Talajvíz

A Föld kérge különböző mélységben nagy mennyiségű vizet tartalmaz. A Föld felszíne alatt elhelyezkedő vizek származása többféle lehet. A felszínről beszivárgó vagy infiltrációs vizekből keletkezik a talajvíz, mely a felszínhez legközelebb eső vízzáró réteg fölött helyezkedik el, és a talaj hézagait teljesen kitölti. A kicsapódó v. kondenzációs vizek a földkéreg hézagaiba jutott levegőből való kicsapódás útján keletkeznek.
A földkéreg mozgásai következtében mélybe süllyedt földtömegekkel levitt vizekből és az egykori lesüllyedt tengerek vizéből is származhatnak a föld alatti vizek.

A Mészkő v, Dolomit hegyek repedéseiben mozgó v, összegyűlő vizeket karsztvíznek nevezzük.
Víztömegük sokszor igen nagy s ez vízgazdálkodási tekintetben igen lényeges lehet. A Duna-Tisza közén egyre nagyobb mértékben alkalmazott ún. csőkutas öntözés vizét a rétegvizek adják.
Ezek a talajvíz alatti, tehát az első vízzáró réteg alatt elhelyezkedő vízvezető rétegben (Kavics) összegyűlt vizekből származnak. Rendszerint áramló vizek és gyakran nyomás alatt vannak, ezért fúrólyukban a fölöttük levő vízzáró réteg fölé, a talajfelszín közelébe emelkedhetnek.

Sok esetben a Dunával, a Tiszával v, más folyóval vannak kapcsolatban. A talajvíznek nagy jelentősége van a növénytermesztésben, ezért a talajvízkészlet alakulása, ill. jelenléte nem közmbös a termesztés eredményényességére sem. Különböző (gravitációs,kapilláris,adhézíós) erők hatására a talajvíz lassú szivárgással áramlik a lejtés irányában. A szivárgás sebessége a talaj szerkezetétől függ. Pl. a talajvíz durva kavicsos talajban 1-2 cm/sec, finom homokos vályogban 0,03 cm/sec vályogtalajban 104-10^5cm/sec sebességgel szivárog. A talajvízszint igen változóan alakulhat és sok tényezőtől függ. Változását csapadékból, vízfolyásból v. csatornából származó leszivárgás, vízfolyások v. csatornák leszívása, növények vízfogyasztása és talajpárolgás okozhatja.

A vízfolyásoktól távoleső talajvíz a csapadékból kap utánpótlást, nagyjából - bizonyos időbeni eltolódással - a csapadék időbeni eloszlását követi. Az öntözött területek talajviszonyaira nagy hatást gyakorolhat az öntözés, az öntözőcsatornák szivárgása, az öntözésre használt belvízlevezető csatornák szivárgása, ill. a csatornák elégtelensége.

A talajvíz érvényesülése a növénytermesztésben a talaj rétegződésétől, a talaj kapilláris vízemelésétől és a talajvíz mélységétől függ.
Tapasztalati és vizsgálati eredmények szerint láptalajon 40-80 cm, egyéb talajon szántóföldi növények és szőlő számára 1-2 m, gyümölcsfák számára -vadalanyon - 2-3 m, törpe alanyon 1-1,5 m mélyen levő talajvízszint a legkedvezőbb.
A nagyon magas talajvízszint a levegő kiszorításával a növények fulladását okozhatja.

A talajvízszint az év folyamán periodikusan emelkedik, ill. süllyed, ami öntözetlen területen ősztől a tavaszi tetőzésig emelkedik, majd a nyár derekáig eléri a minimumot, öntözött területen pedig a szivárgások miatt éppen fordított. Nagy vízjáték esetén másodlagos szikesedés következhet be, amit kellő előintézkedésekkel elkerülhetők