Kertészeti lexikon címszavak - P

Lexikon címszavak P
  • Pajzstetvek Általában pajzzsal borított testfelületű, alig néhány mm nagyságú, szívó szájszervű rovarok. A növényeket szívogatásukkal gyengítik és pusztulásukat okozhatják. A pajzstetvek egy- vagy többnemzedékesek ..
  • Pacsirtafélék Pacsirtafélék (Alaudidae) az Énekesmadár alkatúak (Passeriformes) rendjének családja. Zömök testű, erős csőrű, földszínű, barnásszürke, főleg mezei, pusztai Madarak. A földön táplálkoznak és költenek, röptükben énekelnek.
  • Padkásodás Padkásodás a szikes gyepek felső rétegeinek különböző alakban és mérvben előállott lehordása, eróziója, amit a víz okoz. Mindazon szikes gyepeknél, ahol a kilúgzás a talajvíz magas állása v. rossz vízáteresztő képessége miatt nem mehet végbe
  • Pajzsos poloskák Pajzsos poloskák v. címeres poloskák (Heteroptera; Pentatomidae) 0,5-15 mm nagyságú élénk színű állatok. Fejük a tor alá rejtett. Két pontszemük van. Csápjaik négy-ötízűek.
  • Palánta A palántanevelő ágyban, ritkábban növényházban nevelt fiatal növény, szikleveles kortól az állandó helyre ültetésre alkalmas korig. A jó palánta edzett, szára nem megnyúlt. hanem zömök, vaskos, gyökérzete fejlett, egészséges
  • Palántavész Nevezik palántadőlésnek, gyökérfekélynek, pitium-betegségnek stb. is. A melegágyi v. a szabadföldi vetés foltokban pusztul. A fertőzött talajba vetett magvak kelése hiányos, a gombák a csírákat, mielőtt azok a felszínre törnének, még a földben elrothasztják.
  • Panasirozottság - tarkalevelűség Panasirozottság (tarkalevelűség). Részleges Klorofillhiány, amely lehet nem fertőző és fertőző eredetű. A nem fertőző panasirozottság genetikai eredetű. Normális zöld és fehéres részek váltakoznak a leveleken.
  • Paradicsom gyümölcscsúcsfoltosság Élettani betegség. A zöld v. piros termés csúcsán barna, kissé besüppedt folt támad amelyre később másodlagosan rothasztó gombák, baktériumok, telepednek. Oka lehet káli- v. mészhiány, ill. egyenlőtlen víz ellátás.
  • Parakambium Parakambium (paraosztódószövet, phellogen) a másodlagos bőrszövet-rendszert (peridermát) létrehozó másodlagos osztódószövet, amely többnyire két irányban fűzi le az új sejteket. Kifelé szorosan záródó pataszövetet és helyenként lazán összefüggő, ún. töltősejteket hoz
  • Paraffin Paraffin. A telített, alifás, szilárd halmazállapotú szénhidrogének gyűjtőneve. Kémiai affinitásuk csekély. Homológ sort alkotnak, általános képletük CnH2n+2, ahol a szénatomok számát jelenti. A sorozat a következő: metán, etán, propán, bután, pentán, hexán stb
  • Paraszövet A paraszövet rendszerint három szövettájra tagolódik, kívül többrétegű, holt sejtekből álló paraszövet,alatta egy-két soros osztódó szövet: a parakambium, ezen belül a paraalapszövet: a phelloderma építi fel.
  • Paraziták Paraziták (élősködők) a növénykórtanban azok a szervezetek, amelyek más növényeken élősködnek, azaz tápanyagaikat készen veszik fel a gazdaszervezetekből. Lehetnek: 1. valódi élősködők (obligát paraziták), melyek teljes kifejlődésükhöz életük egy részében parazita életmódot kivánnak
  • Parásodás A parásodás folyamata, amelynek során a sejtek sejtfalanyaga vízhatlan, zsírsavakban igen gazdag szuberin-sejtfallá alakul. A parásodás jelentkezhet pataszemölcsök (lenticellák) alakjában a Hajtásokon, vesszőkön, gyümölcsökön és, mint parakéreg, a fás részeken.
