Kertészeti lexikon címszavak - T

Lexikon címszavak T
  • Tagetes büdöske Tagetes büdöske, Compositae. Harminc faja Közép- és D-Ameríkában honos. Egynyári és évelő dísznövények. Száruk elágazó, a leveleik szárnyaltak, jellegzetes illatúak. Tagetes erecta L. Hazája Mexikó. 50-100 cm magas, erős növekedésű, egynyári növény. Júl.-tól a fagyokig nyílnak világos- v. narancssárga virágai.
  • Takácsatka Takácsatka (Tetranychidae) a valódi atkák csoportjába tartozó 8 lábú, 0,5 mm körüli állatkák. Szúró-szívó szájszervük van, kivétel nélkül növénykárosítók. Színük az állat fejlettségétől, táplálkozási viszonyaiktól és az évszaktól függően sárgás-zöldes, barnás és vöröses lehet.
  • Talaj Talaj a szilárd földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója. Talaj és termékenység egymástól el nem választható fogalmak. Tehát a termékenység a talaj minőségi bélyege. Ez különbözteti meg az alapkőzettől. A termékenység azt jelenti, hogy a Talaj egy időben ellátja a növényzetet vízzel, levegővel és tápanyagokkal. A kőzetekből a Talaj mállás és biológiai talajképződés útján keletkezik. A mállás átjárhatóvá alakítja a kőzeteket és felszabadítja a növényi tápanyagokat.
  • Talajjavítás A Talajjavítás célja kedvezőtlen kémiai, fizikai és egyben biológiai tulajdonságaik miatt csökkent termőképességű vagy terméketlen talajok megjavítása, mezőgazdasági termelésbe vonásuk, ill. termőképességük nagymérvű emelése végett. Tágabb értelemben talajjavítás-nak nevezhetők általában a mezőgazdaságban alkalmazott agrotechnikai eljárások, így a vetésforgó és talajjavító növények alkalmazása. (zöldtrágyázás), továbbá az ún. meliorációs munkák a fásítás, az erdősávok telepítése is.
  • Talajkeverék Talajkeverék (földkeverék) a kertészeti, főleg a dísznövény termesztésben használt különböző talajnemek meghatározott arányú, az egyes növények talajigényéhez alkalmazkodó kombinációja.
  • Talajlakó állatok Szűkebb értelemben azokaz igazi talajlakó állatok, amelyek egész életüket a talajban töltik. llyenek elsősorban a talaj mikroszkópikus egysejtű és alacsonyabbrendű többsejtű állatai (talajlakó véglények, fonalférgek, kerekesférgek stb.).
  • Talajmenti fagy Talajmenti fagy a föld felszínétől:5 cm-re levő levegőrétegben fellépőfagy,amelygyakran nem is terjed ki a magasabb levegőszintekre. A talajmenti fagy mindig erősebb és gyakoribb, mint a 2 m-es magasságban is jelentkező fagy. A talajmenti fagyot az ún. radiációs minimum hőmérővel mérik. A talajmenti fagy veszélyes az alacsony növényzetre, ezért ellene fűtéssel, füstöléssel, takarással és öntözéssel védekeznek.
  • Talaj mikrobiológiája - A talaj, különösen a kultúrtalajok kiváló tenyészközegül szolgálnak a legkülönbözőbb mikroszervezetek (baktériumok, gombák, moszatok, ostoros és csillósvéglények, kerekes férgek, fonalférgek stb.) számára.
  • Talajmorfológia - Talajmorfológia a talaj alaki tulajdonságainak ismerete, amint a talajszelvényben megjelenik. Szelvény (profil) a talaj függőleges metszete, a felszíntől az el nem változott anyakőzetig. Megismerésére a talajba gödröt ásnak s a gödör falán leolvassák a talaj sajátságait.
  • Talajnedvesség - A talajnedvesség csapadékból, talajvízből és némi levegőnedvességből származik, sohasem tiszta víz, hanem kisebb-nagyobb mértékben mindig oldott anyagokat tartalmaz.
  • Talajtan - Talajtan a talajról, keletkezéséről, fejlődéséről, termékenységéről szóló tudomány. A talajtan foglalkozik a növényzet és talaj kölcsönhatásával és az élő, valamint élettelen folyamatok szerepével a talajok kilakulása és fejlődése során.
  • Talajuntság - A talajuntság a növénytermesztés minden ágában ismert jelenség; az egyes növények azonos területen, ismételt termesztésekor jelentkezik.
  • Talajvédelem - Talajvédelem feladata megelőzni vagy meggátolni a talajpusztulást. A talajpusztulás megjelenési formájától függően a talajvédelem módja is változó.
  • Talajvíz - A Föld felszíne alatt elhelyezkedő vizek származása többféle lehet. A felszínről beszivárgó vagy infiltrációs vizekből keletkezik a talajvíz, mely a felszínhez legközelebb eső vízzáró réteg fölött helyezkedik el, és a talaj hézagait teljesen kitölti.
