Populáció

Populáció.
1. (biol.) A természetes biológiai populáció egy bizonyos helyen élő és egymás közt párosodó, ill, egymás közötti párosodási lehetőséggel bíró szervezetek csoportja. E szervezetek között számos kölcsönös vonatkozás van térben és időben.

2. (biom.) Ideális populáció (alapsokaság, universum) olyan elméleti sokaság, amely a vizsgált mintaelemeken kívül azoknak a nem vizsgált elemeknek összességét is magában foglalja, amelyek vizsgálata is lehetséges lett volna. Néha az alapsokaság reálisan is létezik, pl, a természetes biológiai populáció Az alapsokaság terjedelme lehet véges v. végtelen. A legtöbb statisztikai módszer ha az eloszlás típusát nem tüntetik fel kifejezetten norinális eloszlású alapsokaságból származó minták vizsgálatával foglalkozik.

Az alapsokaságot általában egy v. több paraméterrel (mérőszámmal) lehet jellemezni: a normális eloszlású alapsokaságot pl. az aritmetikai átlag és a szórás paraméterei tökéletesen leírják. Valamely véges minta e paramétereknek csak becsült értékét adhatja.

Az alapsokaságból való mintavétel módjának előírása, vagyis tervezése előtt a vizsgálandó tulajdonság (jelenség, dolog stb.) természetét jól kell ismernünk. Meg kell állapítanunk, hogy nincsenek-e szisztematikus v, pedig periodikus jelenségek az alapsokaság egyes elemei között. Ha ilyen jelenségek várhatók, akkor olyan mintavételi módot kell találnunk, amely bonyolultabb feldolgozást (pl. Variancia-analízist) is lehetővé tesz.

Általában arra kell törekednünk, hogy a mintavétel elfogulatlan legyen. Ha pl. az alapsokaságot homogénnek tekinthetjük(egyszerűmintavétel), akkor az elfogulatlan mintavétel azt jelenti, hogy a vizsgálandó populáció egyik elemének sem tulajdonítunk nagyobb jelentőséget, mint a másiknak.

Létegezett mintavétel (sztratifikáció) ezzel szemben az az eljárás, amikor a mintát az inhomogén, vagyis szisztematikus hibákkal terhelt alapsokaság előre beosztott részeiből, az ún. rétegekből vesszük.

A rétegezés célja, hogy olyan minták alakuljanak ki, amelyeken belül a változékonyság kisebb, mint a különböző rétegekből vett mintacsoportok között (Blokk). Ha pl. valamely gyümülcsösben termett gyümölcsök nagyságát kívánjuk vizs gálni akkor bizonyos szempontból az egész gyümölcsöst is hetjük egyetlen populációnak és a minta elemeit (azaz az egyes vizsgálandó gyümölcsöket) az összes gyümölcsök közül sorsolással választjuk ki.

Ha azonban a gyümölcsösben matikus jelenségek tapasztalhatók, pl, a gyümölcsös különböző gyümólcsfa-fajtákból áll, akkor a mintavételt úgy kell előírni, hogy mindegyik fajtából (rétegből) vegyünk mintát de a gyümölcsök fajtán belül azonos eséllyel szerepeljenek 6 mintában.

Populáció

Lexikon címszavak - P