Napperzselés

Napperzselés. Aszályos időben könnyű talajokon a tűző nap napperzselést okoz a levélzeten, de gyakrabban a termésen.

Súlyossága attól függ, hogy mennyire képes a növény visszapótolni a hirtelen elveszített vizet, és hogy az agrotechnikai körülmények milyen mértékben segítik ezt elő.

Gyakori a zöldségféléken, paprikán, paradicsomon, kobakosokon, azután a szőlőn és még egyes gyümölcsféleségeken.

A levelek érköze kiszárad és a levéllemez összepöndörödik. A termésen féloldalasan világosszürke égési sebek jelennek meg, amelyeken később szaprofitagombák telepednek meg (Alternaria, Cladosporium), és a termés rothadásnak indul. A fás növények gyümölcsein barna színű pacafoltok képződnek és eltorzulnak.

Faiskolában az erős napsütés a ritkán kelt vetések fiatal csemetéinek földdel érintkező részén a héjat, esetleg a beszemzett nemes rügyeket is megperzselheti. Korábbi vetéssel, árnyékolással v. ahol ez lehetséges a növények felkupacolásával védekeznek ellene.

A koronás fák törzsein is keletkezhet napégési folt. A törzset ezért törzserősítővel árnyékolják, az érzékeny héjú fajtákat pedig nem a tábla szélére, hanem a tábla belsejébe telepítik.

Napperzselés