Kertészeti lexikon - Talajok

• Lúgos talaj - Mindazok a talajok, amelyek szénsavas meszet tartalmaznak, gyengén lúgos kémhatásúak. Amennyiben az. adszorpciós komplexus kationokkal, de főként Na-mal többé-kevésbé telített, a talaj kémhatása szénsavas mész jelenléte nélkül is, a kicserélhető Na hidrolízise folytán többé-kevésbé lúgossá válik.
• Magyarország talajai - Magyarország talajai az ország földrajzi helyzete, földtani felépítése, éghajlati, domborzati és vízrajzi viszonyai következtében mind Ny-Európa erdőtalajaihoz, mind K-Európa csernozjom talajaihoz hasonlóak.
• Meszes talajok - Meszes talajok mindazok a talajok, amelyek szelvénye szénsavas meszet (CaCO3) tartalmaz. Ide tartoznak a meszes anyakőzeten kialakult mindazon talajtípusok, amelyek a talajszelvény kialakulása folyamán kilúgzást nem szenvedtek, így: a mezőségi talajok, a meszes öntéstalajok, a meszes homok ...
• Meszes szódás szikes talaj - Meszes szódás szikes talaj ( szoloncsák ). Ha a meszes talaj adszorpciós komplexusában (az agyag részében) a Na felszaporodik, akkor meszes szikes talaj keletkezik.
• Mezőségi talajok - A mezőségi talajokat színük alapján különböztették meg egymástól. Hazánk területén főképpen a sötétbarna, barna mezőségi talajok előfordulását említik meg a szakirodalomban.
• Nátrium talajok - Nátrium talajok ( Szikes vagy Alkáli talajok) adszorpciós komplexusában a kicserélhető Na viszonylagosan, de gyakran abszolút mennyiségben is számottevő mértékben megnövekedett a Ca-mal szemben.
• Nedves talaj - Nedvesnek akkor nevezzük a talajt, ha kb. a vízfoghatóságának megfelelő nedvességet tartalmaz. Ezen felüli nedvességtartalomnál a talaj már vizes.
• Oszlopos talajszerkezet - Oszlopos talajszerkezet rendszerint a szolonyec típusú szikes talajokban fordul elő, amelyeknek B-szintje megszáradás után jól elhatárolt oszlopokra reped.
• Öntéstalaj - Öntéstalaj a folyóvizek ártéri lerakódásaiból keletkezik. Ott, ahol a folyók energiája kisebb, mint amennyi a hordalék szállításához szükséges, az iszap- és homokszemcsék leülepednek és a medret feltöltik.
• Porszerű talajszerkezet - Porszerű talajszerkezet (v, poros talaj) főleg 0,25 mm-nél kisebb átmérőjű szemcsékből áll. Az ilyen talaj szerkezet nélküli, nedves állapotban tömődött, nehezen munkálható. A vizet rosszul tárolja, nehezen veszi be és gyorsan elveszti. Felszínén ún, kisebb csapóesők hatására vastag cserépréteg képződik.
• Réti talajok - Réti talajok a lágy szárú növények és túlnyomóan anaerob mikroszervezetek sajátos társulása az ún. réti növényi formáció hatására jönnek létre.
• Réti csernozjom talaj - Réti csernozjom talaj (réti jellegű csernozjom, réti mezőségi talaj) szelvényén a mezőségi talaj jellemző bélyegei mellett réti talajra jellemző bélyegek is előfordulnak.
• Réti szolonyec talaj - Réti szolonyec olyan viszonyok között képződik, ahol a felszínhez közel (1-3 m) levő talajvizek közvetlen befolyást gyakorolnak a talajképződésre.
• Rozsdabarna erdőtalajok - Rozsdabarna erdőtalajok a többé-kevésbé podzolos, homokos erdőtalajok. Stremme meghatározása szerint jellemzőjük, hogy felhalmozódási szintjük szerkezet nélküli, tömött és nem diós v, sokszögű szerkezetű, mint általában az erdőtalajok.
• Rögös talaj - Szerkezet nélküli talajokon v. nem megfelelő időben végzett szántásnál a barázda nem omlik szét, hanem 1-10 cm átmérőjű rögök és ennél is nagyobb hantok keletkeznek.
