Kertészeti lexikon címszavak - P

Lexikon címszavak P
  • Pajzstetvek Általában pajzzsal borított testfelületű, alig néhány mm nagyságú, szívó szájszervű rovarok. A növényeket szívogatásukkal gyengítik és pusztulásukat okozhatják. A pajzstetvek egy- vagy többnemzedékesek ..
  • Pacsirtafélék Pacsirtafélék (Alaudidae) az Énekesmadár alkatúak (Passeriformes) rendjének családja. Zömök testű, erős csőrű, földszínű, barnásszürke, főleg mezei, pusztai Madarak. A földön táplálkoznak és költenek, röptükben énekelnek.
  • Padkásodás Padkásodás a szikes gyepek felső rétegeinek különböző alakban és mérvben előállott lehordása, eróziója, amit a víz okoz. Mindazon szikes gyepeknél, ahol a kilúgzás a talajvíz magas állása v. rossz vízáteresztő képessége miatt nem mehet végbe
  • Pajzsos poloskák Pajzsos poloskák v. címeres poloskák (Heteroptera; Pentatomidae) 0,5-15 mm nagyságú élénk színű állatok. Fejük a tor alá rejtett. Két pontszemük van. Csápjaik négy-ötízűek.
  • Palánta A palántanevelő ágyban, ritkábban növényházban nevelt fiatal növény, szikleveles kortól az állandó helyre ültetésre alkalmas korig. A jó palánta edzett, szára nem megnyúlt. hanem zömök, vaskos, gyökérzete fejlett, egészséges
  • Palántavész Nevezik palántadőlésnek, gyökérfekélynek, pitium-betegségnek stb. is. A melegágyi v. a szabadföldi vetés foltokban pusztul. A fertőzött talajba vetett magvak kelése hiányos, a gombák a csírákat, mielőtt azok a felszínre törnének, még a földben elrothasztják.
  • Panasirozottság - tarkalevelűség Panasirozottság (tarkalevelűség). Részleges Klorofillhiány, amely lehet nem fertőző és fertőző eredetű. A nem fertőző panasirozottság genetikai eredetű. Normális zöld és fehéres részek váltakoznak a leveleken.
  • Paradicsom gyümölcscsúcsfoltosság Élettani betegség. A zöld v. piros termés csúcsán barna, kissé besüppedt folt támad amelyre később másodlagosan rothasztó gombák, baktériumok, telepednek. Oka lehet káli- v. mészhiány, ill. egyenlőtlen víz ellátás.
  • Parakambium Parakambium (paraosztódószövet, phellogen) a másodlagos bőrszövet-rendszert (peridermát) létrehozó másodlagos osztódószövet, amely többnyire két irányban fűzi le az új sejteket. Kifelé szorosan záródó pataszövetet és helyenként lazán összefüggő, ún. töltősejteket hoz
  • Paraffin Paraffin. A telített, alifás, szilárd halmazállapotú szénhidrogének gyűjtőneve. Kémiai affinitásuk csekély. Homológ sort alkotnak, általános képletük CnH2n+2, ahol a szénatomok számát jelenti. A sorozat a következő: metán, etán, propán, bután, pentán, hexán stb
  • Paraszövet A paraszövet rendszerint három szövettájra tagolódik, kívül többrétegű, holt sejtekből álló paraszövet,alatta egy-két soros osztódó szövet: a parakambium, ezen belül a paraalapszövet: a phelloderma építi fel.
  • Paraziták Paraziták (élősködők) a növénykórtanban azok a szervezetek, amelyek más növényeken élősködnek, azaz tápanyagaikat készen veszik fel a gazdaszervezetekből. Lehetnek: 1. valódi élősködők (obligát paraziták), melyek teljes kifejlődésükhöz életük egy részében parazita életmódot kivánnak
  • Parásodás A parásodás folyamata, amelynek során a sejtek sejtfalanyaga vízhatlan, zsírsavakban igen gazdag szuberin-sejtfallá alakul. A parásodás jelentkezhet pataszemölcsök (lenticellák) alakjában a Hajtásokon, vesszőkön, gyümölcsökön és, mint parakéreg, a fás részeken.
