Talajnedvesség

• 2023-12-22     Talajtan

A talajnedvesség csapadékból, talajvízből és némi levegőnedvességből származik, sohasem tiszta víz, hanem kisebb-nagyobb mértékben mindig oldott anyagokat tartalmaz.

A csapadék egy része a talajba szivárog, másik része pedig mint felületi víz elfolyik.

A talajba szivárgott víz a talaj anyagi sajátságaitól, szerkezetétől függően különböző állapotban van.

Dolgov a kémiailag kötött vízen kívül amely nem vesz részt az élettani folyamatokban annak különböző formáit különbözteti meg:

• 1. adszorbeált állapotú víz (kötött, hidratációs, hártya alakú víz), amelyet a talajrészecskék felületén és az adszorbeált ionok erőterében tapadás, ill. molekuláris erők tartanak kötve
• 2. szabad állapotú víz (kapilláris, gravitációs, folyékony víz), amely túlnyomórészt kapilláris és gravitációs erők hatására többé-kevésbé mozgékony állapotban van a talajban, a pórusok vízzel telítettségétől függően
• 3. gőz állapotú víz, amely mindazokban a pórusokban mozgékony, amelyek nincsenek vízzel telítve.
  A kötött víz mennyisége a talaj anyagi tulajdonságaitól, (adszorpciós komplexus nagysága, minőségi összetétele stb.) a szabad vízé pedig túlnyomórészt a talaj szerkezetétől függ.

Növényélettani szempontok szerint a talajnedvesség kétféle:

• 1. növények számára nem hozzáférhető, azaz holt víz (jele HV), ez a talajrészecskék felületén és a 3 mikronnál kisebb pórusokban meg kötött víz
• 2. növények számára hozzáférhető, hasznosítható v. diszponibilis víz (DV).

Ez a közepes és durva pórusokban levő felületi energiák erőterén kívül esik.

Mivel a holtvíz-tartalom igen különböző, ezért a különböző talajok azonos talajnedvesség mellett egyik esetben vízzel jól ellátottak, másik esetben vízhiányban szenvednek.A talajpórusok nagyságrendi megoszlása tehát nagy fontosságú a talajok vízgazdálkodása szempontjából.

A pórusokban levő víz azok nagyságától függően többé-kevésbé mozgékony. Tenziója (gőznyomása).

A cseppfolyós állapotú vízmozgáson kívül a nedvességtartalom kiegyenlítődése gőzállapotban is előáll. Igy a vízkapacitáson aluli nedvességtartalomnál a víz cseppfolyós állapotban nem vándorol
Ilyenkor minden vízmozgás már gőz alakban történik.

Ez akkor állhat elő, ha az egyes talajrétegekben különböző a vízgőznyomás; a nagyobb nyomású helyről a vízgőz az alacsonyabb felé szivárog és ott lecsapódik.

Talajnedvesség meghatározása legpontosabban a 105 C°-on súlyállandóságig történő szárítással végezhető. Az eredeti és a szárítás után mért súlyok különbsége adja a vizsgált talaj nedvességtartalmát.
Az előző módszeren kívül a talajnedvesség meghatározására még számos eljárás van.

Ezek a glicerines, alkoholos égetéses és piknométeres eljárások.

• A glicerines eljárás (di GIéria?Kazó-féle) azon alapszik, hogy a talajhoz hozzáadott ismert refrakciójú oldatok eredeti refrakciója megváltozik, ha a talaj az oldattal kerül érintkezésbe. A refrakció megváltozása az oldatban előálló koncentrációváltozás következménye, ez a változás pedig összefüggésben van a talajok nedvességtartalmával.
• Az alkoholos égetéses eljárás azon alapszik, hogy az alkohol a vizet a talajból elvonja és meggyújtva elpárologtatja. A vizsgálathoz metilalkoholt, denaturált szeszt v. más szeszfélét is használhatunk.
• A piknométeres eljárása talaj nedvességtartalmát a teljesen száraz és a nedves talaj fajsúlyának megállapítása útján határozza meg. Meg kell tehát határozni egyszer és mindenkorra a vizsgálandó terület minden rétegében a teljesen száraz talaj súlyát. Ha ezt ismerik, akkor a nedvességtartalom esetenkénti vizsgálatakor csupán a nedves talaj fajsúlyát kell meghatározni. Képlet alapján a talajnedvességtartalom kiszámítható.

Korlátolt alkalmazási lehetőségű módszer a karbidos eljárás.

Ez az eljárás a kálciumkarbid és a víz kémiai reakcióján alapszik. A talaj nedvességtartalmát a talaj és a karbid összsúlyának csökkenéséből határozzák meg. Az eljárás gyors, de nem elég pontos, szárazabb talajoknál nem alkalmazható.

A talaj meghatározott nyomáson végzett komprimálásán alapszik Koljaszev eljárása. Ilyen körülmények között a talaj térfogata és nedvességtartalma között összefüggés van. Az eljárással csak azonos típusba tartozó talajok nedvességtartalmát lehet meghatározni.

Elektromos eljárások a nedvességtartalom és a vezetőképesség közötti összefüggésen alapulnak és szabadföldi mérések céljára alkalmasak. Földbe süllyesztett elektród átlyuggatott fém védőburka üvegszövetet takar.

Az utóbbi nedvszívó és nedves talajjal érintkezve, közte és a talaj között nedvességtartalom tekintetében egyensúly jön létre.

Az eljárás jelentősége az, hogy megfelelően beépített elektródhálózat segítségével folyamatos mérésekkel lehet követni a talaj nedvességtartalmának változását a szelvény egész mélységében.

    Lúgos talaj     Magyarország talajai