Peronoszpóra
A mák peronoszpóráját (mákragu) okozza. A levél színén világos foltok képződnek, amelynek megfelelően a fonákon szürkésfehér-lilás penész virágzik ki (konidiumok).
A fertőzött szárak görbülnek, virág, termés nem fejlődik v.
korcs.
A mag és a növényi maradványok vihetik át a következő évre a kórokozót.
Ezért egészséges tokokból nyerjük a vetőmagot, a tarlómaradványokat
el kell égetni, ill. vetésforgóban kell termeszteni a mákot Levegős állomány és
ismételt permetezés 1%-os bordóilével v. szerves gombaölő szerekkel eredményes
(tapadást fokozó szerrel).
Peronospora brassicae
káposztafélék peronoszpórája. Hazánkban elsősorban a palántaágyakban okoz nagy károkat. Gyakran már a szikleveles palántákat fertőzi.
A leveleken nem élesen határolt, sárguló foltok jelentkeznek, amelyeknek fonáki részét gyér, fehér konidiumtartó gyep borítja.
Védekezés: a sűrű vetést kerülni kell, a rézmészpor v. bordóilé használata javasolt.
A
thiocarbamát típusú szerek is eredményesen alkalmazhatók.
Peronoszpóra brassicae Gaum. f. raphani Gaum.
retek peronoszpórája.
A fertőzött növény levelein és szárán halvány foltok, a levél fonákján szürkés penészgyep jelenik meg.
Fiatal vetések sziklevelei teljesen elpusztulnak.
Védekezés: a fertőzött növényrészek megsemmisítése; permetezés 1%-os bordóilével.Peronospora (plasmopara) pimpinellae Savul.
ánizs peronoszpóra. A földitömjén
fajok levelén először olajfoltok keletkeznek, majd fonákjukon hófehér penészkivirágzás
látható.
A beteg levelek elszáradnak és lehullanak. Védekezés: a beteg levelek
megsemmisítése.Peronoszpóra pisi Syd.
borsó peronoszpóra. A betegség a szokásos peronoszpóra-tünetekkel nedves és hűvös környezetben károsít.
Súlyosabb esetekben a levél összezsugorodva elszárad; a hüvely is fertőződhet,
ilyenkor a magvak aprók, gyakran elszíneződnek.
Védekezés: a fertőzött növényi
részeket mélyen a földbe kell forgatni; egészséges vetőmag.Peronoszpóra
rumicis Corda
sóskafélék peronoszpóra. A fertőzött levelek aprók
maradnak, sárgás-vörhenyesre színeződnek, széleik gyakran visszapödrődnek.
A
levél fonákján fehéresszürke kivirágzás képződhet.
Védekezés: többször megismételt
1%-os bordóileves permetezés.
- Peronoszpóra schleideni Ung.
Hagyma peronoszpóra. A hagyma levelein v. a magszáron kifakult, szürkészöld foltok jelennek meg, melyeken később a gomba spóratartóinak kékesszürke penészbevonata fejlődik.
A beteg levelek lelankadnak, majd elszáradnak. Maghozókban a kórokozó súlyos magveszteséget okozhat.
Párás, meleg időben a betegség járványszerűen terjed s pár nap alatt egész táblák esnek áldozatul, míg száraz időben a terjedés teljesen megállhat.
Védekezés: a fertőzött tövek megsemmisítése, vetésforgó, porozás v. permetezés rézkészítményekkel. Mivel a permetlé a viaszos levelekről könynyen lepereg, keverjünk hozzá tapadást fokozó anyagot (Mavepon). Maghozóknál kerüljük a sűrű vetést, mert így csökkentjük a kártételt.
- Peronoszpóra spinaciae Laubert.
Paraj peronoszpóra. A levelek
színén szabálytalan alakú sárga foltok jelennek meg, fonákján pedig szürkéslila
penészbevonat figyelhető meg.
A foltok összefolyhatnak ős a levél elhal.
Védekezés: magcsávázás, ritka vetés, a beteg levelek megsemmisítése.
Peronoszpórafélék.
A moszatgombák (Phycomycetes) osztályába tartoznak, igen kártékony élősködők, a legkülönfélébb növényekben tesznek kárt.
A fertőzött leveleken eleinte rendszerint világos, áttetsző v. sárgás foltok láthatók, amelyek fokozatosan megbarnulnak, majd elszáradnak.
A micéliumok a gazdanövény belsejében, a sejtközötti járatokban
fejlődnek és a sejtekbe szívó hifákat ( hausztórium ) bocsátanak.
A felszínre (pl. a levélfonákon) a légzőnyílásokon át konidiumtartókat fejlesztenek, amelyeken
szaporító sejtek ( konidium ) keletkeznek.
A konidiumok a tartókról egyesével fűződnek le és v. rajzóspórákat hoznak létre, v. csíratömlővel csíráznak.
A konidiumok az ivartalan szaporodási alakot biztosítják. Az ivarszervek a gazdanövény belsejében keletkeznek és az Ivarsejtek egybeolvadása után létrejön az oospóra, aminek az áttelelésben van szerepe.