozik első sorban.

Az emberen kivül juhokon, lovakon élnek s innen jutnak az emberre is. Más fajai más emlősállatokon élősködnek.

11. Demodecidoe vagy tüszőatkák, az emlősállatok haj- és szőrtüszőiben meg faggyumirigyeiben élősködnek, a melyekbe fejökkel lefelé ássák be magukat, a bőrön kiütéseket okoznak.

Legrégebben ismert faj az emberi tüszőatka, mely 0.4 mm. hosszú; az ember arcanak bőrében, de esetleg más helyeken is a haj-. szőrtüszőkben és faggyumirigyekben él; de csupán egyenként, vagy legfeljebb párjával, mig ellenben a kutya és macska tüszőatkája 100-ával is tenyészik és veszélyes bőrbetegségét okoz.

12. Phytoptidoe vagy gubacsatkák, melyek növényi zöld levelek nedveit szivják és szúrásuk kis gubacsokat okoz, ilyen a Phytaptus vilis Land., mely a szőllőleveleken él s a szőllő alsó lapján a vörhenyes szinü, szőrös, gubacsforma bemélyedéseket okozza.

    barokk kert     dixired őszibarack     freedom alma     kabóca     baktérium