Térkép térképek - Kertészeti lexikon

Updated: 2017-09-16 tuja.hu

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V Z

<<< Lexikon címszavak - T

Térkép, térképek

A bemért területet méréseink alapján rendszerint rajzlapon ábrázolják. E grafikus ábrázolást Térkép -nek nevezzük. A Térkép-ek csupán vízszintes mérés eredményeit ábrázolják vagy pedig a magasság mérését is. Ha a Térkép a térszint magasság (domborzati) viszonyait is feltünteti, akkor domborzati (topográfiai) Térkép. Az 1/10 000-nél nagyobb méretarányú térképet tervnek vagy részletes Térkép-nek vagy nagy mértékarányú Térkép-nek nevezzük. Az 1/10 000 és 1/200 000 közöttiek az átnézeti vagy kis méretarányú Térkép-ek.
Az 1/200 000-nél kisebbek pedig a földrajzi (geográfiai) térképek.
A Térkép-ezés célja szerint megkülönböztetünk kataszteri, katonai, nyilvántartási és mellék-Térkép-eket. A térképeken mindig fel kell tüntetni azt a viszonyszámot, amely megmondja, hogy a Térkép valamely hossza hányadrésze a megfelelő valóságos természetbeni hossznak. Ez a térkép méretaránya. Tekintettel arra, hogy a kataszteri Térkép-ekre időszakosan az új területállapotok határpontjait rárajzoljuk, vagy arról távolságot lemérünk, a térképezés során a térképre négyzetháló-sarokpontokat rajzolunk, hogy a papírméret változását figyelembe lehessen venni. Aszerint, hogy a kataszteri T. 1:2000 vagy 1:2880-as méretarányú, a felrajzolt négyzetháló oldalhossza 100 méteresnek vagy 40 ölnek felel meg. Ezek az ún. százas vonalak, illetve zollvonalak.

Térkép - Pallas lexikon

Térkép vagy földabrosz, a Föld felületéről vagy annak egy részéről rajzolás útján egy sík lapon előállított lehetőleg hű kép (l. Felvétel). Mig a geográfiai térképek egész világrésze, országok főbb vonalaiban való feltüntetésével foglalkoznak, addig a topográfiai és geodéziai térképek sokkal nagyobb méretarányban a részletek mérethelyes ábrázolását nyujtják. A felvételek különböző céljainak megfelelőleg különböző térképek készülnek; igy vannak gazdasági, erdészeti, katonai stb. Térkép-ek.

Miután földünk alakjánál fogva egy síkba le nem fejthető felület, következik, hogy a földfelület geometriailag teljesen hű képét egy síkban nem állíthatjuk elő. A korográfiának (Térkép-rajzolás) feladata megadni mindazon segédeszközöket, melyek által a földfelszin ábrázolása egy síkban eszközölhető oly módon, hogy az előbb említett okból származó hiba minimális legyen.
Minden ily térkép készítésénél az első feladat a déllők és párhuzamos körökből egy hálózatot készíteni, mely a részleteknek a felrajzolására alapul szolgál.
Ily Térkép-hálózat készítésére főleg két módszerünk van. Az egyik módszer a perspektiván alapul s az igy keletkezett térképek perspektiv projekcióknak vagy perspektiv vetületeknek neveztetnek s különösen nagyobb földterületek (világrészek, félföldgömb), átnézetes ábrázolására szolgálnak. A másik módszer, mely a földfelület kisebb részeinek (egyes államok stb.) egy síkban való feltüntetésére szolgál, az u. n. lefejthető vetületek módszere. Lényege ezen módszernek az, hogy az ábrázolandó gömbfelületet egy megfelelő érintő henger- v. kúpfelülettel helyettesítjük, mely felületek már a síkba lefejthetők. A perspektiv vetület a szemünk helyzete szerint, ahonnan mintegy nézve történik a földfelület ábrázolása, lehet sztereografikus (l. o.), ortografikus (l. o.) vagy centrális projekció (l. o.). A lefejthető vetületek igen sokfélék lehetnek, a szerint, amint ezen lefejthető felületek henger- vagy kúp alakúak s amint a különböző célokra szolgáló térképeknél a déllők és párhuzamos körös ábrázolása más és más módszer szerint történt. Ezen vetületeket leginkább szerzőik szerint szokták elnevezni s igy keletkeztek Mercator (1554), Delisle (1745), Murdoch (1758), Bonne (1752), Flamsteed (1797) kúpvetületei; azonkivül Mercator, újabb időben Cassini és Soldner stb. hengervetületei.