• Savanyú talajok meszezése - Savanyú talajok. A kilúgozásnak kedvező éghajlati, domborzati viszonyok között a feltalaj szénsavas mésztartalma csökken, a talajok javítása válik szükségessé.
• Sós talajok - Ha a talajban az oldható sók nagy mennyiségben halmozódnak fel a felső szintekben, ez sós talajok képződésehez vezet.
• Száraz talaj - Száraz talaj. Az olyan talaj, amelyben a talaj víztartalma közel áll a holtvíz határához; homokon 3-5%, vályogtalajon 10-15%, kötött agyagtalajon 15-30%.
• Szikes talaj - Azokat a talajtípusokat, amelyek képződésénél az oldható, főképp Na-sók fontos szerepet játszanak, a szikes talajokhoz soroljuk. A szikesedés (Szikesítő sók, Nátrium talajok) igen elterjedt a szárazabb vidékeken, Ázsia, Afrika. Ausztrália sivatagjain, azonban megtalálható nagy kiterjedésben a mérsékelt égöv alatt is.
• Talaj - Talaj a szilárd földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója. Talaj és termékenység egymástól el nem választható fogalmak. Tehát a termékenység a Talaj minőségi bélyege.
• Talajjavítás - A talajjavítás célja kedvezőtlen kémiai, fizikai és egyben biológiai tulajdonságaik miatt csökkent termőképességű vagy terméketlen talajok megjavítása, mezőgazdasági termelésbe vonásuk, ill. termőképességük nagymérvű emelése végett.
• Talajkeverék - Talajkeverék (földkeverék) a kertészeti, főleg a dísznövény termesztésben használt különböző talajnemek meghatározott arányú, az egyes növények talajigényéhez alkalmazkodó kombinációja.
• Talajlakó állatok - Szűkebb értelemben azokaz igazi talajlakó állatok, amelyek egész életüket a talajban töltik. llyenek elsősorban a talaj mikroszkópikus egysejtű és alacsonyabbrendű többsejtű állatai (talajlakó véglények, fonalférgek, kerekesférgek stb.).
• Talajmenti fagy - Talajmenti fagy a föld felszínétől:5 cm-re levő levegőrétegben fellépőfagy,amelygyakran nem is terjed ki a magasabb levegőszintekre.
• Talaj mikrobiológiája
• Talajmorfológia - Talajmorfológia a talaj alaki tulajdonságainak ismerete, amint a talajszelvényben megjelenik. Szelvény (profil) a talaj függőleges metszete, a felszíntől az el nem változott anyakőzetig. Megismerésére a talajba gödröt ásnak s a gödör falán leolvassák a talaj sajátságait.
• Talajnedvesség - A talajnedvesség csapadékból, talajvízből és némi levegőnedvességből származik, sohasem tiszta víz, hanem kisebb-nagyobb mértékben mindig oldott anyagokat tartalmaz.
• Talajtan - Talajtan a talajról, keletkezéséről, fejlődéséről, termékenységéről szóló tudomány. A talajtan foglalkozik a növényzet és talaj kölcsönhatásával és az élő, valamint élettelen folyamatok szerepével a talajok kilakulása és fejlődése során.
• Talajuntság - A talajuntság a növénytermesztés minden ágában ismert jelenség; az egyes növények azonos területen, ismételt termesztésekor jelentkezik.
• Talajvédelem - Talajvédelem feladata megelőzni vagy meggátolni a talajpusztulást. A talajpusztulás megjelenési formájától függően a talajvédelem módja is változó.
• Talajvíz - A Föld kérge különböző mélységben nagy mennyiségű vizet tartalmaz. A Föld felszíne alatt elhelyezkedő vizek származása többféle lehet. A felszínről beszivárgó vagy infiltrációs vizekből keletkezik a talajvíz, mely a felszínhez legközelebb eső vízzáró réteg fölött helyezkedik el, és a talaj hézagait teljesen kitölti.
• Talajvizsgálat - Valamely terület talajviszonyai egyrészt helyszíni megfigyelésekkel és vizsgálatokkal (helyszíni talajfelvételek és vizsgálat), másrészt laboratóriumi vizsgálatok alapján ismerhetők meg. A Talajvizsgálatok célja különböző lehet, mezőgazdasági, kertgazdasági, erdőgazdasági, kultúrtechnikai, építészeti ...