Kertészeti lexikon címszavak - C

Lexikon címszavak C

Lexikon címszavak C

  • Calycanthus

    - Calycanthus floridus - Fűszercserje. Hazája Észak-Amerika. Fűszeres illatú, lombhullató cserje. Átellenes, hegyes-tojásdad levelei fonákukon szürkészöldek.

  • Cefre

    - Cefre a zúzott szőlőfürtök szilárd részeit is tartalmazó anyag. Helyesebb neve törkölyös must. A Cefre - a pálinkafőzés, szeszgyártás és sőrgyártás céljára felaprított, megzúzott keményítőtartalmú anyagok esetén fel is tárt és elcukrosított, élesztővel kierjesztett anyag.

  • Cellulóz

    - Összetett szénhidrát, kémiai szempontból szőlőcukorból felépülő poliszacharid, mely a növények sejtfalának legnagyobb részét teszi ki.

  • Citrom olaj

    - A citrom héjában található illó olaj, melyet sajtolással vagy desztillálással vonnak ki.

  • Citromsav

    - Citromsav (acidum, citricum) színtelen, kristályos vegyület. Az éretlen citromban nagy mennyiségben találjuk. A növényvilágban igen elterjedt. Sói a citrátok.

  • Coli baktérium

    - Coli baktérium (Escherichia, vagy Bacterium coli) a talajban és a magasabb rendű állatok, valamint az ember bélcsatornájában mindig jelenlévő rendkívül változékony, pálcika alakú, spórátlan baktérium.

  • C-vitamin

    - Rendkívül fontos vitamin, vízben oldható lévén, a szervezetnek naponta kell a szükséges mennyiséget - mely eltérően a többi vitamintól, nagy 50-100 mg-ot felvennie, mert a felesleg kiürül a vizelettel.

  • Család

    - A nemzetség fölött következő nagyobb rendszertani egység (taxon).

  • Csalán

    - Csalán Urtica, Urticaceae. Évelő v. egyéves fullánk-szőrös növények. A nagy Csalán Utrica dioica I. másfél méterre is megnövő tarackos gyomnövény, felálló, belül üres, négyszögletes szárral.

  • Csalánszőr, fullánkszőr

    - A csalánfajok szárán, levelén kiemelkedő szövetpárnán (emergencián) elhelyezkedő, részben meszesedett, részben kovásodott falú, egysejtű, hosszúkás szőr.

  • Csalétek

    - Csalogató hatású vivő- és töltőanyaghoz (melasz, cukorszörp, étolaj, korpa, szárított répaszelet, lucernaliszt stb.) kevert, gyomorméregként ható növényvédőszer a nagy tömegben fellépő rovar- v. rágcsáló kártevők ellen.

  • Csapadék

    - Főleg a többször átültetett fák, fenyők esetében szükséges, hogy mélyebbre, a legalsó gyökerekhez is eljusson a víz. Bőséges téli csapadék esetén a tavaszi, sőt a nyári szárazságot is jobban elviselik a növények.

  • Csapda

    - Állatok, főleg kártevők megfogására, elejtésére, elpusztítására szolgáló eszközök.

  • Csáp

    - Csáp (antenna) az ún. csápos ízeltlábúak (Antennafa) fején, a homloki részen, a szemek között elhelyezkedő, ízekből álló, érző- és szaglósejtekkel ellátott érzékszerv.

  • Császárkörte

    - Császárkörte. Származása ismeretlen. A pomológiai munkák megegyeznek abban, hogy az egyik legrégibb körtefajta. Már a rómaiak előtt is ismerték Sementinum néven.

  • Csávázás

    - Csávázás Vegyszeres vagy hőhatáson alapuló védekezés a vetőmag felületére tapadt, ill. belsejében levő kórokozók elpusztítására.

  • Csemegebor

    - Csemegebor (dessert bor v. likőrbor). Összetételében különbözik a közönséges boroktól; a Csemegebor-ok általában nagyobb extrakt tartalmúak, rendszerint édesek, alkoholtartalmuk nagy, többnyire jellegzetes ízűek, zamatúak.

  • Csemegekukorica

    - A csemegekukorica általában hosszabb ideig tejes marad, éppen a kis keményítőtartalom miatt. Fiatal, éretlen, puha csöveit megfőzve fogyasztják. újabban a mélyhűtés egész évi fogyaszthatóságát is lehetővé teszi.

  • Csemete

    - Csemete, facsemete. Gyümölcsösök létesítésére, erdők telepítésére vagy újratelepítésére (felújítására) mesterséges magvetéssel előállított (nevelt) fiatal, 1-3 éves fa vagy cserje.

