Nadálytő Nadálytő (Symphytum, Boraginaceae). Évelő, nagy levelű növények. A fekete Nadálytő (S. officinale L.) vastag gyöktörzses, 30-100 cm magas növény, belül üres szára a lefutó lomblevelektől szárnyalt, felső részében ágas. Levelei lándzsás-tojásdadok.
Nadragulya Nadragulya (Atropa belladonna). Évelő, 1-2 m magas erdei növény, tojásdad, kihegyezett, ép szélű levelekkel. Harang alakú, Ibolyaszínű, kocsonyás virágai magánosak a levelek hónaljában
Nád Nád Phragmites communis Trin., Gramineae. Álló és lassan folyó vizeink állományképző évelő növénye. A vízpartok nádasaiból kitermelt Nád-at az építőipar és a háziipar használja fel. Megterem nedves réteken és nedves szántóföldeken is ..
Nagy aranka Nagy aranka (Cuscuta campestris Yuncker) gyakori élősködő gyom, mely több mint 80 növényen fordul elő hazánkban is. Hajtásai narancssárgák, a gazdanövényre tekerőzők. Virágai sárgás színűek, 2-3 mm nagyok, öttagúak
Nagy farágólepke lepkék - Nagy farágólepke (Cossus cossus L.). Lepkéje barnásszürke, fekete rajzolatú, szárnytávolsága 6-10 cm. Máj.-tól júl.-ig rajzik. A kéregrepedésekbe helyezett és a levegőn megkeményedő váladékkal befedett tojásaiból kikelő húsvörös, kifejlődve barnásvörös hátoldalú, fekete fejű ...
Napperzselés Napperzselés. Aszályos időben könnyű talajokon a tűző nap napperzselést okoz a levélzeten, de gyakrabban a termésen. Súlyossága attól függ, hogy mennyire képes a növény visszapótolni a hirtelen elveszített vizet, és hogy az agrotechnikai körülmények milyen mértékben segítik ezt elő
Napóra A napóra időmérő eszköz; elve azon a megfigyelésen alapszik, hogy az egyes testek árnyékának hossza és iránya a Nap állása szerint alakul. A Napóra alkotó részei az árnyékot vető, az északi sarkcsillag irányába mutató, vagyis a föld forgástengelyével párhuzamos vékony pálca
Napraforgómoly szárnyas rovarok - Napraforgómoly Homoeosoma nebulellum Hb. elülső szárnya hamuszürke, külső szegélye mellett és középen néhány nagyobb és sok apró fekete ponttal. A hátsó szárnyak fehéresszürkék
Narancs Narancs Citrus sinensis. Örökzöld, egylaki, hímnős virágú fa. Gyakran parthenocarp terem. Levéltövénél fejlett pótlevélkéje van, ami a citromtól megkülönbözteti.
Narancstermés Narancstermés (heperidium). Felső állású magházból alakult, húsos falú termés, amelynek bőrszerű, Illóolajat tartalmazó terméshéja van, belül hártyás választófalakkal (gerezdek), amelyeken a termés üregét kitöltő, nedvvel telt szőrök fejlődnek
Nappali lepkék lepkék - Nappali lepkék (Rhopalocera) csoportja a lepkék (Lepidoptera) rendjébe tartozó közepes vagy nagy termetű lepkék, nappal repülnek és a virágokat látogatják. Csápjuk jellegzetes bunkós csáp
Nátrium Nátrium (Na) elemi állapotban nem fordul elő, vegyületei elterjedtek. Kovasavval oldhatatlan kőzetalkotó ásványokat (nátriumföldpát) ad. A tenger vizében kloridja alakjában fordul elő
Nátrium adszorpciója Nátrium adszorpciója. A talajok által adszorbeált ionok közül a talajok szerkezetére a nátriumionok gyakorolják a legnagyobb hatást. Ha a talaj által adszorbeált kationok 12-15%-a Na, akkor már erősen leromlik a talaj szerkezete
Nátrium talajok Nátrium talajok ( Szikes vagy -. Alkáli talajok) adszorpciós komplexusában a kicserélhető Na viszonylagosan, de gyakran abszolút mennyiségben is számottevő mértékben megnövekedett a Ca-mal szemben
Nedves talaj Nedvesnek akkor nevezzük a talajt, ha kb. a vízfoghatóságának megfelelő nedvességet tartalmaz. Ezen felüli nedvességtartalomnál a talaj már vizes.
