Lexikon címszavak C

Címszavak - C
Calycanthus cserje
Cefre erjesztett anyag (pálinkafőzés)
Cellulóz szerves vegyület
Citrom olaj
Citromsav
Coli baktérium bakteriológia
C-vitamin vitaminok
Család
Csalán
Csalánszőr, fullánkszőr
Csalétek
Csapadék
Csapda
Csáp
Császárkörte
Csávázás vetőmag kezelés
Csemegebor borászat
Csemegekukorica
Csemete fiatal fa vagy cserje
Cserebogár szárnyas rovarok
Csicsóka
Csigák puhatestűek
Csipkebogyó aszmagos terméscsoport
Csírázás
Csonthéjas termés
  • Cefálium: A kaktuszok szárának általában csúcsi vagy ahhoz közeli, ritkábban alsóbb része, amelyen sűrűn álló gyapjas vagy serte szőrök között évente a virágok fejlődnek. A cefálium megléte bizonyos nemzetségekre, mint a Melocactus és az Espostoa, jellemző. Némely kaktuszszakértő különbséget tesz a cefálium és pszeudocefálium között, az utóbbi a szár oldalsó része, ahol a virágok bordákon, nem pedig rejtetten fejlődnek.
  • Chaparral: A macchia észak-amerikai megfelelője, lényegében ez is mediterrám bozótos, amely Észak-Amerika nyugati partvidékén, elsősorban Kaliforniában, szárazabb lejtőkön alakul ki, és örökzöld cserjékből, alacsonyabb fákból, többek közt Quercus és Arctostaphylos fajokból áll.
  • Ciátium: A kutyatejek (Euphorbia), a puszpángok (Buxus) és néhány rokon nemzetség különleges, apró, redukált, váltivarú virágok alkotta virágzata, melyben egy termős virágot több porzós virág, valaimint többnyire húsos, nektártermelő és színes, rovarcsalogató fellevelek vesznek körül. A ciátiumok gyakran nagyobb bogas virágzatba tömörülnek, s ezt gyakran még nagyobb, színes fellevelek veszik körül, mint például a mikulásvirágnál.
  • Cikászok: A nyitvatermők törzsének a kisebbik altörzsét képező növények közé tartozó, általában pálmatörzset és levélüstökös koronát fejlesztő, igen nagy tobozú, kétlakifajok. Pálma fajták ismertetése
  • Cirkumpolaris: Az egész félteke sarkvidéki vagy hűvösebb mérsékelt égövén előfordulő (faj vagy egyéb taxon). A gyakorlatban ezt a kifejezést inkább északi, mint déli féltekére alkalmazzák. A cirkumpoláris fajok Észak-Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában, sőt gyakran még Grönlandon, Izlandon és a mérsékelt övi magashegységekben, például az Alpokban, a Pireneusokban, a Kárpátokban, a Sziklás-hegységben és a Sierra Nevadában is egyaránt előfordulnak.
  • Csarabos: Erősen savanyú, szerény termőképességű talajokon kialakuló alacsonycserjés társulás, az uralkodó fajai a hangafélék.
  • Csésze: Különnemű virágtakaró esetén a vacok legkülső részén eredő takarólevelek (a csészelevek) összesége. A csésze lehet szabad, illetve részben vagy egészben forrt, színe általában, a színes pártával ellentétben zöld, és asszimilációt is végez.
  • Csillagszőr: A szőrképlet az alapjánál csillagszerűen elágazik, ez gyakran szabad szemmel is látható . Egyes növény családok, mint például a mályvafélék (Malvaceae) jellegzetes szőrképlete.