Palánta, Palántanevelés, Palántázás

A palántanevelő ágyban, ritkábban növényházban nevelt fiatal növény, szikleveles kortól az állandó helyre ültetésre alkalmas korig.

A jó palánta edzett, szára nem megnyúlt. hanem zömök, vaskos, gyökérzete fejlett, egészséges.

Szántóföldi zöldségtermesztésben öt-hét leveles palántakat ültetnek ki.

Palántanevelés sok esetben előnyösebb az állandó helyre vetésnél mert lehetővé teszi:
1. a hosszú tenyészidejű, melegigényes növények termesztését;
2. a korábbi termesztést;
3. a szántóterület jobb kihasználását;
4, a fiatal növények megfelelő ápolását.

Szabadföldi termesztés céljára a palántanevelő ágyakban, hajtatásra üvegházban és a palántanevelő ágyban neveljük a palántakat. Ennek és a magvetés helyének (szaporító láda, cserép, gyepkocka, tápkocka, palántanevelő ágy földje) megfelelően az eljárás kissé módosul.

A palántanevelés lényege a fiatal növények megfelelő hő, fény, víz, tápanyag, levegőellátása és betegségek, ill, kártevők elleni védelme.
Eszközei: fűtés, takarás, árnyékolás, szellőztetés, öntözés, permetezés, fejtrágyázás, talajporhanyítás, gyomirtás, tűzdelés, betegségek és kártevők elleni permetezés, stb.

Ugyanaz a termesztési fogás egyszerre több célt is szolgál. A palántanevelő ágyban, ritkábban növényházban nevelt fiatal növény, szikleveles kortól az állandó helyre ültetésre alkalmas korig felneveléséhez szükséges idő a termesztési idénytől, a termesztés módjától és a termesztett növénytől függ.

A fényszegény időszakokban a palántaneveléshez hosszabb idő kell, mint napfényes időben. Hajtatáshoz, korai szabadbadföldi termesztéshez fejlettebb növényeket ültetnek ki, mint a rendes szabadföldi termesztéshez. A szokásos szabadföldi termesztésben a paradicsom palánta nevelése 6 hét, a paprikáé 6, a káposztaféléké 4-6, a salátáé 4, a zelleré 10 hét.

A palántanevelés területszükséglete a palántanevelés módjától, a termesztési idénytől és a termesztett növénytől függ.

Palánta edzése. A kiültetés előtt a palántakat fokozatosan a szántóföldi körülményekhez szoktatjuk.
Lényege:

  • 1, a hőmérséklet csökkentése;
  • 2, a talaj és a levegő nedvességének csökkentése;
  • 3. a fényerősség- és mennyiség növelése;
  • 4, foszfor és káli fejtrágyázás.

A kiültetés előtt legalább 10 nappal eleinte nappalra, később éjjelre is leszedik az ablakokat a palánta nevelő ágyakról.

A paradicsom- és paprikapalántakat 8 C°-ig, a Káposztaféléket 0 C°-ig, az uborkát 11 C°-ig lehet takarás nélkül hagyni. Az edzést lehetőleg akkor kezdik, amikor a palánták még nem borították be teljesen az ágy földjét. A vízellátást ritkább öntözéssel csökkentik, hogy a növények ne legyenek laza szövetűek. Az edzés és a fejtrágyázás szintén keményebb szövetűvé teszi a palántakat. Az edzett palántak szára erős, színes, zömök. Kiültetés után jól erednek. Az üvegházból a meleg- v. hidegágyba kiültetendő növényeket is kell edzeni, azaz a meleg- v, hidegágy körülményeihez fokozatosan hozzá kell szoktatni.

Palánta ültetés, palántázás

A palántakat edzés után állandó helyükre ültetik. A terület előkészítéséből, a palánták kiszedéséből, a tulajdonképpeni ültetésből és utána a beöntözésből áll. A kiültetendő területet elegyengetik, elkészítik az esetleges öntözőcsatornákat, fogakkal ellátott, állítható kézi sorhuzóval v. vetőgéppel keresztben-hosszában a tenyészterületnek megfelelően megvonalazzák. Ha a talaj nagyon száraz, előre beöntözik.

A palántanevelő ágyat a palánta kiszedés előtt 3-4 órával alaposan megöntözik, hogy a palántakat minél nagyobb földlabdával és ép gyökérzettel lehessen kiszedni. A palántakat kézzel v. lapáttal a gyökerekkel átszőtt földréteg alá nyúlva kiemelik és ládákban, letakarva szállítják az ültetés helyére.

Az ültetéshez ültetőfát v. ültetőásót használnak. Az ültetőfa (ültetőfúró) hengeres v. lapos keresztmetszetű, nyeles, alsó végén hegyes (esetleg vashegyű) fa. Kötött talajon a hegyesebb (8-12°), laza talajon a tompább (18-22°) jobb. Olyan mély és széles lyukat készítenek vele, hogy a palánta gyökere természetes állásban, görbülés nélkül elférjen. Általában sziklevél-mélységig ültetnek.

Az ültetőfát a palánta behelyezése után a lyuk mellett hegyes-szögben beszúrják, és a földet először alul, azután fölül hozzányomják. A biztosabb eredés érdekében ültetés után a palántákat azonnal beöntözik ( beiszapolják ). Az ültetés akkor helyes, ha a palánta egy levelénél megfogva nem húzható ki a földből. Különleges ültetésmódok: a gyep-v. tápkockás palántakat nagyobb földlabdával, ültető ásóval ültetik.

A megnyúlt paradicsom palántakat laza talajon a sziklevélnél jóval mélyebben, függőlegesen, kötött talajon kapával kivágott gödörbe fektetve lehet ültetni. A legtöbb palántázott zöldségnövény géppel kifogástalanul ültethető (paradicsom, paprika, káposztafélék, zeller). Gépi ültetésnél a sima, egyenletesen mély talaj előkészítés, nyirkos, de nem túl vizes talaj és az egyformán fejlett, erőteljes palántak biztosítják a munka sikerét.

Palántázás nál a rugalmas tárcsapáros ültetőelemekkel ellátott palántaültető gépek váltak be legjobban.
Az ültetés után a haladéktalan beöntözés biztosítja a jó eredést és feleslegessé teheti a pótlást.

Palánta pótlása meg nem eredt palántak helyére újak ültetése. Csak kézzel végezhető, költséges művelet. A pótolt palánták fejlődésükben rendszerint elmaradnak, ezért csak ott szabad pótlást végezni, ahol az érés egyöntetűsége nem követelmény.