  • Parkosítás A Parkosítás célja városban vagy épület mellett a levegő tisztítása, üdülési, pihenési lehetőségek megteremtése és a város ill. a környezet szépségének fokozása. A parkok tervezésekor figyelembe veszik a táj természeti adottságait, a domborzati és a meteorológiai viszonyokat.
  • Parlagfű A Parlagfű 20-150 cm magas, terebélyes, egyéves nyárutói gyom. Tompán négyélű szára rányomottan szőrös vagy érdes. Levelei egyszer-kétszer szárnyasan szeldeltek, tojásdad szeletekkel. Apró porzós virágfészkei füzérekben állnak, a termős virágok levélhónaljiak.
  • Parthenocarpia - magnélküliség Parthenocarpia, mag nélküli termésképződés. Ehető termés esetében a magnélküliségnek nagy gyakorlati jelentősége van. A parthenocarpia igen elterjedt a növényvilágban (alma, körte, szőlő, Mandarin, narancs, citrom, füge stb.).
  • Parthenocissus P.- borostyánszőlő - Parthenocissus Planch. (borostyánszőlő, Vitaceae). Lombhullató, tapadó korongokkal v. kacsokkal kapaszkodva, kúszó cserjék. A vesszők kérge paraszemölcsös, a bél fehér. Hosszú nyelű leveleik ujjasan osztottak, ritkán háromkaréjúak.
  • Pasztinák - Pasztinák paszternák. Vad változata hazánkban is gyakori. Kétéves növény. Termesztésével már a középkorban is foglalkoztak. Elsősorban a nyugati országokban kedvelt levesízesítő.
  • Pathogén anyagok - Pathogén anyagok az élősködő (parazita) baktériumok és gombák termelte mérgező (toxikus) anyagok, melyek behatolásukat (fertőzés), a gazdaszervezetben való megtelepedésüket és elterjedésüket (megbetegítés) elősegítik.
  • Pálma - Pálma (Palmae), a torzsás virágzatú egysziküeknek rendesen elágazatlan karcsú szárú fás családja. Csupán a tébai dumpálma ágas; egyes Pálma szárának töve vagy dereka megdagad.
  • Pálmaház - Európában leghíresebb a párizsi, bécsi, berlini, londoni és a majna-frankfurti Pálmaház Budapesten az első kisebb méretű Pálmaház-at az Egyetemi Botanikus kertben létesítették. A a Fővárosi Állat- és Növénykert Pálmaházát az 1912-ben újjáépített Állatkertben építették.
  • Pándy üvegmeggy - Pándy üvegmeggy külföldi elnevezései: Griotte de Pándy, Pándy's Glas-weichsel, Köröser Weichsel. Hasonnevei: Pándy meggy, Kőrösi meggy, Kecskeméti-, Szentesi meggy, Spanyol meggy, Oltott meggy stb.
  • Páratartalom - A levegőben levő nedvességnek, a párának nagy jelentősége van a növénytermesztésben. A relatív és abszolút páratartalom közül az előbbinek fontosabb a szerepe.
  • Párolgás - A Párolgáshoz hő kell, melyet a párolgó anyagok részben önmaguktól, részben környezetüktől vonnak el, ezért a Párolgás a környezet lehűlésével jár.
  • Párosítás - Párosítás olyan oltási mód, amelyet azonos vastagságú alannyal és nemes vesszővel nyugalmi időszakban végezhetünk.
  • Párta - Párta (corolla) a különnemű virágtakaró belső köre, mely szirmokból áll. A párta lehet szabadszirmú (pl. pipacs) és lehet összenőtt szirmú (forrtszirmú, pl. szulák).
  • Pásztortáska - Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris Medik., Cruciferae). A trópusok kivételével az egész földkerekségen igen elterjedt gyom. Hazánkban is a legközönségesebb és a legismertebb gyomok egyike. 10-70 cm magas, tőlevélrózsás növény, változatos, szárnyasan hasogatott v. szeldelt v. kacoros, néha ép levelekkel.
  • Pázsitfélék - Pázsitfélék (növ., gramineae, graminaceae, szalmás füvek), az egyszíkü pelyvás füvek rendjébe tartozó növénycsalád. Füvek, ritkábban cserjék (bambusz); hengerded szalmájok (culmus) többnyire csöves és bütykök (csomó, térd, nodus) ízekre osztják. A tengeri szára tömött.
