Kertészeti lexikon

Kén sulfur S

Kén sulfur, S természetes állapotban is előfordul. Ásványai igen elterjedtek. Többféle módosulatban is ismeretes. Sárga kristályos módosulatai (monoklin, rombos) szénkénegben oldhatók. Amorf Kén keletkezik, ha kristályos Kén -t megolvasztunk és hirtelen lehűtünk. Olvadáspontja 112,8 C, Forráspontja 444,6 C, gőze sötétbarna, ha azt lehűtjük, fínom por alakjában rakódik le, ez a kénvirág.

Ha a ként vegyületéből választjuk ki, finom eloszlású kéntejet kapunk. Vegyületeiben 2, 4 és 6 vegyértékű. Reakcióképes, igen sok elemmel egyesül. A gyógyszeripar és a növényvédelem használja. A Kén az élő sejtek nélkülözhetetlen anyaga, a fehérjék alkotórésze.

Kén - Pallas lexikon

Kén (sulfur), kémiai elem, vegyületeiben mint 2, 4 és 6 vegyértékü negativ gyök szerepel. Jele S, atomsúlya 31,98.

A Kén már igen régen ismeretes. Az alkémisták felfogása szerint a fémek alkatrészének tekintették. Hogy elemi test, azt Lavoisier bizonyította be. A természetben szinállapotban is előfordul, ezen felül vegyületei alakjában; ilyen vegyületei a szulfidek (fénylék, kovandok) és a szulfátok.

Gyakoribb szulfidek: a pirit (FeS), a galenit (PbS), a szfallerit (ImS), a realgar (AsS), az auripigment (AsS) stb. Közönségesebb szulfátok: a Gipsz (CaSO.2HO), a barit (BaSO), a keserüsó (MgSO.7HO).

A kereskedésbeli Kén legnagyobb része olaszországi vagy sziciliai; az ott nyert ként kiolvasztással vagy átpárlással tisztítják és rendesen rúdalaku mintába öntik.

A kénvirágos (flores sulfuris) ugy készül, hogy a ként gőzzé alakítják és e kéngőzt kamrákba vezetik, ahol finom sárga kristályos por alakjában lerakódik.

A kéntej vagy lecsapott Kén (sulfur praecipitatum) poliszulfidekből készül. Rendesen kalciumpentaszulfid-oldatot használnak, amelyet sósavval bontanak el, a leváló csapadékot kimosás után hamarosan megszárítják. Sárgásfehér, igen finom por. A közönséges Kén sárga, igen törékeny test. Vizben nem oldódik, borszeszben, éterben alig oldható, jól oldódik széndiszulfidban.

Szaga és íze nincsen. A hevítéskor 115°-on híg sárga folyadékká olvad, erősebb hevítéskor mind sötétebbé és sűrübbé válik. 300°-on azután ismét higul, mig végül 448° -on gőzzé alakul.

A Kén gőzének sűrüségéből azt következtették, hogy alacsonyabb hőfokon a kéngőz S6, magasabb hőmérséken S2 molekulákból áll.
A kénnek különböző módosulatait ismerjük:

1. A közönséges rombos vagy a kén, ez a Kén egyedüli állandó módosulata; a természetben előforduló kénkristályok rombosak, a szén diszulfidos oldatából is rombos Kén kristályosodik ki.
A Kén e módosulatának fajsúlya 2,06, olvadási pontja 114,5 C°.

2. Az egyhajlású vagy b K. A Kén e módosulata a következőkép képződik: ként óvatosan megolvasztunk, azután addig hagyjuk lehülni, mig felszinén a Kén már megmeredt, de az edény középső részén még folyós.
A kénkérget átlyukasztva, a még folyós ként kiöntjük. A teljes lehülés után az edényt ketté törve, látjuk, hogy hosszu átlátszó tűalakú kristályok nyúlnak az edény közepe felé, melyek egyhajlásuak. Fajsúlyuk 1,97, olvadáspontjuk 120 C°. A Kén e módosulata nem állandó; a sárga, átlátszó kristályok rövid idő alatt össze-vissza repedeznek és apró rombos kristályokból álló tömeggé alakulnak.

3. Az amorf vagy l Kén Ha a ként erősebben felhevítünk és e forró ként vékony sugárban hideg vizbe öntjük, sárgásbarna átlátszó, ruganyos tömeget kapunk. A K. e módosulata úgy látszik kétféle. K. elegye, mert egyrésze széndiszulfidban feloldódik, másik része pedig abban oldhatatlan.
A Kén ez elasztikus módosulata mihamarabb megkeményedik. A kénvirág főképen poralaku széndiszulfidban oldhatatlan amorf kénből áll. A kénhez poralaku amorf széndiszulfidban oldható kén.