A legrégibb térképek és tervrajzok a régi egyiptomiaktól erednek.
A görögöknél pinax, a rómaiaknál orbis pictus, tabula volt a térképek neve. A latin charta, a portugál és spanyol carta eredetileg oklevelet jelentett, 1311 óta azonban már a Térkép-ekre alkalmazták ez elnevezéseket. Mivel az országok képeit eredetileg szövetekre festették, erre a mappa, mappa mundi elnevezést használták, amely az angolban maig fenmaradt, ahol maps (földabroszokat) és charts (tengeri abroszokat) különböztetnek meg. Új, nyomtatott térképek első terjedelmes gyüjteményét Ortelius Ábrahám adta ki 1570., az atlasz elnevezés azonban Mercator G.-tól ered.
Újabb időben a nagy közönség számára készült t.-ek közül Berghaus, Sydow, Kiepert Henrik és Rikárd, Petermann, Lange, Ziegler, Andree és mások térképei említendők.
Kézi használatra a legjobb atlaszok: Kiepert (40 lap, 3. kiad. 45 lap, Berlin 1892 és köv.), Stieler (először Gotha 1817, új feldolgozás Berghaus Hermann, Vogel és Habenichttől, 95 lap, 1893), Lange (30 lap, 2. kiadás Lipcse 1867), Andree (86 T., u. o. 1881, 3. kiad. 1893, 140 T.-oldal) és Debes (59 fő-T., u. o. 1893 és köv.) atlaszai. Tisztán iskolai célokra újabban igen sok kiváló atlasz és fali abrosz készült; legkiválóbbak e nemben a Reimer, Perthes s Wagner és Debes kiadványai.
Az újonnan megjelenő térképek jegyzéke megtalálható a Zeitschrift der Gesellschaft für Erdkunde zu Berlin (1853 és köv.) s még teljesebben Petermann, Mitteilungen aus J. Perthes Geogr. Anstalt (Gotha 1855 és köv.) c. folyóiratokban. V. ö. Gelcich és Santer, Kartenkunde geschichtlich dargestellt (Stuttgart 1894).