Nedvesítőszerek Nedvesítőszerek. A vízzel készült permetlevek a növények viaszos rétegéről könnyen leperegnek, hasonló a helyzet sok rovarkártevő esetében is. Ezért szükséges olyan segédanyagokat tenni a növényvédőszerekbe, amelyek a permetlé nedvesítőképességét lényegesen fokozzák
Nedvkeringés A gyökerek a talajból elsősorban vizet és ásványi anyagokat vesznek fel. Eu utóbbiakat részben már szerves vegyületekké alakítva, részben változatlanul szállítódnak a gyökér és a szár farészében a levelek felé
Nekrózis Nekrózis (elhalás) növényekben élettelen tényezők (abiotikus) és élő szervezetek (biotikus tényezők) kiváltotta kórfolyamatok hatására keletkezik. A Nekrózis a szervek, szövetek és sejtekben létrejött olyan elváltozásokat jelenti, amelyek egyes szövetelemek és sejtek elhalásához vezetnek
Nektár Nektár a növények nektármirigyei által kiválasztott édes, cukortartalmú folyadék, amelyet a mézelő méhek begyűjtenek és mézet készítenek belőle. A rovarporozta növények virágaiba rendszerint nektáriumokat (mézfejtő, mézválasztó, nektármirigy) is találunk
Nemhez kapcsolt öröklődés Nemhez kapcsolt öröklődés testi tulajdonságoknak a nemi jellegekkel együtt történő öröklődése. A nemhez kapcsolt öröklődést a génelmélet az ivari kromoszómákban (gonoszómákban - heterokromoszomák) a nemiséggel kapcsolatos tulajdonságok génjei mellett együtt letéteményezett testi tulajdonságokat kialakító gének együttes öröklődésével magyarázza
Nemiség öröklődése Nemiség öröklődése, az ivari v. nemi jelleg átöröklése. A nemiségnek az élők világában két határértéke van: női és hím nemiség. Mind a két nemiség jellemző ivari jellegekkel kapcsolatos.
Neo darwinizmus Neo Darwinizmus. A darwinizmus továbbfejlesztése céljából kialakított, de azzal sok tekintetben ellentétes biológiai tanítás. Tagadja a szerzett tulajdonságok öröklődését, a környezeti tényezők öröklődés-megváltoztató szerepét
Nevelő metszés - A nevelő metszés feladata a koronaalakítás és a termőfelület kiképzése.
Nikotin - Nikotin a Nicotiana nemzettség dohány, kapadohány jellemző fő alkaloidája. A nikotin színtelen, jellemző szagú, gyengén lúgos folyadék. Mesterségesen is előállítható.
Nitrogén - Nitrogén (N) szabad állapotban a levegő fő alkotórésze, egyetlen ásványa a chilei salétrom. Színtelen, szagtalan gáz.
Nitrogénbőség - Nitrogénbőség. A túladagolt v. a későn alkalmazott trágyázás következménye. A nitrogénbőségben szenvedő növények buján fejlődnek és laza szövetű, fertőzésekkel szemben fogékony egyedek lesznek.
Nitrogénhiány - Nitrogénhiány. Nem okoz feltűnő életműködési zavarokat ill. súlyos tüneteket. A nitrogénhiánybán szenvedő növények termete kisebb, a termés is csökken.
Nitrogénkedvelő növények - Nitrogénkedvelő növények (nitrophyta).
Olyan helyeken élnek, amelyeknek talaja szerves hulladékokban gazdag. Ezek közt sok a gyom, az emberi lakások körül, kertekben, trágyadombok körül, komposzttelepeken élő növény, mint pl. a csalán (Urtica), a libatop (Chenopodium), a laboda (Atriplex), a disznóparéj (Amaranthus)fajainaknagy része, több sóska- (Rumex)- faj.
Nitrogénkötő baktériumok bakteriológia - Nitrogénkötő baktériumok (nitrogéngyűjtő baktériumok) a levegő gáz alakú, szabad nitrogénjét tudják megkötni és fehérjéikbe beépíteni, amire a virágos növények nem képesek.
Nitrogén műtrágyák - Nitrogén műtrágyák. A növényi tápanyagok közül a nitrogén a legfontosabb (helyesebben: a leggyakrabban hiányzó), mert a növények testük felépítéséhez a nitrogénből használnak fel a legtöbbet.