  • Pázsitfűfélék - Pázsitfűfélék - (Gramineae). Egyszikű növénycsalád. Tagjai lágyszárú, csak néha fásodó növények (bambusz). Száruk belül rendszerint üres, rajta csomókkal. Levelük többnyire szálas lemezből és oldalt végighasított levélhüvelyből áll, a kettő találkozásánál gyakran a nyelvecske (ligula) és a fülecskék (auricula) találhatók.
  • Peechi Lukach - Peechi Lukach. A XVI. században élt. Az első botanikus kert létesítője hazánkban.
  • Peento barack - Peento, Kínai lapos őszibarack, hazájában penton a kiejtése. Dél-kínai eredetű, augusztus közepétől érő őszibarackfajta.
  • Pektinek - Pektinek a növényvilágban igen elterjedt poliszacharidek. A sejtfal alkotórészei kocsonyás természetűek vagy könnyen alakulnak ilyenekké.
  • Pelargonium - muskátli - Sivatagi v. félsivatagi cserjék, félcserjék, évelők, D-Afrikából a múlt század elején sok pelargoniumfajt hoztak Európába, itt indult meg nemesítésük.
  • Pellikula - Az ostoros és csillangós véglényeknek külső, a plazmánál sűrűbb állományú vastagabb, kevésbé rugalmas bőre, amely megszabja az állat állandó alakját.
  • Pempő - Pempő (méhtej); helytelen elnevezéssel tápnyál. A munkás méhek garatmirigyének váladéka, amellyel a fiatal álcákat és az anyát etetik.
  • Penészedés - Szerves anyagok romlása különböző penészgombák hatására. A penészedés rendszerint magasabb Hőmérsékleten és főleg páratelt környezetben (85-100 % relatív páratartalom) következik be.
  • Penicillium, ecsetpenész Penicillium (ecsetpenész) a tömlős gombák Plectascales sorozatának nemzetsége. Élelmiszereken, szerves anyagokon a leggyakoribb penész. A különböző, leggyakrabban kékeszöld (penészzöld) színű penésztelepekből nagy számban emelkednek a levegőbe a konidium-tartók, melyek ecsetszerűen elágaznak
  • Peptidek Peptidek keletkeznek, ha aminosavak lépnek egymással reakcióba úgy, hogy az egyik aminosav amino-csoportja a másik aminosav carboxil-csoportjával egyesül vízkilépés mellett.
  • Pereszkegombák Pereszke gombák (Tricholoma) a lemezes gombák (Agaricaceae) nemzetsége. Nagy v. középtermetű, vastag húsú gombák. A kalap domború, ritkábban középen kissé bemélyedő. A lemezek fehérek v. világossárgák. Jóízű ehető gomba a ...
  • Peribléma Peribléma a gyökér tenyészőcsúcsának az az osztódó szövettája, amely a dermatogén szövet és a pleroma között helyezkedik el. Plazmában gazdag, nagymagvú, vékonyfalú sejtjei ...
  • Pericyclus Pericyclus a központi henger legkülső, egy v. több sejtsoros rétege. A gyökérben sokáig megtartja osztódóképességét. Itt alakul ki a phellogen, részt vesz a hullámos kambium kialakításában ...
  • Periodicitás Periodicitás (szakaszosság). Némely életjelenségnek bizonyos időközönkénti ismétlődése (pl. ivarzás, virágzás, súlygyarapodás stb.).
  • Perje Poa L. (perje, Gramineae).Több, mint száz faja él a mérsékelt égövben. Egynyári évelő füvek, lapos v. összegöngyölődött levelekkel. Bugájuk laza, széles, a pelyvák jóval rövidebbek a füzérkénét. A toklász töve gyapjas. Poa pratensis L. (réti perire). Hazája Eurázia, É-Afrika, É-Amerika. Hazánkban őshonos, országszerte előfordul kaszálókon, legelőkön, ligeterdőkben, enyhén szikes laposokon. Tarackos fejlődésű
  • Peronoszpóra Peronospora arborescens, Peronospora brassicae, Peronoszpóra brassicae retek peronoszpórája, Peronospora (plasmopara) pimpinellae Savul. ánizs peronoszpóra, Peronoszpóra rumicis Corda sóskafélék peronoszpóra, Peronoszpóra schleideni Ung.
