Növények szaporodása
Frissítve: 2020-04-24
Növények szaporodása. A növények szaporodása új egyedek keletkezésével történik.
A növények szaporodásanak két fő csoportját ismerjük:1, ivartalan és 2. ivaros (generatív) szaporodást.
1. Ivartalan szaporodás (monogonia, agamogonia, agamia) csak egy egyedhez (monogen) kötött szaporodási folyamat, amikor leválasztott sejtjéből, sejtcsoportjából v. testrészéből új egyed keletkezik.
A növények szaporodása háromféle lehet:
a) Sejtosztódás útján szaporodnak az egysejtű növények. Különleges módjai a hasadás (baktériumok), sarjadzás (élesztőgombák),
b) Spóraképzéssel szaporodnak az alsóbbrendű növények, pl. a moszatok, gombák, zuzmók, mohák, Harasztok)
Vegetatív szaporodás (regeneráció) mind az alsóbb, mind a magasabbrendű növényeknél gyakori. Lényege. hogy a vegetatív test egyes leváló részei (reproduktív szervek) új egyeddé fejlődnek (regenerálódnak).
Különösen jelentősek számunkra a virágos növények vegetatív szaporodásának változatos formái, mert ezeket a termesztésben már régóta hasznosítják.
Új egyedek kiindulása lehet a gyökér (pl, gyökérsarjak: szilva, meggy, orgona, nyárfa; raktározó gyökerek: dália, batáta stb.); a hajtás (pl, inda: földieper, páfrány stb.. tarack: tarackbúza továbbá a rügyek, hagymák, gumók. levelek szélén keletkező sarjnövények stb.).
2. Ivaros szaporodás (gamogonia, amphigonia) esetén két növény ivarsejtjei (gaméták) olvadnak össze.
Egyesülésük eredménye egy sejt. a csírasejt (zygota) és ebből fejlődik ki osztódással az új egyed.
Az ivaros szaporodás kezdetben hiányzik (baktériumok, kékmoszatok), csak később, a sejtmaggal rendelkező szervezeteknél lép fel.
Egyéb oldalaink
Bazsalikom - Bazsalikom vagy bazsalicska, bisziokfű, büziok (növ.), Ocimum Rivin., Ocymum Aut., Basilicum Moench, az ajakosoknak fehér virágú, jószagú füve, félcserje vagy apró cserje, mintegy 45 fajjal a meleg éghajlat vidékén. Füstkezelés Bizonyos nehezen csírázó magvak csírázásának elősegítésére használt módszer. Immunitás Immunitás védettség az élő szervezet azon állapota, amelyben valamely kórokozó mikroszervezet, ill. terméke hatásával szemben védettnek bizonyul. Ilyenkor a kórokozó a szervezetben a betegséget kiváltani nem tudja, és elpusztul, v. egyensúlyi állapotban él vele.