Kertészeti lexikon címszavak - P
-
Peptidek keletkeznek, ha aminosavak lépnek egymással reakcióba úgy, hogy az egyik aminosav amino-csoportja a másik aminosav carboxil-csoportjával egyesül vízkilépés mellett. Tovább
- Általában pajzzsal borított testfelületű, alig néhány mm nagyságú, szívó szájszervű rovarok. A növényeket szívogatásukkal gyengítik és pusztulásukat okozhatják. A pajzstetvek egy- vagy többnemzedékesek .. Tovább
- Pacsirtafélék (Alaudidae) az Énekesmadár alkatúak (Passeriformes) rendjének családja. Zömök testű, erős csőrű, földszínű, barnásszürke, főleg mezei, pusztai Madarak. A földön táplálkoznak és költenek, röptükben énekelnek. Tovább
- Padkásodás a szikes gyepek felső rétegeinek különböző alakban és mérvben előállott lehordása, eróziója, amit a víz okoz. Mindazon szikes gyepeknél, ahol a kilúgzás a talajvíz magas állása v. rossz vízáteresztő képessége miatt nem mehet végbe Tovább
- Pajzsos poloskák v. címeres poloskák (Heteroptera; Pentatomidae) 0,5-15 mm nagyságú élénk színű állatok. Fejük a tor alá rejtett. Két pontszemük van. Csápjaik négy-ötízűek. Tovább
- A palántanevelő ágyban, ritkábban növényházban nevelt fiatal növény, szikleveles kortól az állandó helyre ültetésre alkalmas korig. A jó palánta edzett, szára nem megnyúlt. hanem zömök, vaskos, gyökérzete fejlett, egészséges Tovább
- Nevezik palántadőlésnek, gyökérfekélynek, pitium-betegségnek stb. is. A melegágyi v. a szabadföldi vetés foltokban pusztul. A fertőzött talajba vetett magvak kelése hiányos, a gombák a csírákat, mielőtt azok a felszínre törnének, még a földben elrothasztják. Tovább
- Panasirozottság (tarkalevelűség). Részleges Klorofillhiány, amely lehet nem fertőző és fertőző eredetű. A nem fertőző panasirozottság genetikai eredetű. Normális zöld és fehéres részek váltakoznak a leveleken.
- Élettani betegség. A zöld v. piros termés csúcsán barna, kissé besüppedt folt támad amelyre később másodlagosan rothasztó gombák, baktériumok, telepednek. Oka lehet káli- v. mészhiány, ill. egyenlőtlen víz ellátás. Tovább
- Parakambium (paraosztódószövet, phellogen) a másodlagos bőrszövet-rendszert (peridermát) létrehozó másodlagos osztódószövet, amely többnyire két irányban fűzi le az új sejteket. Kifelé szorosan záródó pataszövetet és helyenként lazán összefüggő, ún. töltősejteket hoz
- Paraffin. A telített, alifás, szilárd halmazállapotú szénhidrogének gyűjtőneve. Kémiai affinitásuk csekély. Homológ sort alkotnak, általános képletük CnH2n+2, ahol a szénatomok számát jelenti. A sorozat a következő: metán, etán, propán, bután, pentán, hexán stb Tovább
- A paraszövet rendszerint három szövettájra tagolódik, kívül többrétegű, holt sejtekből álló paraszövet,alatta egy-két soros osztódó szövet: a parakambium, ezen belül a paraalapszövet: a phelloderma építi fel. Tovább
- Paraziták (élősködők) a növénykórtanban azok a szervezetek, amelyek más növényeken élősködnek, azaz tápanyagaikat készen veszik fel a gazdaszervezetekből. Lehetnek: 1. valódi élősködők (obligát paraziták), melyek teljes kifejlődésükhöz életük egy részében parazita életmódot kivánnak Tovább
- A parásodás folyamata, amelynek során a sejtek sejtfalanyaga vízhatlan, zsírsavakban igen gazdag szuberin-sejtfallá alakul. A parásodás jelentkezhet pataszemölcsök (lenticellák) alakjában a Hajtásokon, vesszőkön, gyümölcsökön és, mint parakéreg, a fás részeken. Tovább
- A Parkosítás célja városban vagy épület mellett a levegő tisztítása, üdülési, pihenési lehetőségek megteremtése és a város ill. a környezet szépségének fokozása. A parkok tervezésekor figyelembe veszik a táj természeti adottságait, a domborzati és a meteorológiai viszonyokat. Tovább
- A Parlagfű 20-150 cm magas, terebélyes, egyéves nyárutói gyom. Tompán négyélű szára rányomottan szőrös vagy érdes. Levelei egyszer-kétszer szárnyasan szeldeltek, tojásdad szeletekkel. Apró porzós virágfészkei füzérekben állnak, a termős virágok levélhónaljiak. Tovább
- Parthenocarpia, mag nélküli termésképződés. Ehető termés esetében a magnélküliségnek nagy gyakorlati jelentősége van. A parthenocarpia igen elterjedt a növényvilágban (alma, körte, szőlő, Mandarin, narancs, citrom, füge stb.).
