Kertészeti lexikon címszavak - N

Lexikon címszavak N
  • Nadálytő Nadálytő (Symphytum, Boraginaceae). Évelő, nagy levelű növények. A fekete Nadálytő (S. officinale L.) vastag gyöktörzses, 30-100 cm magas növény, belül üres szára a lefutó lomblevelektől szárnyalt, felső részében ágas. Levelei lándzsás-tojásdadok.
  • Nadragulya Nadragulya (Atropa belladonna). Évelő, 1-2 m magas erdei növény, tojásdad, kihegyezett, ép szélű levelekkel. Harang alakú, Ibolyaszínű, kocsonyás virágai magánosak a levelek hónaljában
  • Nád Nád Phragmites communis Trin., Gramineae. Álló és lassan folyó vizeink állományképző évelő növénye. A vízpartok nádasaiból kitermelt Nád-at az építőipar és a háziipar használja fel. Megterem nedves réteken és nedves szántóföldeken is ..
  • Nagy aranka Nagy aranka (Cuscuta campestris Yuncker) gyakori élősködő gyom, mely több mint 80 növényen fordul elő hazánkban is. Hajtásai narancssárgák, a gazdanövényre tekerőzők. Virágai sárgás színűek, 2-3 mm nagyok, öttagúak
  • Nagy farágólepke     lepkék - Nagy farágólepke (Cossus cossus L.). Lepkéje barnásszürke, fekete rajzolatú, szárnytávolsága 6-10 cm. Máj.-tól júl.-ig rajzik. A kéregrepedésekbe helyezett és a levegőn megkeményedő váladékkal befedett tojásaiból kikelő húsvörös, kifejlődve barnásvörös hátoldalú, fekete fejű ...
  • Nanizmus     rendellenes törpe alakok megjelenése
  • Napperzselés Napperzselés. Aszályos időben könnyű talajokon a tűző nap napperzselést okoz a levélzeten, de gyakrabban a termésen. Súlyossága attól függ, hogy mennyire képes a növény visszapótolni a hirtelen elveszített vizet, és hogy az agrotechnikai körülmények milyen mértékben segítik ezt elő
  • Napóra A napóra időmérő eszköz; elve azon a megfigyelésen alapszik, hogy az egyes testek árnyékának hossza és iránya a Nap állása szerint alakul. A Napóra alkotó részei az árnyékot vető, az északi sarkcsillag irányába mutató, vagyis a föld forgástengelyével párhuzamos vékony pálca
  • Napraforgómoly     szárnyas rovarok - Napraforgómoly Homoeosoma nebulellum Hb. elülső szárnya hamuszürke, külső szegélye mellett és középen néhány nagyobb és sok apró fekete ponttal. A hátsó szárnyak fehéresszürkék
  • Narancs Narancs Citrus sinensis. Örökzöld, egylaki, hímnős virágú fa. Gyakran parthenocarp terem. Levéltövénél fejlett pótlevélkéje van, ami a citromtól megkülönbözteti.
  • Narancstermés Narancstermés (heperidium). Felső állású magházból alakult, húsos falú termés, amelynek bőrszerű, Illóolajat tartalmazó terméshéja van, belül hártyás választófalakkal (gerezdek), amelyeken a termés üregét kitöltő, nedvvel telt szőrök fejlődnek
  • Nappali lepkék     lepkék - Nappali lepkék (Rhopalocera) csoportja a lepkék (Lepidoptera) rendjébe tartozó közepes vagy nagy termetű lepkék, nappal repülnek és a virágokat látogatják. Csápjuk jellegzetes bunkós csáp
  • Nátrium Nátrium (Na) elemi állapotban nem fordul elő, vegyületei elterjedtek. Kovasavval oldhatatlan kőzetalkotó ásványokat (nátriumföldpát) ad. A tenger vizében kloridja alakjában fordul elő
  • Nátrium adszorpciója Nátrium adszorpciója. A talajok által adszorbeált ionok közül a talajok szerkezetére a nátriumionok gyakorolják a legnagyobb hatást. Ha a talaj által adszorbeált kationok 12-15%-a Na, akkor már erősen leromlik a talaj szerkezete
  • Nátrium talajok Nátrium talajok ( Szikes vagy -. Alkáli talajok) adszorpciós komplexusában a kicserélhető Na viszonylagosan, de gyakran abszolút mennyiségben is számottevő mértékben megnövekedett a Ca-mal szemben
  • Nedves talaj Nedvesnek akkor nevezzük a talajt, ha kb. a vízfoghatóságának megfelelő nedvességet tartalmaz. Ezen felüli nedvességtartalomnál a talaj már vizes.