  • Cserebogár

    - A Cserebogár esetében mind a bogár, mind a lárva kártételével számolni kell a faiskolában. A cserebogarak közül leginkább a májusi cserebogár Melolontha melolontha és az erdei cserebogár (Melolontha hippocastani) imágójának kártétele veszélyes, mert április végi-május elejei rajzáskor a megtámadott fák fiatal leveleit megrágják, tarra rágják, amivel a fa gyengülését idézik elő.

  • Csicsóka

    - Csicsóka (Helianthus tuberosus L., Compositae). Magas növésű, dudvás szárú, gumós évelő növény. Gumóját ipari és takarmányozási célra használják.

  • Csigák

    - Csigák Gastropoda a puhatestűek törzsébe tartozó gerinctelen állatok. Jellemzőjük a conchyoliiiból és mészsókból álló csigaház, melyet mirigyes szerv, a köpeny választ ki.

  • Csipkebogyó

    - A rózsafélékre jellemző alsó állású magházból , egy termőlevélből keletkező aszmagos terméscsoport, amelyen belül szőrös aszmagok a megvastagodott, húsos vacok belsejébe vannak bezárva.

  • Csírázás

    - Az új növény kikelése a magból. Elsődleges feltételei a mag vízfelvétele, a megfelelő hőmérséklet és fény.

  • Csonthéjas

    - gy vagy több termőlevélből kialakuló, eleve együregű, vagy másodlagosan együregűvé váló, rendesen egymagvú, húsos termés, melynek belső termésfala (endokarpium) csontárrá alakult (megfásodott).

  • Cefálium: A kaktuszok szárának általában csúcsi vagy ahhoz közeli, ritkábban alsóbb része, amelyen sűrűn álló gyapjas vagy serte szőrök között évente a virágok fejlődnek. A cefálium megléte bizonyos nemzetségekre, mint a Melocactus és az Espostoa, jellemző. Némely kaktuszszakértő különbséget tesz a cefálium és pszeudocefálium között, az utóbbi a szár oldalsó része, ahol a virágok bordákon, nem pedig rejtetten fejlődnek.
  • Chaparral: A macchia észak-amerikai megfelelője, lényegében ez is mediterrám bozótos, amely Észak-Amerika nyugati partvidékén, elsősorban Kaliforniában, szárazabb lejtőkön alakul ki, és örökzöld cserjékből, alacsonyabb fákból, többek közt Quercus és Arctostaphylos fajokból áll.
  • Ciátium: A kutyatejek (Euphorbia), a puszpángok (Buxus) és néhány rokon nemzetség különleges, apró, redukált, váltivarú virágok alkotta virágzata, melyben egy termős virágot több porzós virág, valaimint többnyire húsos, nektártermelő és színes, rovarcsalogató fellevelek vesznek körül. A ciátiumok gyakran nagyobb bogas virágzatba tömörülnek, s ezt gyakran még nagyobb, színes fellevelek veszik körül, mint például a mikulásvirágnál.
  • Cikászok: A nyitvatermők törzsének a kisebbik altörzsét képező növények közé tartozó, általában pálmatörzset és levélüstökös koronát fejlesztő, igen nagy tobozú, kétlakifajok. Pálma fajták ismertetése
  • Cirkumpolaris: Az egész félteke sarkvidéki vagy hűvösebb mérsékelt égövén előfordulő (faj vagy egyéb taxon). A gyakorlatban ezt a kifejezést inkább északi, mint déli féltekére alkalmazzák. A cirkumpoláris fajok Észak-Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában, sőt gyakran még Grönlandon, Izlandon és a mérsékelt övi magashegységekben, például az Alpokban, a Pireneusokban, a Kárpátokban, a Sziklás-hegységben és a Sierra Nevadában is egyaránt előfordulnak.
  • Csarabos: Erősen savanyú, szerény termőképességű talajokon kialakuló alacsonycserjés társulás, az uralkodó fajai a hangafélék.
  • Csésze: Különnemű virágtakaró esetén a vacok legkülső részén eredő takarólevelek (a csészelevek) összesége. A csésze lehet szabad, illetve részben vagy egészben forrt, színe általában, a színes pártával ellentétben zöld, és asszimilációt is végez.
  • Csillagszőr: A szőrképlet az alapjánál csillagszerűen elágazik, ez gyakran szabad szemmel is látható . Egyes növény családok, mint például a mályvafélék (Malvaceae) jellegzetes szőrképlete.