Home

Kertészeti lexikon - Öntéstalaj

logo by - Updated: 2016-11-23

Öntéstalajok

Öntéstalaj a folyóvizek ártéri lerakódásaiból keletkeznek.
Ott, ahol a folyók energiája kisebb, mint amennyi a hordalék szállításához szükséges, az iszap- és homokszemcsék leülepednek és a medret feltöltik.
Ott pedig, ahol a víz energiája nagyobb, a partok anyagát leszaggatja és tovább viszi a folyó. Különösen nagy anyagmennyiséget mozgatnak meg az árvizek, amikor a folyók az egész árterületet elborítják üledékükkel.
A folyók energiája azonban nem mindenütt egyforma; a mederhez közelebb nagyobb, az ártér távoli területein kisebb. Ennek megfelelően az ártéri üledék is a folyóhoz közelebb homokosabb, mint távol.
Változik az üledék szemcsenagysága a folyó mentén is, aszerint, hogy milyen távol esik az utolsó bevágódó mederszakasztól.
Az Öntéstalaj azonban nemcsak szemcseösszetételük alapján különböznek egymástól.
Aszerint, hogy a folyó vízgyűjtő-területén milyen kőzetek találhatók, változik ásványi és ennek követ. keztében vegyi összetételük is.
Elsősorban a szénsavas mész tartalom szabja meg az Öntéstalajok savanyú v, lúgos voltát.
Tekintettel arra, hogy az árterületeket a folyó gyakran borította be újabb és újabb üledékével, az öntéstalajokra a környezet és az élővilág csak rövid ideig hathatott és így e talajok kialakuló dinamizmusa minden árvíz után megszakadt és újra kezdődött.
Ezért nem találunk az öntéstalajokban olyan jól felismerhető rétegeződést, ami a talaj-kialakulás eredménye lenne, hanem csak az üledék összetételében mutatkozó eltérések jeleit.
Gyenge humuszosodás, vas- v. mészkiválások azonban már észlelhetők, s ezekből az Öntéstalajok dinamikájára következtethetünk.
Ma az ármentesítés következtében az Öntéstalajok fejlődése akadálytalanul folyhat, és követi a környezeti tényezők által megszabott irányt.

öntéstalajok, folyók, hordalék, iszap, folyó, ártéri
Kertészeti lexikon O