  • Perzselés Perzselés. A zöld növényi részeken nem kórokozók hatására keletkező elhalásos foltok megjelenése. Perzselés-t okozhat a növényvédőszer, ha abból egy rész bejut a növény szervezetébe és a bejutott anyagok a növényi anyagcserére káros hatásúak.
  • Petunia Petunia (Solanaceae). Mintegy huszonöt faja honos D-Amerikában. Egynyári vagy évelő dísznövények. Hajtásai mirigyszőrösek, levelei ép szélűek, virágai tölcséresek. Petunia x hybrida a Petunia axilláris és a petunia violacea keresztezéséből ...
  • Pezsgőbor Pezsgőbor (Vin de Champagne, e. vert dö sampány) olyan szénsavdús bor, melyben a szénsav a könnyű, vékony, üde, savanyú, előzően kikezelt alapborhoz hozzáadott cukorból alkoholos erjedés útján képződött s melyet a borban visszafojtottak. Pezsgőbor készítése. A Pezsgőbor-hoz hasonló italok készítése igen régi keletű
  • pH-érték pH-érték a talajok kémiai jellemzésére is használatos. A növénytermesztés szempontjából igen fontos, mert a legtöbb gazdasági növényünk, valamint a talajban élő hasznos baktériumok a semleges körüli kémhatást (pH 6-8) kedvelik
  • Phototaxia Phototaxia (phototaxis) némelyik mikroorganizmusnak olyan helyváltoztató mozgása, amelyet a fény irányít. Az Euglena pl. a fényforrás irányába úszik (poritív Phototaxia). A jelenség vizsgálatakor kiderült, hogy valahányszor árnyékot vet a színes "szemfolt" a sejtből kinyúló ostor ...
  • Picea - Lucfenyő Picea (lucfenyő, Abietaceae). Az északi féltekén Amerikától K-Ázsiáig előforduló, örökzöld tűlevelű fa. Koronája kúp alakú, magasba törő. Sekély gyökérzetű. Koronáját örvösen, szabályosan elhelyezkedő ágak alkotják. Kérge pikkelyesedő. Hegyes, szúrós tűi a hajtást rendszerint teljesen körbefogják. Toboza nem széthulló, csüngő, az őszi maghullás után is még a fán marad. Magja szárnyalt.
  • Pinus - Fenyő Pinus (fenyő, Abietaceae). Szabálytalan korona alakú, örökzöld fák v. cserjék. Kérgük vastag, érdes, mélyen barázdált, egyes fajoknál vékony foltokban felváló. Az ágak örvösen állnak. Koronáját hosszú és rövid hajtások alkotják. A tűk 1-2-5-ös nyalábokban helyezkednek el és tövüket eleinte hártyás hüvely veszi körül.
  • Pipacs - Pipacs Papaver rhoeas. Ősszel csírázva áttelelő, 15-90 cm magas, ágas szárú gyom-, gyógy, ill. dísznövény.
  • Piramis alakú fák - Piramis alakú fák az egyes növényfajok metszés nélkül is oszlop alakúra növő változatai. Nevelésük során sudarukat az aljuktól kezdve elágaztatják.
  • Pirregő tücsök - 1-1,5 cm nagyságú, szalmasárga, karcsú, egyenes szárnyú rovar, a hímet széles szárnya nagyobbnak mutatja. Tojás alakban telel; nyár közepére kifejlődik az imágó és a hím kellemes pirregő hangja széltében hallható szőlős dombokon, bozótos meleg helyeken.
  • Pisztácia - A pisztácia fa (Pistacia vera) termését Pisztácia mandula vagy Pisztácia-dióként is emlegetik. A Földközi-tenger vidékén, Kaliforniában és Kelet-Ázsiában termesztik.
  • Pitypang - Pitypang. Tőkocsányos, sárga virágú, fehér tejnedvet tartalmazó gyom-, ill. gyógynövény. A pongyola pitypang, gyermekláncfű évelő, függőleges gyöktörzsű növény. Levélrózsát képező levelei visszás-tojásdadok, kacurosak vagy öblösen fogasak.
  • Pocok fajok - Pocok fajok az egyszerű metszőfogú rágcsálók (Simplicidentata) alrendjének egérfélék (Muridae) családjába tartoznak.
