Talaj mikrobiológiája

A talaj, különösen a kultúrtalajok kiváló tenyészközegül szolgálnak a legkülönbözőbb mikroszervezetek (baktériumok, gombák, moszatok, ostoros és csillósvéglények, kerekes férgek, fonalférgek stb.) számára.

Mivel a talajlakó mikroszervezetek zöme levegőigényes aerob élőlény, legnagyobb számban a talaj jól szellőző felső rétegében fordulnak elő s a talaj mélységével számuk csökken.
Következésképpen a gyengén levegőző, tömör talajokban jóval kevesebb mikroszervezet található, mint a levegőben dús, laza talajokban.

Nemcsak számuk, de féleségeik tekintetében is nagy változatosság tapasztalható a talajféleségtől, a kulturáltság fokától, a fedő növényzettől, évszaktól, a talaj vegyi tulajdonságaitól, a szerves anyag mennyiségétől, Hőmérséklettől, nedvességtől függően.
Az egyes talajféleségekben jellemző mikroflóra és mikrofauna alakul ki.

A talaj mikroszervezetei fontos szerepet játszanak a talaj kialakításában, fejlődésében, a különféle növényi és állati eredetű szerves anyag lebontásában, ezen keresztül az élővilág szén-, nitrogén-, kén-, foszfor- stb. körforgalmában.

Talaj mikrobiológiája

    Talajmorfológia     Talajnedvesség