- - Parthenocissus Planch. (borostyánszőlő, Vitaceae). Lombhullató, tapadó korongokkal v. kacsokkal kapaszkodva, kúszó cserjék. A vesszők kérge paraszemölcsös, a bél fehér. Hosszú nyelű leveleik ujjasan osztottak, ritkán háromkaréjúak.
- - Pasztinák paszternák. Vad változata hazánkban is gyakori.
Kétéves növény. Termesztésével már a középkorban is foglalkoztak.
Elsősorban a nyugati országokban kedvelt levesízesítő. Tovább
- - Pathogén anyagok az élősködő (parazita) baktériumok és gombák termelte mérgező (toxikus) anyagok, melyek behatolásukat (fertőzés), a gazdaszervezetben való megtelepedésüket és elterjedésüket (megbetegítés) elősegítik.
- - Pálma (Palmae), a torzsás virágzatú egysziküeknek rendesen elágazatlan karcsú szárú fás családja. Csupán a tébai dumpálma ágas; egyes Pálma szárának töve vagy dereka megdagad. Tovább
- - Európában leghíresebb a párizsi, bécsi, berlini, londoni és a majna-frankfurti Pálmaház Budapesten az első kisebb méretű Pálmaház-at az Egyetemi Botanikus kertben létesítették. A a Fővárosi Állat- és Növénykert Pálmaházát az 1912-ben újjáépített Állatkertben építették. Tovább
- - Pándy üvegmeggy külföldi elnevezései: Griotte de Pándy, Pándy's Glas-weichsel, Köröser Weichsel. Hasonnevei: Pándy meggy, Kőrösi meggy, Kecskeméti-, Szentesi meggy, Spanyol meggy, Oltott meggy stb. Tovább
- - A levegőben levő nedvességnek, a párának nagy jelentősége van a növénytermesztésben. A relatív és abszolút páratartalom közül az előbbinek fontosabb a szerepe. Tovább
- - A Párolgáshoz hő kell, melyet a párolgó anyagok részben önmaguktól, részben környezetüktől vonnak el, ezért a Párolgás a környezet lehűlésével jár. Tovább
-
- Párosítás olyan oltási mód, amelyet azonos vastagságú alannyal és nemes vesszővel nyugalmi időszakban végezhetünk. Tovább
- - Párta (corolla) a különnemű virágtakaró belső köre, mely szirmokból áll. A párta lehet szabadszirmú (pl. pipacs) és lehet összenőtt szirmú (forrtszirmú, pl. szulák).
- - Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris Medik., Cruciferae). A trópusok kivételével az egész földkerekségen igen elterjedt gyom. Hazánkban is a legközönségesebb és a legismertebb gyomok egyike. 10-70 cm magas, tőlevélrózsás növény, változatos, szárnyasan hasogatott v. szeldelt v. kacoros, néha ép levelekkel. Tovább
- - Pázsitfélék (növ., gramineae, graminaceae, szalmás füvek), az egyszíkü pelyvás füvek rendjébe tartozó növénycsalád. Füvek, ritkábban cserjék (bambusz); hengerded szalmájok (culmus) többnyire csöves és bütykök (csomó, térd, nodus) ízekre osztják. A tengeri szára tömött. Tovább
- - Pázsitfűfélék - (Gramineae). Egyszikű növénycsalád. Tagjai lágyszárú, csak néha fásodó növények (bambusz). Száruk belül rendszerint üres, rajta csomókkal. Levelük többnyire szálas lemezből és oldalt végighasított levélhüvelyből áll, a kettő találkozásánál gyakran a nyelvecske (ligula) és a fülecskék (auricula) találhatók. Tovább
- - Peechi Lukach. A XVI. században élt. Az első botanikus kert létesítője hazánkban.
- - Peento, Kínai lapos őszibarack, hazájában penton a kiejtése. Dél-kínai eredetű, augusztus közepétől érő őszibarackfajta.
- - Pektinek a növényvilágban igen elterjedt poliszacharidek. A sejtfal alkotórészei kocsonyás természetűek vagy könnyen alakulnak ilyenekké. Tovább
- - Sivatagi v. félsivatagi cserjék, félcserjék, évelők, D-Afrikából a múlt század elején sok pelargoniumfajt hoztak Európába, itt indult meg nemesítésük.
- - Az ostoros és csillangós véglényeknek külső, a plazmánál sűrűbb állományú vastagabb, kevésbé rugalmas bőre, amely megszabja az állat állandó alakját.
- - Pempő (méhtej); helytelen elnevezéssel tápnyál. A munkás méhek garatmirigyének váladéka, amellyel a fiatal álcákat és az anyát etetik. Tovább
- - Szerves anyagok romlása különböző penészgombák hatására. A penészedés rendszerint magasabb Hőmérsékleten és főleg páratelt környezetben (85-100 % relatív páratartalom) következik be. Tovább
-
-
- Penicillium (ecsetpenész) a tömlős gombák Plectascales sorozatának nemzetsége. Élelmiszereken, szerves anyagokon a leggyakoribb penész. A különböző, leggyakrabban kékeszöld (penészzöld) színű penésztelepekből nagy számban emelkednek a levegőbe a konidium-tartók, melyek ecsetszerűen elágaznak Tovább
- Pereszke gombák (Tricholoma) a lemezes gombák (Agaricaceae) nemzetsége. Nagy v. középtermetű, vastag húsú gombák. A kalap domború, ritkábban középen kissé bemélyedő. A lemezek fehérek v. világossárgák. Jóízű ehető gomba a ...
- Peribléma a gyökér tenyészőcsúcsának az az osztódó szövettája, amely a dermatogén szövet és a pleroma között helyezkedik el. Plazmában gazdag, nagymagvú, vékonyfalú sejtjei ...
- Pericyclus a központi henger legkülső, egy v. több sejtsoros rétege. A gyökérben sokáig megtartja osztódóképességét. Itt alakul ki a phellogen, részt vesz a hullámos kambium kialakításában ...
- Periodicitás (szakaszosság). Némely életjelenségnek bizonyos időközönkénti ismétlődése (pl. ivarzás, virágzás, súlygyarapodás stb.).
- Poa L. (perje, Gramineae).Több, mint száz faja él a mérsékelt égövben. Egynyári évelő füvek, lapos v. összegöngyölődött levelekkel. Bugájuk laza, széles, a pelyvák jóval rövidebbek a füzérkénét. A toklász töve gyapjas. Poa pratensis L. (réti perire). Hazája Eurázia, É-Afrika, É-Amerika. Hazánkban őshonos, országszerte előfordul kaszálókon, legelőkön, ligeterdőkben, enyhén szikes laposokon. Tarackos fejlődésű
- Peronospora arborescens, Peronospora brassicae, Peronoszpóra brassicae retek peronoszpórája, Peronospora (plasmopara) pimpinellae Savul. ánizs peronoszpóra, Peronoszpóra rumicis Corda sóskafélék peronoszpóra, Peronoszpóra schleideni Ung.
