Dolomit

Üledékes kőzet, átkristályosodott kalcium-magnézium-karbonát, melynek magnézium tartalma mindig kevéssel a kalciumtartalom alatt marad.

Fizikailag könnyen aprózódik, de kémiailag nem mállik, rajta gyengén savanyú, nagy humusztartalmú rendzima talajok alakulnak ki. A dolomitport savanyú talajok javítására használják.

Dolomit - Pallas lexikon

Dolomit (ásv.), (barnapát, gyöngypát). Mészmagneziakarbonát és pedig ebben az arányban CaCO3 + Mg CO3.
Kristályai a hatszöges rendszerbe tartoznak, uralkodóan a romboeder alakban; néha e kristályok nyereg- vagy lencse alakúak is; legszebb kristályokat a Szt.-Gotthard, Tirol, Freiberg, Joachimsthal, Traversalla szolgáltatják; a leggyakoribb előfordulási féleségek a szemcsés, tömött vagy földes szövetüek.

Alkot a Dolomit pseudomorfózisokat is. Szinük többféle: fehér, vereses, barna (barnapát), zöldes, szürke sőt feketés is, mi a vas- v. mangán-tartalomtól ered. Keménysége s tömöttsége a kalcittól valamivel nagyobb.

Savval hidegen csak a dolomit pora oldható, melegen azonban egészen felolvad pezsgéssel. A lángot sárgáspirosra festi (Ca) kivált a HCl oldata, s egy fehér maradék marad vissza, mely Kobaltoldattal megcsöppentve s ismét lángba vive, husveres lesz (Mg).
A Dolomit izomorf a kalcittal s az izomorf elemek (Fe, Mn, Zn) részben helyettesítése által keletkeznek a válfajok is. A szemcsés és tömött féleségek egész hegyeket alkotnak s ilyenkor a Dolomit-ról mint egyszerü kőzetről beszélünk.

Magyarországon a Dolomit nagyon ki van képződve (Budán a Gellérthegy, Sashegy, Mátyáshegy, Háromhatárhegy, továbbá a Vértes, Bakony s Selmec vidékén s legjobban az Alpokban).

A Dolomit azon kőzet, mely a porlódást nagyon szépen mutatja, szétesvén a romboederek miriadjaira, képezvén a D. homokot (Buda Gellérthegy), s mivel ezen dolomit kovasav-erektől is át van hatva, az visszamarad s ez mint likacsos quarc vagy uszó quarc neve alatt ismeretes; ha pedig a D. földes s ez porlik szét, akkor D.-hamu keletkezik. Találni a dolomit-hegyekben barlangokat is.

Használják a dolomitot épületköveknek, porát surolásra vagy utak behintésére, tisztább féleségét keserüsó készítésére is, néhol még szódaviz gyártásához, kiégetve, de csak vörösizzáson alul (300°-490°), még jó cementanyagot is szolgáltat.

komló