A magyarok működése a térképrajzolás terén Mátyás király korában kezdődött meg olasz mérnökök vezetése alatt.
Az első magyar Térkép-rajzoló neve azonban csak a következő századból maradt fenn Bakacs Tamás bibornok titkárának, Lázár deáknak alakjában, kinek hazánkról készített Térkép-e elveszett, de a külföldiek gondosan felhasználták s nagyon dicsérték. A legrégibb fenmaradt magyar térképet Honter János brassói reformátor készítette Erdélyről, s Baselban 1532. nyomtatta ki. Ebben a században Lázius Farkas, Ortelius és Zsámboky János készítettek még magyar térképeket. A következő században Rákóczi Zsigmond az iskolába is bevitte a térképek használatát s ettől fogva sokan foglalkoztak Térkép-készítéssel.
A Térkép szerkesztésének magyar reformátora Mikovinyi Sámuel volt, kinek tudományos gonddal készült munkálatai Bél Mátyás nagy művében jelentek meg. A múlt század többi magyar Térkép-rajzolói közül Eder Ferenc, Hell Miksa érdemelnek külön felemlítést.
A magyar közélet fellendülésével egyidejüleg kezdődött meg a Térkép-irás virágzása is.
Lipszky János huszárkapitány 1806. József nádor pártfogásával külön felmérte és elkészítette hazánk Térkép-ét és Görög Demeter (1802-11) 60 lapon kiadta az első magyar atlaszt, melynek készítésében főkép debreceni tanulók vettek részt, kikhez tartozott Karacs Ferenc is, kinek 1803. kiadott T.-én már mintegy 8000 név van. Az első magyar földgömböt Nagy Károly csillagász 1840. készítette az iskolák számára.
A későbbi időkben jóformán csak a tankönyvirók készítettek térképeket, melyeknek nagyobb becsük nem volt s az iskolai fali térképeket is túlnyomólag Gothából hozták be. Eredeti térképeket készítettek: Péchy Imre, Hátsek Ignác és Homolka József részint könyvmellékletek gyanánt, részint iskolai célokra. A földtani intézet kiadványain kivül nagyobb mértékben önálló Térkép-gyüjteményeket nem is adtak ki, Posner K. Lajos műintézete foglalkozott jóformán egyedül térképek nyomtatásával. 1890. nyitotta meg Kogutowitz Manó Budapesten az első magyar térképészeti műintézetet, mely azóta egész sereg iskolai s más térképet állított elő.
Modern kivánalmaknak megfelelő földgömbünk és kézi atlaszunk azonban még nincs, a történeti térképek is kezdetlegesek s Magyarország részletes felvételeiben még nagyon függünk a bécsi intézettől. V. ö. Márki Sándor, A magyar térképirás multja és jelene (Földrajzi Közl. XXIV. köt. 1896, 291-303. old.). L. még Bányatérkép, Földtani térkép és Tengertérkép.

Az osztrák-magyar monárkiában létező katonai térképek: a) a felvételi Térkép, 1:25,000 arányban készült szines térkép.
A monárkia területét ábrázoló összes katonai térképek forrásműve, alapanyaga. Egy földrajzi fok területe 32 lapon (felvételi szekció) van ábrázolva. Egy tiszt 1-2 ilyen Térkép területét veheti fel tavasztól őszig és egy télen át készítheti el arról a térképet. Az egész monárkia területe körülbelül 3000 ilyen lapon van ábrázolva. Négy ily lapból készül egy lapja b) a részletes Térkép-nek, 1:75,000 arányban.
Hadi térkép, célja, hogy harcászati intézkedések részleteinek végrahajtásához még elég részletesen tartalmazza a terep katonailag jelentős részeit. Fekete rajzban készül, kivételesen a növényfedezet, utak külön megrendelésre szineztethetők. Egy centiméter rajta a természetben 1000 lépésnek felel meg. Nyolc részletes térképből készül egy lapja: c) az általános térképnek, 1:200,000 arányban, mely már egész Közép-Európa területéről készíttetik. Van: 260 lap. Minden lap egy-egy földrajzi fok területét tünteti fel.
Szines térkép (erdő zöld, viz kék, emelkedések barna, minden egyéb fekete. 1 cm. rajta 2 km.-nek felel meg. Célja szerint oly hadi Térkép, mely után az általános intézkedések kiadhatók s amely után az általános tákékozás a terepen fentartható. Századparancsnokok hadjáratban ilyen térképpel láttatnak el. d)
A menet-T. 1:300,000 arányban készül és a csapatok irányításához szükséges adatokat (vasút, távirda, posta, úttávolságok a menet-állomások között, főbb helységeket, vizvonalakat, hatóságok székhelyét stb.) tartalmazza. 1 cm. rajta 3 km.-nek felel meg. e) Közép-Európa áttekintési térképe 1:750,000 arányban, szines térkép, főkép tudományos célokra (vizek kék, főbb közlekedési vonalak vörössel, emelkedések barna szinben, minden egyéb fekete). Rajta 1 cm. 7,5 km. (körülbelül 1 mérföld).

Kertészeti lexikon