  • Parkosítás A Parkosítás célja városban vagy épület mellett a levegő tisztítása, üdülési, pihenési lehetőségek megteremtése és a város ill. a környezet szépségének fokozása. A parkok tervezésekor figyelembe veszik a táj természeti adottságait, a domborzati és a meteorológiai viszonyokat.
  • Parlagfű A Parlagfű 20-150 cm magas, terebélyes, egyéves nyárutói gyom. Tompán négyélű szára rányomottan szőrös vagy érdes. Levelei egyszer-kétszer szárnyasan szeldeltek, tojásdad szeletekkel. Apró porzós virágfészkei füzérekben állnak, a termős virágok levélhónaljiak.
  • Parthenocarpia - magnélküliség Parthenocarpia, mag nélküli termésképződés. Ehető termés esetében a magnélküliségnek nagy gyakorlati jelentősége van. A parthenocarpia igen elterjedt a növényvilágban (alma, körte, szőlő, Mandarin, narancs, citrom, füge stb.).
  • Parthenocissus P.- borostyánszőlő
  • Pasztinák
  • Pathogén anyagok
  • Pálma
  • Pálmaház
  • Pándy üvegmeggy
  • páratartalom
  • párolgás
  • Párosítás
  • Párta
  • Pásztortáska
  • Pázsitfélék
  • Pázsitfűfélék
  • Peechi Lukach - Peechi Lukach. A XVI. században élt. Az első botanikus kert létesítője hazánkban.
  • Peento barack
  • Pektinek
  • Pelargonium - muskátli
  • Pellikula
  • Pempő
  • Penészedés
  • Penészfélék
  • Penészgombák
  • Penicillium, ecsetpenész Penicillium (ecsetpenész) a tömlős gombák Plectascales sorozatának nemzetsége. Élelmiszereken, szerves anyagokon a leggyakoribb penész. A különböző, leggyakrabban kékeszöld (penészzöld) színű penésztelepekből nagy számban emelkednek a levegőbe a konidium-tartók, melyek ecsetszerűen elágaznak
  • Peptidek Peptidek keletkeznek, ha aminosavak lépnek egymással reakcióba úgy, hogy az egyik aminosav amino-csoportja a másik aminosav carboxil-csoportjával egyesül vízkilépés mellett.
  • Pereszkegombák Pereszke gombák (Tricholoma) a lemezes gombák (Agaricaceae) nemzetsége. Nagy v. középtermetű, vastag húsú gombák. A kalap domború, ritkábban középen kissé bemélyedő. A lemezek fehérek v. világossárgák. Jóízű ehető gomba a ...
  • Peribléma Peribléma a gyökér tenyészőcsúcsának az az osztódó szövettája, amely a dermatogén szövet és a pleroma között helyezkedik el. Plazmában gazdag, nagymagvú, vékonyfalú sejtjei ...
  • Pericyclus Pericyclus a központi henger legkülső, egy v. több sejtsoros rétege. A gyökérben sokáig megtartja osztódóképességét. Itt alakul ki a phellogen, részt vesz a hullámos kambium kialakításában ...
  • Periodicitás Periodicitás (szakaszosság). Némely életjelenségnek bizonyos időközönkénti ismétlődése (pl. ivarzás, virágzás, súlygyarapodás stb.).
