Kertészeti lexikon címszavak - T

Tagetes büdöske Tagetes büdöske, Compositae. Harminc faja Közép- és D-Ameríkában honos. Egynyári és évelő dísznövények. Száruk elágazó, a leveleik szárnyaltak, jellegzetes illatúak. Tagetes erecta L. Hazája Mexikó. 50-100 cm magas, erős növekedésű, egynyári növény. Júl.-tól a fagyokig nyílnak világos- v. narancssárga virágai.
Takácsatka Takácsatka (Tetranychidae) a valódi atkák csoportjába tartozó 8 lábú, 0,5 mm körüli állatkák. Szúró-szívó szájszervük van, kivétel nélkül növénykárosítók. Színük az állat fejlettségétől, táplálkozási viszonyaiktól és az évszaktól függően sárgás-zöldes, barnás és vöröses lehet.
Talaj Talaj a szilárd földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója. Talaj és termékenység egymástól el nem választható fogalmak. Tehát a termékenység a talaj minőségi bélyege. Ez különbözteti meg az alapkőzettől. A termékenység azt jelenti, hogy a Talaj egy időben ellátja a növényzetet vízzel, levegővel és tápanyagokkal. A kőzetekből a Talaj mállás és biológiai talajképződés útján keletkezik. A mállás átjárhatóvá alakítja a kőzeteket és felszabadítja a növényi tápanyagokat.
Talajjavítás A Talajjavítás célja kedvezőtlen kémiai, fizikai és egyben biológiai tulajdonságaik miatt csökkent termőképességű vagy terméketlen talajok megjavítása, mezőgazdasági termelésbe vonásuk, ill. termőképességük nagymérvű emelése végett. Tágabb értelemben talajjavítás-nak nevezhetők általában a mezőgazdaságban alkalmazott agrotechnikai eljárások, így a vetésforgó és talajjavító növények alkalmazása. (zöldtrágyázás), továbbá az ún. meliorációs munkák a fásítás, az erdősávok telepítése is.
Talajkeverék Talajkeverék (földkeverék) a kertészeti, főleg a dísznövény termesztésben használt különböző talajnemek meghatározott arányú, az egyes növények talajigényéhez alkalmazkodó kombinációja.
Talajlakó állatok Szűkebb értelemben azokaz igazi talajlakó állatok, amelyek egész életüket a talajban töltik. llyenek elsősorban a talaj mikroszkópikus egysejtű és alacsonyabbrendű többsejtű állatai (talajlakó véglények, fonalférgek, kerekesférgek stb.).
Talajmenti fagy Talajmenti fagy a föld felszínétől:5 cm-re levő levegőrétegben fellépőfagy,amelygyakran nem is terjed ki a magasabb levegőszintekre. A talajmenti fagy mindig erősebb és gyakoribb, mint a 2 m-es magasságban is jelentkező fagy. A talajmenti fagyot az ún. radiációs minimum hőmérővel mérik. A talajmenti fagy veszélyes az alacsony növényzetre, ezért ellene fűtéssel, füstöléssel, takarással és öntözéssel védekeznek.
Talaj mikrobiológiája
Talajmorfológia
Talajnedvesség
Talajtan
Talajuntság
Talajvédelem
Talajvíz
Talajvizsgálat
Tápkocka
Tarkalevelűség
Taxisok
Tájképi kert
Támfal
Tea
Terasz
Tereprendezés
termés
Természetfilozófia
Termő
Termőhely
Termőképesség
Termőre fordulás
Termőréteg
Terpének
Tetőkert
Tél
Télállóság
Téli arany parmen
Télikert
Téralakítás
Térállás, tőtávolság
Térkép
Térképlapok beosztása
Thymus, kakukkfű
Thujopsis
Tinorú gombák Tinorú gombák (vargányák, Boletus) tönkre és kalapra elkülönült húsos gombák. A kalap alján levő csövecskék belső felületét bazidiumok borítják. Régebben a likacsos gombák (Polyporaceae) családjába sorolták őket, újabban külön családba v. a kalapos gombák közé tartoznak a lemezes gombákkal együtt.
Toboz Toboz (conus). A fenyők osztályának (Nyitvatermők) spirálisan, néha á átellenesen, gyakran fásodott, ritkábban elhúsosodó termő- és meddőpikkelyekből álló képlete. A kétféle pikkely esetén az alsó, a meddő fedőpikkely rendesen kisebb a toboz-pikkelyekké fejlődő termőpikkelyeknél (Pinus).
Toboztermők Toboztermők (Coniferae). A nyitvatermők osztálya. Tű v. pikkely alakú levelű, többnyire örökzöld fák. Viráguk mindig egyivarú, széllel porzódó, egy- v. kétlaki. A termőlevelek többnyire spirálisan tobozokba rendezettek, néha magánosak v. átellenesek.
Tojásgyümölcs Tojásgyümölcs (tojáscsucsor, törökparadicsom, padlizsán, Solanum melongena L., Solanaceae). K-Indiából terjedt el az egész földön. Európában a Földközi-tenger partvidékén termesztik nagyban, hazánkban csak különlegességként. A tojásgyümölcs egyéves növény, paprikához hasonló hajtásrendszere 60-80 cm magasra nő meg. Gyökérzete 8O-100 cm-ig hatol a talajba.
Tojás - ovum Tojás (ovum) a Madarak sokszínű petesejtje, amely köré a petevezetőben és a tojástartóban védőrétegek rakódnak, ezek egyben a fejlődő embrió tápanyagai (fehérjék, zsírok, cukor, ásványi és festékanyagok, vitaminok).
Tok Tok (növ.) (capsula). Két v. több termőlevelű magházból keletkezett, száraz és felnyíló, többnyire sokmagvú, igen változatos kialakulású magános termés. Kovadása történhet fogakkal (pl. szegfűfélék), lyukakkal (pl.mák), kupakkal (ezt hívjuk csalmatoknak, pl, beléndek), kopácsokkal (pl: maszlag) stb., v. lehet szabálytalanul felrepedő (pl. libatop).
Tokaji borvidék Tokaji borvidék (tokaji, hegyaljai borvidék. A Tokaji borvidék szőlői a Zempléni hegysor (Eperjes-Tokaji hegylánc) legdélibb részén levő vulkánkúpok napsütésnek kitett lejtőin terülnek el. A borvidék magában foglalja Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből Abaújszántó. Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogolaszi, Bodrogszegi, Erclőbenye, Erdőhorvát, Golop, Hercegkút, Károlyfalva, Legyesbénye, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Ond ...
Tokaji borok
Tokképzés
Tokos molyok
Torma
Tornádó
Továbberjesztés - áterjesztés
Toxicitás
Toxinok
Többsejtű állatok
Többszörös génhatás
Tőhervadás, hervadás
Tökfélék
Tömény oldatok
Tömött talajszerkezet
Tömlős gombák
Tőosztás
Törköly
Törkölybor
Törzs
Törzsfejlődés
Tövis
Tőzeg
Trágya
Trypetidae - fúrólegyek
Tsuga canadensis - hemlock fenyő
Tufa
Túlérés
Túlérzékenység
Tulipán
Túlöntözés
Tűlevél
Tűrőképesség - tolerancia
Tűzelhalás