Növények szaporodása

Frissítve: 2019-09-08 Lexikon címszavak N, Növények szaporodása

Növények szaporodása. A növények szaporodása új egyedek keletkezésével történik.

A növények szaporodásanak két fő csoportját ismerjük:1, ivartalan és 2. ivaros (generatív) szaporodást.

1. Ivartalan szaporodás (monogonia, agamogonia, agamia) csak egy egyedhez (monogen) kötött szaporodási folyamat, amikor leválasztott sejtjéből, sejtcsoportjából v. testrészéből új egyed keletkezik.

A növények szaporodása háromféle lehet:

a) Sejtosztódás útján szaporodnak az egysejtű növények. Különleges módjai a hasadás (baktériumok), sarjadzás (élesztőgombák),

b) Spóraképzéssel szaporodnak az alsóbbrendű növények, pl. a moszatok, gombák, zuzmók, mohák, Harasztok)

Vegetatív szaporodás (regeneráció) mind az alsóbb, mind a magasabbrendű növényeknél gyakori. Lényege. hogy a vegetatív test egyes leváló részei (reproduktív szervek) új egyeddé fejlődnek (regenerálódnak). Különösen jelentősek számunkra a virágos növények vegetatív szaporodásának változatos formái, mert ezeket a termesztésben már régóta hasznosítják.

Új egyedek kiindulása lehet a gyökér (pl, gyökérsarjak: szilva, meggy, orgona, nyárfa; raktározó gyökerek: dália, batáta stb.); a hajtás (pl, inda: földieper, páfrány stb.. tarack: tarackbúza továbbá a rügyek, hagymák, gumók. levelek szélén keletkező sarjnövények stb.).

2. Ivaros szaporodás (gamogonia, amphigonia) esetén két növény ivarsejtjei (gaméták) olvadnak össze.

Egyesülésük eredménye egy sejt. a csírasejt (zygota) és ebből fejlődik ki osztódással az új egyed.

Az ivaros szaporodás kezdetben hiányzik (baktériumok, kékmoszatok), csak később, a sejtmaggal rendelkező szervezeteknél lép fel.

    prima alma     sóvirág     szoliter     szőlő gyökértetű     arany parmen


Kapcsolódó oldalak