  • Talajvizsgálat - Valamely terület talajviszonyai egyrészt helyszíni megfigyelésekkel és vizsgálatokkal (helyszíni talajfelvételek és vizsgálat), másrészt laboratóriumi vizsgálatok alapján ismerhetők meg. A Talajvizsgálatok célja különböző lehet, mezőgazdasági, kertgazdasági, erdőgazdasági, kultúrtechnikai, építészeti stb.
  • Tápkocka - Tápkocka földkocka, préselt földkocka, tápcserép. Préseléssel nedves földkeverékből készített kocka, henger, csonka kúp vagy hatszögletű csonka gúla.
  • Tarkalevelűség - A lomblevelek általában zöld színűek, vannak azonban olyan esetek, hogy ezt a színt szőrözet vagy viaszbevonat a levél egész felületén vagy annak egy részén (pl. a fonákon v, az erek mentén) megváltoztatja.
  • Taxisok - Az egysejtű szervezetek helyváltoztatással egybekötött ingerreakciói, amelyek az ingerforrás felé (pozitív taxis) vagy attól el (negatív taxis) irányulhatnak.
  • Tájképi kert - A Tájképi kert Angliában alakult ki a XVIII. században (angol kert). Naturalizmussal indult, mert Addison szerint a kertet olyannak kívánták látni, mintha magától nőtt volna festői kert.
  • Támfal - Vízszintes vagy ferde irányú erők vagy terhek felvételére földpart, ömlesztett anyagok kitámasztására épül. A támfal anyaga lehet kő, tégla, beton, vasbeton, fa vagy vegyes (pl. kő és beton).
  • Tea - Tea (Thea sinensis). Távolkeleti örökzöld cserje; termesztett növény. Tojásdad-lándzsás leveleit évente négy ízben szedik, majd erjesztik, ezután kiszárítják.
  • Terasz - Terasz a lejtőn kialakított lépcsőszerű felszíni forma, amely a lejtőre merőlegesen, a szintvonallal közel párhuzamosan helyezkedik el. Két részből áll: aszélesebb, enyhe lejtésű szakaszból ...
  • Tereprendezés - Általános értelemben olyan földmunka, mely a terep többnyire szabálytalan felületét valamely műszaki vagy mezőgazdasági cél érdekében tervszerűen szabályos felületté alakítja.
  • Termés - A Termés a zárvatermő virág női ivarleveleiből, a termőből a megtermékenyítés után kialakuló képződmény, mely a magokat magába zárja, védi, esetleg elterjesztésükre is szolgál.
  • Természetfilozófia - A természetnek, a természet jelenségeinek nem tapasztalatokon alapuló, hanem spekulatív elvekre épülő magyarázata. Gyökereiben az ógörög filozófusokhoz nyúlik vissza, akik a természet magyarázatában ...
  • Termő - Termő (pistillum). A zárvatermők virágának női ivarszerve. Részei: legalul a termőlevél v. termőlevelek összenövéséből keletkezett Magház (ovarium)
  • Termőhely - Termőhely a növényfaj részére a tenyészeti feltételeket biztosító környezet, ill. a termesztés színhelye.
  • Termőképesség - A termesztett növények legfontosabb tulajdonsága a nagy Termőképesség. Genetikai-élettani alapjaiban és megnyilvánulásaiban is igen bonyolutl összetett sajátság; a növény valamennyi élettani funkciójának szintézise.
  • Termőre fordulás - Termőre fordulás a gyümölcsfáknak az az életkora, illetve állapota, amikor első érdemes termését meghozza.
  • Termőréteg - A feltalaj és az altalaj együttesen alkotják a talaj Termőrétegét, amely tehát a felszíntől az anyakőzetig vagy a növények gyökerei számára áthatolhatatlan rétegig (szikfok, mészkőpad) terjed.
  • Terpének - Terpének izoprénmolekulákból felépült vegyületek. Lehetnek nyílt és zárt láncúak. A növényvilágban igen elterjedtek.
  • Tetőkert - Tetőkert. Jól szigetelt, lapos háztetőn létesített kert. Talaja 10 cm vízvezető réteg (Kavics, zúzott kő), ezen termőföld; gyepnek, virágoknak 25 cm, cserjéknek
  • Tél - Tél a leghidegebb évszakunk, a legkisebb delelési magassággal (Bp. dec. 22. 19`), A csillagászati Tél december 22 - március 21-ig, a meteorológiai Tél december 1 - február 28-ig tart.
  • Télállóság - Télállóság a növényi ellenállóképesség egyik megnyilvánulása, amely az időjárás komplex tényezői ellenéban az áttelelést biztosítja.
  • Téli arany parmen A Téli arany parmen Angol eredetű, Arany ranet néven ismeretes, igen elterjedt alma fajta.