Nitrogénveszteség - Nitrogénveszteség az istállótrágya erjesztésekor fellépő veszteség, amely főleg Ammónia alakjában hagyja el a trágyakazlat.
Nitrát - Nitrát táplálóanyag a legfontosabb nitrogénforrásul szolgál a mezőgazdasági növények nagy többsége, valamint egyes talaj-mikroorganizmusok részére.
Növekedés - Növekedés. Az élőlények életműködésének egyik fontos megnyilvánulása, amely méreteik megnagyobbodását, tömegük gyarapodását, új sejtek, szövetek és szervek képződését vonja maga után.
Növekedési periódus - A növekedés évi ütemében egy vegetációs cikluson belül bizonyos ritmikusság figyelhető meg.
Növekedési vessző - Növekedési vessző a fakorona szélességi, hosszanti fejlődését biztosítja. A növekedési vesszők szoros értelemben egyúttal termővesszők is és fordítva.
Növényápolás - Növényápolás. A legkedvezőbb termesztési viszonyok megteremtése és fenntartása termesztett növényeink számára. Körébe tartozik az időjárás okozta károk, pl. a felfagyás, a talaj kiszáradása elleni védekezés, a talaj tulajdonságainak
Növénybetegségek - Növénybetegség. Rendszerint jellemző, általában látható külső tünetek alapján ismerhető fel. A Növénybetegségeket kísérő külső elváltozás a kórtünet (szimptóma), a külső kórtünetek összessége a kórkép.
Növények elterjedése - Növények elterjedése. Gyakorlatilag csak növénytársulásokróI beszélhetünk, mert a növények magányosan alig fordulnak elő.
Növények fényigénye - A növényi szervezetek fényigénye igen változó. Ugyanazon a tájon évszakok, napszakok, tengerfeletti magasság, földrajzi szélesség és növénytakaró szerint változik.
Növények hőigénye - Minden növény fejlődése bizonyos meghatározott hőmérsékleti viszonyok között megy végbe, amelyek igen változók. A vízi vegetáció optimuma általában alacsony, a szárazföldi növényeké 25-30 C° körül van, a felső hőhatár 40-50 C° körüli.
Növények kiválasztó rendszere - A növények anyagcseréjük folyamán sokféle terméket hoznak létre, amelyek egy részét a környezetükbe, más részét testük belsejébe választják ki.
Növények kultúrába vétele - A történeti ókor hajnalán élő ősember, a szükségleteinek legmegfelelőbb növényeket környezetéből már nemcsak alkalomszerűen gyűjti be, hanem lakóhelye környékén, kezdetlegesen művelt földjébe el is veti.
Növények mozgása - Megkülönböztetünk helyváltoztató taxisok és helyzetváltoztató tropizmusok, nasztiák mozgásokat. A helyváltoztató mozgások alacsonyabbrendű növények sajátságai
Növények nedvességigénye - Növények nedvességigénye mutatja, hogy a növény vízigényét milyen nedvességű talajból tudja kielégíteni. Ez rendszerint arányos a növénynek a vegetációs idő alatt a talajból igényelt és felhasznált víz mennyiségével. - vagyis a növények vízigényével -, de lehet eltérő is.
Növények nevelése - Növények irányított nevelése. Célja: hibridpopulációból megfelelő nevelési módszerek (őszi vagy tavaszi vetés, öntözés stb.) alkalmazásával kiemelni, illetve hosszabb idő alatt kialakítani a kívánt nemesítési célnak megfelelő formákat.
Növények nyugalmi állapota - Vannak olyan növények, amelyeknek életműködése egész éven át tart, pl, a melegebb égövek növényfajai; vannak olyanok, amelyek életműködésüket csak bizonyos időszakban fejtik ki, s ezt rövidebb-hosszabb ideig tartó nyugalmi állapot követi, pl. a mérsékelt vagy hideg égövek növényei.
Növények párologtatása - A Növények párologtatása sokkal bonyolultabb, mint a tisztán fizikai párolgás (evaporáció); különleges gázcsere-nyílások (sztómák) szabályozzák, amelyek teljes zárulásakor csak a kutikulán keresztül történik átlag tizedrésznyire csökkent transzspiráció.