  • Perje Poa L. (perje, Gramineae).Több, mint száz faja él a mérsékelt égövben. Egynyári évelő füvek, lapos v. összegöngyölődött levelekkel. Bugájuk laza, széles, a pelyvák jóval rövidebbek a füzérkénét. A toklász töve gyapjas. Poa pratensis L. (réti perire). Hazája Eurázia, É-Afrika, É-Amerika. Hazánkban őshonos, országszerte előfordul kaszálókon, legelőkön, ligeterdőkben, enyhén szikes laposokon. Tarackos fejlődésű
  • Peronoszpóra Peronospora arborescens, Peronospora brassicae, Peronoszpóra brassicae retek peronoszpórája, Peronospora (plasmopara) pimpinellae Savul. ánizs peronoszpóra, Peronoszpóra rumicis Corda sóskafélék peronoszpóra, Peronoszpóra schleideni Ung.
  • Perzselés Perzselés. A zöld növényi részeken nem kórokozók hatására keletkező elhalásos foltok megjelenése. Perzselés-t okozhat a növényvédőszer, ha abból egy rész bejut a növény szervezetébe és a bejutott anyagok a növényi anyagcserére káros hatásúak.
  • Petunia Petunia (Solanaceae). Mintegy huszonöt faja honos D-Amerikában. Egynyári vagy évelő dísznövények. Hajtásai mirigyszőrösek, levelei ép szélűek, virágai tölcséresek. Petunia x hybrida a Petunia axilláris és a petunia violacea keresztezéséből ...
  • Pezsgőbor Pezsgőbor (Vin de Champagne, e. vert dö sampány) olyan szénsavdús bor, melyben a szénsav a könnyű, vékony, üde, savanyú, előzően kikezelt alapborhoz hozzáadott cukorból alkoholos erjedés útján képződött s melyet a borban visszafojtottak. Pezsgőbor készítése. A Pezsgőbor-hoz hasonló italok készítése igen régi keletű
  • pH-érték pH-érték a talajok kémiai jellemzésére is használatos. A növénytermesztés szempontjából igen fontos, mert a legtöbb gazdasági növényünk, valamint a talajban élő hasznos baktériumok a semleges körüli kémhatást (pH 6-8) kedvelik
  • Phototaxia Phototaxia (phototaxis) némelyik mikroorganizmusnak olyan helyváltoztató mozgása, amelyet a fény irányít. Az Euglena pl. a fényforrás irányába úszik (poritív Phototaxia). A jelenség vizsgálatakor kiderült, hogy valahányszor árnyékot vet a színes "szemfolt" a sejtből kinyúló ostor ...
  • Picea - Lucfenyő Picea (lucfenyő, Abietaceae). Az északi féltekén Amerikától K-Ázsiáig előforduló, örökzöld tűlevelű fa. Koronája kúp alakú, magasba törő. Sekély gyökérzetű. Koronáját örvösen, szabályosan elhelyezkedő ágak alkotják. Kérge pikkelyesedő. Hegyes, szúrós tűi a hajtást rendszerint teljesen körbefogják. Toboza nem széthulló, csüngő, az őszi maghullás után is még a fán marad. Magja szárnyalt.
  • Pillangók
  • Pillangósvirágúak
  • Pinus - Fenyő Pinus (fenyő, Abietaceae). Szabálytalan korona alakú, örökzöld fák v. cserjék. Kérgük vastag, érdes, mélyen barázdált, egyes fajoknál vékony foltokban felváló. Az ágak örvösen állnak. Koronáját hosszú és rövid hajtások alkotják. A tűk 1-2-5-ös nyalábokban helyezkednek el és tövüket eleinte hártyás hüvely veszi körül.
  • Pipacs
  • Piramis alakú fák
  • Pirregő tücsök
  • Pisztácia
  • Pitypang
  • Pocok fajok
  • Podzol
  • Podzolosodás
  • Pókok
  • Polaritás
  • Polifág
  • Polyploidia
  • Polygonum-keserűfű
  • Poloskák
  • Porzó
  • Populáció
  • Populációs genetika
  • Porszerű talajszerkezet
  • Poszátafélék
  • Poszméhek
  • Protoplazma
  • Pörgetés
  • Prima alma
  • Pseudotsuga duglászfenyő
  • Pudvásodás
  • Puhatestűek
  • Púpos szú