  • Télikert - Reprezentatív középületnek vagy nagyigényű magánlakásnak olyan átmeneti tartózkodásra szánt, lehetőleg déli tájolású helyisége, amely megfelelő párás mikroklímával kisebb és nagyobb szobanövények állandó életfeltételeit biztosítja.
  • Téralakítás - A Kertművészet alapvető feladata. A céltudatos téralakítás a növényanyag szépségét is jobban érvényre juttatja, mint a rendezetlen halmaz.
  • Térállás, tőtávolság - Térállás az a távolság, amelyre a gyümölcsfákat és szőlőtőkéket egymástól ültetjük. A térállást - a fák és szőlőtőkék tenyészterülete alapján - igen gondosan kell meghatározni, úgy, hogy a térállás az ültetvények optimális fejlődését lehetővé tegye.
  • Térkép - A Térkép-ek csupán vízszintes mérés eredményeit ábrázolják vagy pedig a magasság mérését is. Ha a Térkép a térszint magasság (domborzati) viszonyait is feltünteti, akkor domborzati (topográfiai) Térkép.
  • Tinorú gombák Tinorú gombák (vargányák, Boletus) tönkre és kalapra elkülönült húsos gombák. A kalap alján levő csövecskék belső felületét bazidiumok borítják. Régebben a likacsos gombák (Polyporaceae) családjába sorolták őket, újabban külön családba v. a kalapos gombák közé tartoznak a lemezes gombákkal együtt.
  • Toboz Toboz (conus). A fenyők osztályának (Nyitvatermők) spirálisan, néha á átellenesen, gyakran fásodott, ritkábban elhúsosodó termő- és meddőpikkelyekből álló képlete. A kétféle pikkely esetén az alsó, a meddő fedőpikkely rendesen kisebb a toboz-pikkelyekké fejlődő termőpikkelyeknél (Pinus).
  • Toboztermők Toboztermők (Coniferae). A nyitvatermők osztálya. Tű v. pikkely alakú levelű, többnyire örökzöld fák. Viráguk mindig egyivarú, széllel porzódó, egy- v. kétlaki. A termőlevelek többnyire spirálisan tobozokba rendezettek, néha magánosak v. átellenesek.
  • Tojásgyümölcs Tojásgyümölcs (tojáscsucsor, törökparadicsom, padlizsán, Solanum melongena L., Solanaceae). K-Indiából terjedt el az egész földön. Európában a Földközi-tenger partvidékén termesztik nagyban, hazánkban csak különlegességként. A tojásgyümölcs egyéves növény, paprikához hasonló hajtásrendszere 60-80 cm magasra nő meg. Gyökérzete 8O-100 cm-ig hatol a talajba.
  • Tojás - ovum Tojás (ovum) a Madarak sokszínű petesejtje, amely köré a petevezetőben és a tojástartóban védőrétegek rakódnak, ezek egyben a fejlődő embrió tápanyagai (fehérjék, zsírok, cukor, ásványi és festékanyagok, vitaminok).
  • Tok Tok (növ.) (capsula). Két v. több termőlevelű magházból keletkezett, száraz és felnyíló, többnyire sokmagvú, igen változatos kialakulású magános termés. Kovadása történhet fogakkal (pl. szegfűfélék), lyukakkal (pl.mák), kupakkal (ezt hívjuk csalmatoknak, pl, beléndek), kopácsokkal (pl: maszlag) stb., v. lehet szabálytalanul felrepedő (pl. libatop).
  • Tokaji borvidék Tokaji borvidék (tokaji, hegyaljai borvidék. A Tokaji borvidék szőlői a Zempléni hegysor (Eperjes-Tokaji hegylánc) legdélibb részén levő vulkánkúpok napsütésnek kitett lejtőin terülnek el. A borvidék magában foglalja Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből Abaújszántó. Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogolaszi, Bodrogszegi, Erclőbenye, Erdőhorvát, Golop, Hercegkút, Károlyfalva, Legyesbénye, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Ond ...
  • Tokaji borok - Tokaji borok (hegyaljai borok) a Tokajhegyalja zárt borvidék hegyi szőlőiben termett Furmint, Hárslevelű és Muskotály szőlőfajták valamelyikéböl vagy ezek keverékéből készített fajborok.
  • Tokképzés - Bizonyos baktériumoknak megvan az a képessége, hogy a sejtfalon kívül, attól jól elkülöníthetően nyálkás, többé-kevésbé vastag, olykor polipeptid, de legtöbbször szénhidrát természetű anyagból álló tokot képezzen.
  • Tokos molyok - Tokos molyok (Coleophoridae) kistermetű molylepkék. Hernyóik a fajra jellemző alakú, a gazdanövény kirágott darabjából összeszőtt tokokban fejlődnek és bábozódnak.