Talaj

Frissítve: 2018-11-10     Talajjavítás     Talajkeverék     Talajlakó állatok     Talajmenti fagy     Talaj mikrobiológiája     Talajmorfológia     Talajnedvesség

Talaj a szilárd földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója. Talaj és termékenység egymástól el nem választható fogalmak. Tehát a termékenység a Talaj minőségi bélyege.

Ez különbözteti meg az alapkőzettől. A termékenység azt jelenti, hogy a Talaj egy időben ellátja a növényzetet vízzel, levegővel és tápanyagokkal. A kőzetekből a Talaj mállás és biológiai talajképződés útján keletkezik. A mállás átjárhatóvá alakítja a Kőzeteket és felszabadítja a növényi tápanyagokat.

A biológiai talajképződés kialakítja a Talaj szerkezetét, felhalmozza a szerves anyagokat, ezekben Nitrogént és a többi növényi tápanyagot. A Talaj a növények életének alapja, egyben azonban a terméke is a biológiai folyamatoknak. A növényzet a napenergiát kémiai energiává alakítja át, amit a Talaj-ban is felhalmoz.

Az élő növény elhalása után a szerves anyag elbomlásával az felszabadul és energiaforrását képezi a talaj-élőlényeknek, melyek gyökeres kémiai változásokat idéznek elő környezetükben. A Talaj három fázisú (szilárd, cseppfolyós, légnemű) polidiszperzrendszer, melyben a fizikai és kémiai törvények mellett biológiai törvényszerűségek irányítják a szüntelen változásokat. Dokucsajev, a talajtan atyja bizonyította be előszőr (1879), hogy a Talaj sajátos természeti képződmény, mely sem nem élőlény, sem nem kőzet.

A természetes Talaj képződésében öt tényező vesz részt:

  • 1) alapkőzet,
  • 2) éghajlat,
  • 3) növényzet,
  • 4) domborzat,
  • 5) talaj kora.

Ma a Talaj-ok továbbfejlődését döntően az ember tevékenysége szabályozza. A tényezők komplex egymásra hatása révén alakulnak ki a Talaj-típusok. A növényzet és egyéb tényezők megváltozásával az egyik Talaj-típus a másikba fejlődik át. Közben a Talaj termékenysége általában emelkedik, ha ezt valamilyen gátló természeti tényező nem akadályozza.

Talaj osztályozása

Dokucsajev a nagy éghajlati és növényövek (zónák) szerint alakította meg a Talaj-zónák első tudományos osztályozását. Nálunk Sigmond dinamikai Talaj osztályozása szintén tekintetbe veszi a Talaj-típusok képződésének folyamatait, azonban a Talaj kémiai tulajdonságai alapján való osztályozás néha elnyomja a genetikai szempontokat. 1954-ben Geraszinyov, Ivanova és Rozov nyilvánosságra hozták az új szovjet genetikai rendszert, aminek elvi alapjain építették fel hazai talajaink genetikai osztályozását is.

Alváztalajok fő típusába a köves, sziklás és kavicsos váztalajok, földes kopárok, futóhomokok és gyengén humuszos homokok típusai tartoznak. A sötét színű erdőtalajok fő típusában a humuszkarbonát, rendzina és fekete nyirok talajtípusok találhatók. Közép és Délkelet-Európa barna erdőtalajainak fő típusát az agyagbemosódásos, pszeudoglejes, barnaföld, kovárványos és csernozjom, barna erdőtalaj-típusok alkotják.

A csernozjom fő típust kilúgozott-, mészlepedékes és öntéscsernozjom típusokra bontották fel. A szikesek fő típusa magában foglalja a szoloncsák, szoloncsák-szolonyec, réti szolonyec és másodlagosan szikesedett talajtípusokat. A láptalajok fő típusát mohaláp, síkláp és telkesített síkláp típusra osztották.

A mocsári és ártéri erdők fő típusát nem bontották típusokra. A vizek hordalékainak talajai fő típusba a nyersöntés, gyengén humuszos öntés- és lejtőhordalék-talajok tartoznak. Az egész rendszer a típusok kifejlődésének folyamataira van alapozva. A típusok egyúttal a termékenység, a talajhasználat, növényi talajigény, művelés, javítás és egyéb agrotechnikai műveletek, tipikusan a talajra vonatkozó, magasabb egységei is.

Talaj - Pallas lexikon

Talaj a Föld termőképes felszine, mely a kőzetek elmállásából keletkezik. Kémiai tulajdonságait l. Föld (kérge, VII. köt. 442. old.). Heves az olyan Talaj, mely a szerves anyagot és a trágyát gyorsan felbontja, eső után gyorsan megszikkad és a növényeket gyorsabban megérleli, mint ellentéte, a lomha Talaj L. még Szikes talaj és Talajművelés.

    Talajjavítás     Talajkeverék     Talajlakó állatok     Talajmenti fagy     Talaj mikrobiológiája     Talajmorfológia     Talajnedvesség

Talaj


Kapcsolódó oldalak