Nikotin, Dohány, Kapadohány

Nikotin a Nicotiana nemzettség dohány, kapadohány jellemző fő alkaloidája. A nikotin színtelen, jellemző szagú, gyengén lúgos folyadék. Mesterségesen is előállítható.

Teljes rovarölő hatást a balraforgató 1-nikotin biztosít. Levegőn megbarnul és rossz szagúvá válik. Vízben, alkoholban, éterben és zsíros olajokban jól oldódik.

A nikotin a legerősebb mérgekhez sorolható, mert emberre testsúly kg-onként 0,01 g halálos lehet.

Fontos növényvédőszer és gyógyszeripari alapanyag. (Nikotin-sav és származékai). A különböző dohányfajták Nikotin-tartalma a talajtól és tápanyagoktól függ. A dohány Nikotin-képzésének kedvez a száraz időjárás, a kálium- és nitrogéntrágyázás, a virágzat eltávolítása.

A dohánylevél Nikotin-tartalma 8 %-ot is elérhet. A nálunk termesztett dohányfajták Nikotin-tartalma 3, 4 %-ig terjed.

A növényvédelemben használt nikotint kapadohányból és dohányhulladékból állítják elő. A növényvédelmi nikotin (nyers Nikotin) barnapiros, kellemetlen szagú, 95-98 % tiszta nikotint tartalmaz, erős méreg, méhekre veszélyes folyadék.

Mérgező hatását, mint légzési, érintő (kontakt) és gyomorméreg fejti ki, melyek közül elsődlegesen és legerősebben mint légzési méreg hat.

A rovar testébe a légzőnyílásokon át hatol be gáz vagy folyadék alakjában és az idegsejteket, valamint az idegközpontot bénítja.

Önmagában nem tapad jól, ezért tapadó, áztató és nedvesítő képességét káliszappan vagy Nikepon hozzáadásával fokozzuk. Szükség szerint keverhető nedvesítőszer nélkül, mészkénlével, bordóilével. Ha bordóilébe kerül felhasználásra, 50 %-al több nikotint kell a permetléhez adni.

Nikotin - Pallas lexikon

Nikotin Az alkaloidák csoportjába tartozó igen mérges vegyület; képlete C10H14N2.
A Nikotin a dohánylevelekben fordul elő (úgy látszik almasavhoz és citromsavhoz kötve), amelyeknek Nikotin-tartalma az éghajlat és a taljtól függően igen változó, többnyire 1.6 és 8 % között ingadozik.

Az amerikai dohány átlag kevesebb Nikotint tartalmaz, mint a francia vagy német dohány.

A Nikotin előállítása úgy történik, hogy a dohányleveleket vizbe áztatják; az igy kapott folyadékot besűrítés után mésztejjel elegyítik és vizgős-áramban ledesztillálják.

Az átdesztillált folyadékot azután híg oxalsav-oldattal gyengén megsavanyítván, vizfürdős szörp-sürüre befőzik és koncentrált kálium-hidroxidoldattal elegyítik. Ilyenkor a nyers nikotin mint barna olaj kiválik, amelyet éterrel ráznak össze; az éter elpárologtatása után visszamaradó Nikotin vizgőzáramban való ledesztillálással megtisztítható.

A tiszta nikotin szintelen és elég könnyen mozgó folyadék, amelynek égető íze és sajátságos kábító szaga van; fs (15°-on) 1.011, fp. 241°. Vízben és borszeszben könnyen oldódik.

A levegőn állva oxigént abszorbeál és megbarnul. Igen erős két vegyértékü bázis és savakkal többnyire jól kristályosodó sókat alkot.

A Nikotin mérgező, egyike a legerősebb mérgeknek, csaknem olyan gyorsan hat, mint a kénsav és 5 mg. belőle egy középnagyságu kutyát 3 perc alatt megölni képes.