  • Nedvesítőszerek Nedvesítőszerek. A vízzel készült permetlevek a növények viaszos rétegéről könnyen leperegnek, hasonló a helyzet sok rovarkártevő esetében is. Ezért szükséges olyan segédanyagokat tenni a növényvédőszerekbe, amelyek a permetlé nedvesítőképességét lényegesen fokozzák
  • Nedvkeringés A gyökerek a talajból elsősorban vizet és ásványi anyagokat vesznek fel. Eu utóbbiakat részben már szerves vegyületekké alakítva, részben változatlanul szállítódnak a gyökér és a szár farészében a levelek felé
  • Nekrózis Nekrózis (elhalás) növényekben élettelen tényezők (abiotikus) és élő szervezetek (biotikus tényezők) kiváltotta kórfolyamatok hatására keletkezik. A Nekrózis a szervek, szövetek és sejtekben létrejött olyan elváltozásokat jelenti, amelyek egyes szövetelemek és sejtek elhalásához vezetnek
  • Nektár Nektár a növények nektármirigyei által kiválasztott édes, cukortartalmú folyadék, amelyet a mézelő méhek begyűjtenek és mézet készítenek belőle. A rovarporozta növények virágaiba rendszerint nektáriumokat (mézfejtő, mézválasztó, nektármirigy) is találunk
  • Nemhez kapcsolt öröklődés     Nemhez kapcsolt öröklődés testi tulajdonságoknak a nemi jellegekkel együtt történő öröklődése. A nemhez kapcsolt öröklődést a génelmélet az ivari kromoszómákban (gonoszómákban - heterokromoszomák) a nemiséggel kapcsolatos tulajdonságok génjei mellett együtt letéteményezett testi tulajdonságokat kialakító gének együttes öröklődésével magyarázza
  • Nemiség öröklődése Nemiség öröklődése, az ivari v. nemi jelleg átöröklése. A nemiségnek az élők világában két határértéke van: női és hím nemiség. Mind a két nemiség jellemző ivari jellegekkel kapcsolatos.
  • Neo darwinizmus Neo Darwinizmus. A darwinizmus továbbfejlesztése céljából kialakított, de azzal sok tekintetben ellentétes biológiai tanítás. Tagadja a szerzett tulajdonságok öröklődését, a környezeti tényezők öröklődés-megváltoztató szerepét
  • Nevelő metszés - A nevelő metszés feladata a koronaalakítás és a termőfelület kiképzése.
  • Négypettyes téliaraszoló     lepkék - Négypettyes téliaraszoló (Alsophila quadripunctaria Esp.) hímjei fehéres okkersárgák, csukott szárnyakkal 16-18 mm nagyok.
  • Nikotin - Nikotin a Nicotiana nemzettség dohány, kapadohány jellemző fő alkaloidája. A nikotin színtelen, jellemző szagú, gyengén lúgos folyadék. Mesterségesen is előállítható.
  • Nitrogén - Nitrogén (N) szabad állapotban a levegő fő alkotórésze, egyetlen ásványa a chilei salétrom. Színtelen, szagtalan gáz.
  • Nitrogénbőség - Nitrogénbőség. A túladagolt v. a későn alkalmazott trágyázás következménye. A nitrogénbőségben szenvedő növények buján fejlődnek és laza szövetű, fertőzésekkel szemben fogékony egyedek lesznek.
  • Nitrogénhiány - Nitrogénhiány. Nem okoz feltűnő életműködési zavarokat ill. súlyos tüneteket. A nitrogénhiánybán szenvedő növények termete kisebb, a termés is csökken.
  • Nitrogénkedvelő növények - Nitrogénkedvelő növények (nitrophyta). Olyan helyeken élnek, amelyeknek talaja szerves hulladékokban gazdag. Ezek közt sok a gyom, az emberi lakások körül, kertekben, trágyadombok körül, komposzttelepeken élő növény, mint pl. a csalán (Urtica), a libatop (Chenopodium), a laboda (Atriplex), a disznóparéj (Amaranthus)fajainaknagy része, több sóska- (Rumex)- faj.
  • Nitrogénkötő baktériumok     bakteriológia - Nitrogénkötő baktériumok (nitrogéngyűjtő baktériumok) a levegő gáz alakú, szabad nitrogénjét tudják megkötni és fehérjéikbe beépíteni, amire a virágos növények nem képesek.
