Lexikon címszavak N

Növénybetegségek

Növénybetegség. Rendszerint jellemző, általában látható külső tünetek alapján ismerhető fel.

A Növénybetegségeket kísérő külső elváltozás a kórtünet (szimptóma), a külső kórtünetek összessége a kórkép.

A tünetekkel járó megbetegedésekkel szemben ismerünk tünet nélküli faszimptómás megbetegedéseket is (pl, kőüszög fertőzés, a burgonya Z vírusa).

Eltérő okok is kiválthatnak hasonló kórképeket a növényeken (pl. a nyírfa boszorkányseprőjét előidézheti a Taphrina betulina Rostr. gomba v. egyes atkák).

Egy-egy betegségnek rendszerint több tünete van, amelyek egymás után jelentkeznek, mint kezdeti-, fő- és végső tünetek, v. pedig egyszerre mint fő- és melléktünetek. A főtünet is változhat a kórlefolyás ideje alatt, pl. a Stereum purpureum Pers. fertőzése a csonthéjas gyümölcsfákon a leve. lek ólomfényűségével kezdődik, erős mézgásodással és a farész álgesztes barnulásával jár, végül megjelennek a gomba termőtestei is.

A Növénybetegségek-et általában a főtünetről szokás megnevezni (pl. fenésedén, rozsda, mézgásodón stb.). A gyakorlati növénykórtan legelső és legfontosabb munkája a kórtünetek, ill. kórképek értékelése és azonosítása (identifikálása) a kórtényezőkkel. Ezt nevezzük növénykórtani diagnosztikának.

A kórkép, ill. tünetcsoportok alapján többen megkísérelték a növénybetegségek biztosabb és gyorsabb felismerésére megfelelő rendszerek kidolgozását. Morstatt beosztása a betegségtüneteken kívül a kórtényezőket is magában foglalja:

1. Hervadásjelenségek (lankadás és hervadás).

2. Színváltozások: lehetnek általános és részleges színváltozások. Utóbbiak a foltosodásuk.

3. Szervek elhalása: a) szervek lehullása (pl, lombpergés), b) elszáradás, c) korhadás és rothadás.

4. Alakváltozások: egyszerű alakváltozások, torzképződmények ( Növekedési rendellenességek), csomorosság, rákos daganatok, gubacsképződmények, vízkórság, elsatnyulás stb.

5. Sebek és sérülések: mechanikai jellegűek v. állati kártevők károsítására jönnek létre. Jellegzetesek a kórtényezők okozta sebek és sérülések.

6. A növények felületén kiváló anyagok: mézharmat, Gyanta és mézga kiválása, nyálkafolyások.

7. A kórokozó szervezetek jelenléte, mint a Növénybetegségek főtünete.

A legtöbb fertőző betegséget a megbetegedett növényen ugyanis a megjelenő szaporítóképletekről és tenyésztestről ismerhetjük fel. Ilyenek a penészbevonatok, penészpárnák, jellemző spóratelepek, konidiumtartók és spóratömlők megjelenése, jellegzetes porszerű bevonatok, gombaképződ. mények (pl. sclerotium) megjelenése.

A Növény betegségek osztályozása (systematica). Legelterjedtebbek a kórtünetek szerinti beosztások, mert ezek gyakorlati célkitűzésekkel készültek. A tudományos igényű osztályozás azonban az egész kórképet és kórfolyamatot tekintetbe veszi, s nem gazdanövényenként, hanem kórkép típus alapján halad. Legkorszerűbb a kórélettani és kórbonctani megállapításokon felépülő rendszer (Vanyin).

Eszerint a beteg növények kóros jelenségei így osztályozhatók: 1. hyperplasia, 2. hypoplasia, 3. metaplasia (szöveti átalakulás), 4. hypertrophia, 5. degeneráció és 6. nekrózis. Az ambulatív vizsgálatok és általában egyszerűbb gyakorlati megállapítások céljait szolgálják a kórtünetcsoportokra felépülő osztályozások.

A Növény betegségek kitörésén az első látható kórtünetek (pl. színváltozások, olajfolt, micéliumok stb.) megjelenését értjük. A fertőzés után bekövetkező Lappangási idő után kerül csak sor a betegség kitörésére.

A Növénybetegségek kitörése és lefolyása is lehet gyors, heves (akut) v. hosszan tartó (krónikus). Az akut betegségre jellemző példa a szőlőperonoszpóra, a krónikusra a korhadási és revesedési folyamatok. A nem vetésforgóba termesztett növények legtöbb betegsége meghatározott (zárt) területen lép fel (ún. helyi vagy lokális Növénybetegségek), és itt évről évre megjelenik. Az ilyen előfordulást és elterjedést endemikusnak nevezzük. (pl. a szőlőLisztharmat megjelenése).

Ha a Növénybetegségek, ill. járvány keletkezésének középpontjából fokozatosan nagyobb területre terjed ki, akkor epidemikus jellegű ( Járványterjedés, pl, a szőlőperonoszpóra). Egy vagy több kontinensre kiterjedő tömeges fertőzés esetén pandemiáról beszélünk (pl. a köszméte amerikai Lisztharmata a 20. század elején egész Európán végigdúlt). N. előrejelzése (prognózis) Jelzőszolgálat.

Növénybetegségek