Ami a Kén kémiai sajátságait illeti, az közönséges hőmérséken a levegőn változatlan; a friss kénpor nedvesen a levegőn lassacskán oxidálódik. Hevítve meggyulad és fojtó kéndioxid (SO2) szag terjesztése közben elég. Erős oxidáló szerekkel (salétrom, királyviz stb.) pállítva lassacskán kénsavvá oxidálódik. Lúgokkal főzve szulfidek és tioszulfátok képződése közben feloldódik.

A Kén a fémekkel szulfidek képződése közben többnyire könnyen egyesül, igy például ha Kén és vaspor elegyét egy ponton izzásig hevítjük, ez izzás az egész tömegen keresztül folytatódik, mert a K. a vassal vasszulfiddá egyesül. Vegyületeiben a Kén különböző vegyértekkel szerepel; igy a szulfidokban két vegyértékü, a kénsavban és sóiban hat vegyértékü.

Mint termés elem, gyakran terem szép rombos rendszerbeli kristályokban és pedig rendesen piramis mint uralkodó alakban, mellyel a főtengely véglapja és tompább piramisok, ritkábban szfenoid is szoktak kombinálódni. Eddig vagy 20-féle kombinációja ismeretes. Legszebbek és gyüjteményekben legelterjedtebbek a sziciliai és a Romagnából való kristályok. Ikrek sem ritkák.

A kristályok majdnem mindig fennőttek. Majd nagyobbak, majd kisebbek, gyakran egymás mellé sorakozva, kristálycsoportokat, sugaras halmazokat, néha gömbös csoportokat képeznek; veséded, cseppkőforma halmazokban, kéregszerü bevonatokban is terem, valamint durván meg finoman szemcsésen, földesen is. Kiképződés szerint megkülönböztethető kristály, kristályos, tömött és földes Kén.

Szine világossárga, zöldes árnyalattal, az u. n. kénsárga, de gyakran szürkés vagy barna szinü, különösen a tömött tisztátalan darabok. A kristálylapokon gyémántfényü, törési lapjain zsirfényü, a tömött K. nem fénylik. Kristályai gyakran átlátszók és ezeken szépen észlelhető a kettős fénytörés. Rideg, kagylós törésü, nyomás és Hőmérséklet változáskor könnyen pattannak le róla apró darabkák. K. 1,5-2,5, fs. 1,9-2,1. Dörzsölve negativ elektromossá lesz.

A Kén legnagyobb tömegekben harmadkori képződmények területén fordul elő és pedig rendesen gipsszel együtt mészkő, márga, agyag repedéseiben, üregeiben; gyakori társásványai még a coelestin, aragonit és mészpát. Legnagyobb mennyiségben Szicilia szigetén, nevezetesen Girgenti és Caltanissetta, valamint Catania, Cattolica, Lercara, Racalmuto, Cianciona vidékén bányásszák, ahonnan évenként vagy 400,000 tonna ként hoznak kereskedésbe.

Bányásznak továbbá Spanyolországban Conilla vidékén Cadix városához közel, ahonnan szép kristályok is ismeretesek. Hazánkban Kalinkán (Zólyom) és Radaboj vidékén (Horvátország) szintén bányászták, de már régebben felhagytak vele.

A kalinkai kén helyenként oly szépségü és tiszta volt, mint kevés más helyen. A radaboji kén rendesen nagy szürkésbarna gumókban terem agyagban és pedig nem tiszta Kén, hanem kénnek keveréke agyaggal meg bitumenes anyagokkal. Perticara mellett a Romagnában a szép kristályokat rendesen aszfalt burkolja be. Aragoniában Teruel vidékén a tömött kénben mocsári csigáknak maradványait találni. Galiciában Czorkow és Swoszowice vidékén mészkőbe mint világos sárga szalag terem, tömött, tisztátalan.

A Kén ipari alkalmazása ismeretes, különösen a puskapor, gyufák és az ultramarin gyártásakor, továbbá a kaucsuk vulkanizálására. A kénsav gyártása szintén a Kén elégetése útján képződő kéndioxidból történik.
A kéndioxid erős dezinficiáló és halványító hatásánál fogva e célra is sok ként használnak el. A kéngyertyák, melyeket a hordók -kénezésére- használnak, úgy készülnek, hogy laza kanócszövetet megolvadt kénbe mártanak.

Gyógyszerül is használják, különösen külsőleg (kenőcsök, szappanokban) bőrbetegségeknél. A m. gyógyszerkönyvben hivatalos a közönséges kénvirág, a mosott kénvirág (sulfur sublimatum lotum) és a lecsapott Kén.

Kén


Kapcsolódó oldalak