Protoplazma a sejt élő anyaga
- Frissítve: 2023-12-22
Protoplazma a sejt élő anyaga. Különleges fizikai és kémiai tulajdonságai következtében életjelenségeket mutat.
A növekedés, a fejlődés, a szaporodás, a táplálék felvétele és feldolgozása a protoplazma működésén alapul.
Nem homogén szerkezetű: két főbb részre, a sejtmagra és a citoplazmára különíthető el. Az előbbi gömb alakú test, mely feltehetően a sejt valamennyi anyagcsere folyamatainak irányítója.
A fennmaradó rész a citoplazma. Külső részén hártyaszerű sejthártyát alkot.
Növényi sejtekben e körül alakul ki a sejtfal. Egysejtűekben a plazma sűrűn folyó (entoplazma). A sejthártya a citoplazma többi részétől eltérő fizikai és kémiai szerkezetű, ennek következtében működésében is eltérő tőlük, de fontos szerepet tölt be a sejt abszorpciós és kiválasztó folyamataiban.
Fiatal sejtben a sejt belsejét protoplazma teljesen kitölti, a kifejlődött növényi sejtekben csupán sejtfalra tapadt vékony réteget alkot, és a központi sejtüreget zárja körül. Állati sejtekben ez kisebb mértékű.
A protoplazmaban organellumok alakulnak ki különleges feladatok elvégzésére: a citocentrum a sejt mozgató központja, a mitokondriumok (mitoszóma) a sejtanyagcsere fontos szervei. A növényi sejtek különleges szervei a plasztiszok.
Az élő protoplazma folyékony vagy szilárd élettelen anyagokat, zárványokat is tartalmaz. Ezek nem minden esetben állandó jellegűek. A protoplazma anyagcsere-működése folyamán elválasztja, ill. ismét felhasználja őket.
Összetétele
Alkotórészei két nagy csoportba: a szervetlen és a szerves vegyületek csoportjába a víz (80-95%). Ez feltehetően egyik legfontosabb anyaga.
A többi szervetlen anyag főleg vízben oldott állapotban található: fémek kloridjai, karbonátjai, foszfátjai, melyek a sejt fizikai-kémiai megváltozásainál nélkülözhetetlenek.
A szerves vegyületek közül a legnagyobb mennyiségben a fehérjék vannak; ezek a protoplazma vázát képezik.
Vannak köztük egyszerű és összetett fehérjék, melyek közül az utóbbiak más szerves vegyületekhez kapcsolódnak. A szerves vegyületek másik nagyobb csoportja a lipoidok (zsírok). Szerepük a sejt határfelületein az abszorpciós és kiválasztó folyamatokban nagy.
A harmadik nagyobb csoport a szénhidrátok csoportja. Ezek a sejt energia-háztartásának fontos közvetítői és tartalékanyagai. Mindezeken felül még ún. hatóanyagok (enzimek, hormonok, vitaminok) találhatók a protoplazmaban. Ezek a sejt életműködésének szabályozói.
Szerkezete
A fehérjék hálózata nem állandó szerkezetű, mert oldalláncaikat gyenge vonzóerők tartják össze, már kisebb fizikai-kémiai megváltozásra (pl, hidrogénion-koncentráció) felbomlanak, ill, újból kialakulnak a szerkezet kötései.
Ezzel az állandó változással lehetővé válik a szerkezet állandó átalakulása, sőt a fonalszerű, fibrilláris szerkezet gömb alakúvá, globuláris szerkezetűvé alakulhat, és így térben erősen megrövidülhet. Ez a plaszticitás lényeges tulajdonsága az élő anyagnak.