  • Podzol - Podzol a hűvös, nedves éghajlatú területek szélsőséges erdőtalajának elnevezése, ezeken érvényesül legnagyobb mértékben a kilúgzás hatása.
  • Podzolosodás - Podzolosodás a talajképződési folyamat jellegzetes iránya, amely savanyú talajokat eredményez. Lényege a kilúgzással egy időben végbemenő ásványi bomlás.
  • Pókok - Pókok (Araneidea) rendje a szelvényezetlen potrohúak alosztályába, a pókszabásúak osztályába tartozó ízeltlábú állatok. A fej és a tor fejtorrá nőtt össze. Hat-nyolc pontszemük van. Elülső végtagjaik csáprágóvá alakultak méregmiriggyel vannak ellátva.
  • Polaritás - Polaritás (sarkosság). A növényi részek belső tulajdonsága, melynek következtében alapi részükön gyökereket, csúcsi részükön pedig hajtásokat fejlesztenek.
  • Polifág - Polifág. Az olyan táplálkozásmód, amelynél az állat többféle szerves eredetű táplálékon, gazdanövényen él. A leggyakrabban előforduló táplálkozásmód.
  • Polyploidia - Polyploidia (szerelvény sokszorozódás). Biológiai jelenség, a sejt kromoszóma-alapszámának megsokszorozódása (2n +1n: triploida; 2n + 2n: tetraploida stb. 2n + Xn polyploida).
  • Polygonum-keserűfű - Polygonum (keserűfű, Polygonaceae}. Változó megjelenésű és életmódú, egyéves v. évelő gyom-, gyógy-, ill. dísznövények. A Polygonum amphibium L., vidra keserűfű, az ártéri területek, réti agyagtalajok egyik leggyakoribb szántóföldi gyomnövénye. Tulajdonképpen vízinövény, a víz tetején úsznak bőrnemű levelei.
  • Poloskák - Poloskák Hemiptera alrendje a szipókás rovarok rendjébe tartozik. Lapostestűek, némelyeknek kiszélesedő nyakpajzsa van, szívó szájszervük ízelt szipóka.
  • Porzó - Porzó (stamen) a virág hím ivarlevele. Részei: a karcsú, többnyire fonalas és fehér Porzó-szál (filamentum) és ennek csúcsán a hosszúkás vagy gömbös, rendszerint sárga portok (anthera). A két portokot a Porzó-szál csúcsán lévő csatló (ereszték) (onnectivum) tartja össze.
  • Populáció - Populáció. 1. (biológia) A természetes biológiai populáció egy bizonyos helyen élő és egymás közt párosodó, ill, egymás közötti párosodási lehetőséggel bíró szervezetek csoportja. E szervezetek között számos kölcsönös vonatkozás van térben és időben.
  • Populációs genetika - Populációs genetika a genetika egyik ága, amely a szervezetek kvantitatív jellegű tulajdonságai átörökölhetőségével és ennek törvényszerűségeivel foglalkozik.
  • Porszerű talajszerkezet - A vizet rosszul tárolja, nehezen veszi be és gyorsan elveszti. Felszínén ún, kisebb csapóesők hatására vastag cserépréteg képződik.
  • Poszátafélék - Poszátafélék (Sylviidae) az énekesmadár alkatúak (Passeriformes) rendjének családja. Kis termetű, finom alkotású madarak, csőrük árszerű. Hasznos rovarevők, ősszel bogyókkal is táplálkoznak.
  • Poszméhek - A Poszméhek (pöszméhek) a méhfélék családjába tartozó rovarok. Az ide tartozó fajok, zömök, sűrűn szőrözött testűek.
  • Protoplazma - Protoplazma a sejt élő anyaga. Különleges fizikai és kémiai tulajdonságai következtében életjelenségeket mutat.
  • Pörgetés - Pörgetés a méhek gyűjtötte méznek különválasztása a lépekből az e célra készült géppel, a centrifugális erőn alapuló mézpörgetővel. Ideje akkor érkezik el, amikor a mézkamra lépjei jórészt megteltek s a méhek a mézeslépeknek legalább felét, kétharmadát viasszal befödték.
  • Prima alma - Származás és elterjedés. Az USA három nagy egyetemének (Purdue, Rutgers és Illionis) együttműködésével végzett rezisztencia nemesítési program (PRI program) első minősített fajtája.