Mezőségi talajok
Frissítve: 2023-12-22 Mécsvirág Méhek ellenségei Méhek etetése Méhek irányítása Méhek itatása Méhek nemesítése Méhek szerepe
Mezőségi talajok (csernozjomok) elnevezés a XX. sz. elejére, a talajgenetikai szemlélet elterjedésének kezdeti időszakára nyúlik vissza.
Ettől az időponttól kezdve néhány évtizeden keresztül az erdőövezettől a sivatagig terjedő füves területek talajait nevezték így.
A mezőségi talajokat színük alapján különböztették meg egymástól.
Hazánk területén főképpen a sötétbarna, barna mezőségi talajok előfordulását említik meg a szakirodalomban.
A mezőségi talajok a mérsékelt égövi mezőségi növényi formáció élettevékenysége, valamint a többi talajképző tényező hatása alatt alakulnak ki, ha a talajvíz szintje olyan mélyen van, hogy a talajszelvényben lejátszódó folyamatokra nincs hatással.
Színe a fekete, a gesztenyebarna és a szürke szín között váltakozik. Humusztartalma hazánk területén 2-5% között ingadozik. A humuszszint fokozatosan megy át a talajképző kőzetbe. Szerkezete szemcsés- morzsás.
A CaCO3 felhalmozódása különböző mélységben található meg. Az adszorbeált bázisok között a Ca-ion jelentős túlsúlyban van, tehát kálcium-talajok. Jellemző, de nem nélkülözhetetlen morfológiai bélyege a krotovina.
A talaj tulajdonságai a talajképződési folyamat egyazon szakaszában sem azonosak és így az anyag biológiai felhalmozódása, valamint a szelvény felépítése alapján a mezőségi talajok altípusokra oszthatók.
A hazai szakirodalomban a humuszszint mélysége, továbbá a szikesedés mértéke és esetenként a telítettség foka szerint bontják altípusokra.
A mezőségi talajok víz- és tápanyag-gazdálkodása jó, a középkötött, humuszos mezőségi talajok hazánk legtermékenyebb talajai. Hazánkban a réti csernozjom talajokkal együtt, főképpen a debreceni, a szolnoki, a békés-csanádi és a tolnai löszháton terülnek el.
Nátrium talajok Nedves talaj Oszlopos talajszerkezet Öntéstalaj Porszerű talajszerkezet Repedéses talajszerkezet Réti talajok
Mezőségi talajok