- Perzselés. A zöld növényi részeken nem kórokozók hatására keletkező elhalásos foltok megjelenése. Perzselés-t okozhat a növényvédőszer, ha abból egy rész bejut a növény szervezetébe és a bejutott anyagok a növényi anyagcserére káros hatásúak.
- Petunia (Solanaceae). Mintegy huszonöt faja honos D-Amerikában. Egynyári vagy évelő dísznövények. Hajtásai mirigyszőrösek, levelei ép szélűek, virágai tölcséresek. Petunia x hybrida a Petunia axilláris és a petunia violacea keresztezéséből ...
- Pezsgőbor (Vin de Champagne, e. vert dö sampány) olyan szénsavdús bor, melyben a szénsav a könnyű, vékony, üde, savanyú, előzően kikezelt alapborhoz hozzáadott cukorból alkoholos erjedés útján képződött s melyet a borban visszafojtottak. Pezsgőbor készítése. A Pezsgőbor-hoz hasonló italok készítése igen régi keletű
- pH-érték a talajok kémiai jellemzésére is használatos. A növénytermesztés szempontjából igen fontos, mert a legtöbb gazdasági növényünk, valamint a talajban élő hasznos baktériumok a semleges körüli kémhatást (pH 6-8) kedvelik
- Phototaxia (phototaxis) némelyik mikroorganizmusnak olyan helyváltoztató mozgása, amelyet a fény irányít. Az Euglena pl. a fényforrás irányába úszik (poritív Phototaxia). A jelenség vizsgálatakor kiderült, hogy valahányszor árnyékot vet a színes "szemfolt" a sejtből kinyúló ostor ...
- Picea (lucfenyő, Abietaceae). Az északi féltekén Amerikától K-Ázsiáig előforduló, örökzöld tűlevelű fa. Koronája kúp alakú, magasba törő. Sekély gyökérzetű. Koronáját örvösen, szabályosan elhelyezkedő ágak alkotják. Kérge pikkelyesedő. Hegyes, szúrós tűi a hajtást rendszerint teljesen körbefogják. Toboza nem széthulló, csüngő, az őszi maghullás után is még a fán marad. Magja szárnyalt.
-
-
- Pinus (fenyő, Abietaceae). Szabálytalan korona alakú, örökzöld fák v. cserjék. Kérgük vastag, érdes, mélyen barázdált, egyes fajoknál vékony foltokban felváló. Az ágak örvösen állnak. Koronáját hosszú és rövid hajtások alkotják. A tűk 1-2-5-ös nyalábokban helyezkednek el és tövüket eleinte hártyás hüvely veszi körül.
- - Pipacs Papaver rhoeas. Ősszel csírázva áttelelő, 15-90 cm magas, ágas szárú gyom-, gyógy, ill. dísznövény.
- - Piramis alakú fák az egyes növényfajok metszés nélkül is oszlop alakúra növő változatai. Nevelésük során sudarukat az aljuktól kezdve elágaztatják.
- - 1-1,5 cm nagyságú, szalmasárga, karcsú, egyenes szárnyú rovar, a hímet széles szárnya nagyobbnak mutatja. Tojás alakban telel; nyár közepére kifejlődik az imágó és a hím kellemes pirregő hangja széltében hallható szőlős dombokon, bozótos meleg helyeken.
- - A pisztácia fa (Pistacia vera) termését Pisztácia mandula vagy Pisztácia-dióként is emlegetik. A Földközi-tenger vidékén, Kaliforniában és Kelet-Ázsiában termesztik.
- - Pitypang. Tőkocsányos, sárga virágú, fehér tejnedvet tartalmazó gyom-, ill. gyógynövény. A pongyola pitypang, gyermekláncfű évelő, függőleges gyöktörzsű növény. Levélrózsát képező levelei visszás-tojásdadok, kacurosak vagy öblösen fogasak.
- - Pocok fajok az egyszerű metszőfogú rágcsálók (Simplicidentata) alrendjének egérfélék (Muridae) családjába tartoznak.
