Növények szaporodása
Frissítve: 2020-04-24
Növények szaporodása. A növények szaporodása új egyedek keletkezésével történik.
A növények szaporodásanak két fő csoportját ismerjük:1, ivartalan és 2. ivaros (generatív) szaporodást.
1. Ivartalan szaporodás (monogonia, agamogonia, agamia) csak egy egyedhez (monogen) kötött szaporodási folyamat, amikor leválasztott sejtjéből, sejtcsoportjából v. testrészéből új egyed keletkezik.
A növények szaporodása háromféle lehet:
a) Sejtosztódás útján szaporodnak az egysejtű növények. Különleges módjai a hasadás (baktériumok), sarjadzás (élesztőgombák),
b) Spóraképzéssel szaporodnak az alsóbbrendű növények, pl. a moszatok, gombák, zuzmók, mohák, Harasztok)
Vegetatív szaporodás (regeneráció) mind az alsóbb, mind a magasabbrendű növényeknél gyakori. Lényege. hogy a vegetatív test egyes leváló részei (reproduktív szervek) új egyeddé fejlődnek (regenerálódnak). Különösen jelentősek számunkra a virágos növények vegetatív szaporodásának változatos formái, mert ezeket a termesztésben már régóta hasznosítják.
Új egyedek kiindulása lehet a gyökér (pl, gyökérsarjak: szilva, meggy, orgona, nyárfa; raktározó gyökerek: dália, batáta stb.); a hajtás (pl, inda: földieper, páfrány stb.. tarack: tarackbúza továbbá a rügyek, hagymák, gumók. levelek szélén keletkező sarjnövények stb.).
2. Ivaros szaporodás (gamogonia, amphigonia) esetén két növény ivarsejtjei (gaméták) olvadnak össze.
Egyesülésük eredménye egy sejt. a csírasejt (zygota) és ebből fejlődik ki osztódással az új egyed.
Az ivaros szaporodás kezdetben hiányzik (baktériumok, kékmoszatok), csak később, a sejtmaggal rendelkező szervezeteknél lép fel.