Petunia

Petunia (Solanaceae). Mintegy huszonöt faja honos D-Amerikában. Egynyári vagy évelő dísznövények. Hajtásai mirigyszőrösek, levelei ép szélűek, virágai tölcséresek. Petunia x hybrida a Petunia axilláris és a petunia violacea keresztezéséből keletkezett. Nagyon változó termetben, virágalakban, nagyságban és színben termesztik.

Van rostos szirmú és telt virágú változata is. Az alacsony, csüngő növekedésű, nagy virágú fajtákat virágágyak beültetésére, erkélyek díszítésére használják. A nagy, telt és rojtos virágú fajtákat cserepesen is értékesítik. Magját márciusban mérsékeltházba vetik. Május közepénültetik ki. A telt virágú és rojtos szirmú fajtákat Dugványozással szaporítjuk.

Az augusztusi meggyökeresedett dugványokat mérsékeltházban teleltetjük át, tavasszal ezekről szedjük a Dugványokat s a nyár elején ezekből virágzó cserepes növényeket kapunk.

Petunia - Pallas lexikon

Petunia Juss. (növ., lusta kisasszony a balatonnál, a csucsorfélék ragadós szőrü füve; 15 faja Amerikában terem.

Levele váltakozó, épszélü, virága magános, nagy gyertyatartóképü, tokja sokmagu. 1824 óta ismeretes, egynyári kerti virág, kertben nagyon elfajzott.

A petunia nyctaginiflora Juss. fehér virágú, a petunia violacea Hook. virága fénylő, sötét karmazsinpiros, a torkában fekete-lila, csíkolt.

Termesztés folytán e kettőből egész sereg teljes vagy másféle szép fajta vagy fajvegyülék termett; kertben, sőt cserépben is gyakran látni.

Petunia