  • Nitrogén műtrágyák - Nitrogén műtrágyák. A növényi tápanyagok közül a nitrogén a legfontosabb (helyesebben: a leggyakrabban hiányzó), mert a növények testük felépítéséhez a nitrogénből használnak fel a legtöbbet.
  • Nitrogénveszteség   - Nitrogénveszteség az istállótrágya erjesztésekor fellépő veszteség, amely főleg Ammónia alakjában hagyja el a trágyakazlat.
  • Nitrát - Nitrát táplálóanyag a legfontosabb nitrogénforrásul szolgál a mezőgazdasági növények nagy többsége, valamint egyes talaj-mikroorganizmusok részére.
  • Növekedés - Növekedés. Az élőlények életműködésének egyik fontos megnyilvánulása, amely méreteik megnagyobbodását, tömegük gyarapodását, új sejtek, szövetek és szervek képződését vonja maga után.
  • Növekedési periódus - A növekedés évi ütemében egy vegetációs cikluson belül bizonyos ritmikusság figyelhető meg.
  • Növekedési vessző - Növekedési vessző a fakorona szélességi, hosszanti fejlődését biztosítja. A növekedési vesszők szoros értelemben egyúttal termővesszők is és fordítva.
  • Növényápolás - Növényápolás. A legkedvezőbb termesztési viszonyok megteremtése és fenntartása termesztett növényeink számára. Körébe tartozik az időjárás okozta károk, pl. a felfagyás, a talaj kiszáradása elleni védekezés, a talaj tulajdonságainak
  • Növénybetegségek - Növénybetegség. Rendszerint jellemző, általában látható külső tünetek alapján ismerhető fel. A Növénybetegségeket kísérő külső elváltozás a kórtünet (szimptóma), a külső kórtünetek összessége a kórkép.
  • Növények elterjedése - Növények elterjedése. Gyakorlatilag csak növénytársulásokróI beszélhetünk, mert a növények magányosan alig fordulnak elő.
  • Növények fényigénye - A növényi szervezetek fényigénye igen változó. Ugyanazon a tájon évszakok, napszakok, tengerfeletti magasság, földrajzi szélesség és növénytakaró szerint változik.
  • Növények hőigénye - Minden növény fejlődése bizonyos meghatározott hőmérsékleti viszonyok között megy végbe, amelyek igen változók. A vízi vegetáció optimuma általában alacsony, a szárazföldi növényeké 25-30 C° körül van, a felső hőhatár 40-50 C° körüli.
  • Növények kiválasztó rendszere - A növények anyagcseréjük folyamán sokféle terméket hoznak létre, amelyek egy részét a környezetükbe, más részét testük belsejébe választják ki.
  • Növények kultúrába vétele - A történeti ókor hajnalán élő ősember, a szükségleteinek legmegfelelőbb növényeket környezetéből már nemcsak alkalomszerűen gyűjti be, hanem lakóhelye környékén, kezdetlegesen művelt földjébe el is veti.
  • Növények mozgása - Megkülönböztetünk helyváltoztató taxisok és helyzetváltoztató tropizmusok, nasztiák mozgásokat. A helyváltoztató mozgások alacsonyabbrendű növények sajátságai
  • Növények nedvességigénye - Növények nedvességigénye mutatja, hogy a növény vízigényét milyen nedvességű talajból tudja kielégíteni. Ez rendszerint arányos a növénynek a vegetációs idő alatt a talajból igényelt és felhasznált víz mennyiségével. - vagyis a növények vízigényével -, de lehet eltérő is.
  • Növények nevelése - Növények irányított nevelése. Célja: hibridpopulációból megfelelő nevelési módszerek (őszi vagy tavaszi vetés, öntözés stb.) alkalmazásával kiemelni, illetve hosszabb idő alatt kialakítani a kívánt nemesítési célnak megfelelő formákat.
  • Növények nyugalmi állapota - Vannak olyan növények, amelyeknek életműködése egész éven át tart, pl, a melegebb égövek növényfajai; vannak olyanok, amelyek életműködésüket csak bizonyos időszakban fejtik ki, s ezt rövidebb-hosszabb ideig tartó nyugalmi állapot követi, pl. a mérsékelt vagy hideg égövek növényei.
  • Növények párologtatása - A Növények párologtatása sokkal bonyolultabb, mint a tisztán fizikai párolgás (evaporáció); különleges gázcsere-nyílások (sztómák) szabályozzák, amelyek teljes zárulásakor csak a kutikulán keresztül történik átlag tizedrésznyire csökkent transzspiráció.