- - Podzol a hűvös, nedves éghajlatú területek szélsőséges erdőtalajának elnevezése, ezeken érvényesül legnagyobb mértékben a kilúgzás hatása.
- - Podzolosodás a talajképződési folyamat jellegzetes iránya, amely savanyú talajokat eredményez. Lényege a kilúgzással egy időben végbemenő ásványi bomlás.
- - Pókok (Araneidea) rendje a szelvényezetlen potrohúak alosztályába, a pókszabásúak osztályába tartozó ízeltlábú állatok. A fej és a tor fejtorrá nőtt össze. Hat-nyolc pontszemük van. Elülső végtagjaik csáprágóvá alakultak méregmiriggyel vannak ellátva.
- - Polaritás (sarkosság). A növényi részek belső tulajdonsága, melynek következtében alapi részükön gyökereket, csúcsi részükön pedig hajtásokat fejlesztenek.
- - Polifág. Az olyan táplálkozásmód, amelynél az állat többféle szerves eredetű táplálékon, gazdanövényen él. A leggyakrabban előforduló táplálkozásmód.
- - Polyploidia (szerelvény sokszorozódás). Biológiai jelenség, a sejt kromoszóma-alapszámának megsokszorozódása (2n +1n: triploida; 2n + 2n: tetraploida stb. 2n + Xn polyploida).
- - Polygonum (keserűfű, Polygonaceae}. Változó megjelenésű és életmódú, egyéves v. évelő gyom-, gyógy-, ill. dísznövények. A Polygonum amphibium L., vidra keserűfű, az ártéri területek, réti agyagtalajok egyik leggyakoribb szántóföldi gyomnövénye. Tulajdonképpen vízinövény, a víz tetején úsznak bőrnemű levelei.
- - Poloskák Hemiptera alrendje a szipókás rovarok rendjébe tartozik. Lapostestűek, némelyeknek kiszélesedő nyakpajzsa van, szívó szájszervük ízelt szipóka.
- - Porzó (stamen) a virág hím ivarlevele. Részei: a karcsú, többnyire fonalas és fehér Porzó-szál (filamentum) és ennek csúcsán a hosszúkás vagy gömbös, rendszerint sárga portok (anthera). A két portokot a Porzó-szál csúcsán lévő csatló (ereszték) (onnectivum) tartja össze.
- - Populáció. 1. (biológia) A természetes biológiai populáció egy bizonyos helyen élő és egymás közt párosodó, ill, egymás közötti párosodási lehetőséggel bíró szervezetek csoportja. E szervezetek között számos kölcsönös vonatkozás van térben és időben.
- - Populációs genetika a genetika egyik ága, amely a szervezetek kvantitatív jellegű tulajdonságai átörökölhetőségével és ennek törvényszerűségeivel foglalkozik.
- - A vizet rosszul tárolja, nehezen veszi be és gyorsan elveszti. Felszínén ún, kisebb csapóesők hatására vastag cserépréteg képződik.
- - Poszátafélék (Sylviidae) az énekesmadár alkatúak (Passeriformes) rendjének családja. Kis termetű, finom alkotású madarak, csőrük árszerű. Hasznos rovarevők, ősszel bogyókkal is táplálkoznak.
- - A Poszméhek (pöszméhek) a méhfélék családjába tartozó rovarok. Az ide tartozó fajok, zömök, sűrűn szőrözött testűek.
- - Protoplazma a sejt élő anyaga. Különleges fizikai és kémiai tulajdonságai következtében életjelenségeket mutat.
- - Pörgetés a méhek gyűjtötte méznek különválasztása a lépekből az e célra készült géppel, a centrifugális erőn alapuló mézpörgetővel. Ideje akkor érkezik el, amikor a mézkamra lépjei jórészt megteltek s a méhek a mézeslépeknek legalább felét, kétharmadát viasszal befödték.
- - Származás és elterjedés. Az USA három nagy egyetemének (Purdue, Rutgers és Illionis) együttműködésével végzett rezisztencia nemesítési program (PRI program) első minősített fajtája.
-
-
-
-
