Kertészeti lexikon

Podzolosodás

Frissítve: 2019-09-10       Pókok     Polaritás     Polifág     Polyploidia     Polygonum-keserűfű     Poloskák     Porzó

Podzolosodás a talajképződési folyamat jellegzetes iránya, amely savanyú talajokat eredményez. Lényege a kilúgzással egy időben végbemenő ásványi bomlás.

Podzolosodás tehát csak olyan területeken mehet végbe, ahol elegendő nedvesség van ahhoz, hogy a huzamos ideig tartó, lefelé irányuló vízmozgást fenntartsa. Ezeknek a feltételeknek az érvényesülését a különböző éghajlati viszonyok mellett az erdő még elősegíti, ezért a podzolosodás legtöbbször fás növényzet alatt lép fel . A podzolosodás hatásaként a talajok felső szintjei kifakulnak, szerkezetük porossá, lemezessé válik, míg a mélyebben fekvő (felhalmozódási) szintek vörösesbarnás színűek, agyagosak és diós szerkezetűek.

A podzolosodás folyamata az elsődleges és másodlagos ásványok erőteljes szétesését idézi elő a felső szintekben, aminek eredményeként kovasav válik ki. A többi mállástermék egy része a vas, az alumínium lefelé vándorol és a felhalmozódási szintet gazdagítja. Ezért a podzolos talajszelvényekben a felső, ún. podzolos szintek kovasavtartalma nagyobb, a felhalmozódási szinteké pedig kisebb, mint a talajképző kőzetben. Eltolódás jelentkezik a talajok fizikai felépítésében is, mert a felső szintek agyagtartalma csökken, míg a felhalmozódási szinté nő. A mállástermékek közt lefelé vándorolnak a növényi tápanyagok is.

Podzolosodás