Nitrogén műtrágyák

Nitrogén műtrágyák. A növényi tápanyagok közül a nitrogén
a legfontosabb (helyesebben: a leggyakrabban hiányzó), mert
a növények testük felépítéséhez a nitrogénből használnak fel
a legtöbbet.

A talajok nitrogénban rendszerint szegények, ezért a rajtuk termelt növények a Nitrogén műtrágyákat meghálálják.

A Nitrogén műtrágyák csak akkor tudják a legnagyobb hatást kifejteni, ha a többi tápanyag is elegendő mennyiségben van jelen. Száraz vidékeken a vízhiány nagyon gyakran meggátolja a Nitrogén műtrágyák érvényesülését. A növények a nitrogént ammónium- vagy nitrátionok formájában veszik fel.

A nitrát formájában adagolt nitrogént a növények általában a legkönnyebben tudják felvenni. Egyes növények - mint a burgonya - az Ammónia-nitrogént használják fel szívesebben. A talajba kerülő ammónium műtrágyák ammóniumionjait a talajban élő nitrifikálóbaktériumok nitrát-ionokká alakítják át. Ezért a nitrátot kedvelő növényeknél az ammónium műtrágyák érvényesülése nagymértékben függ a talajok nitrifikáló képességétől.

A Nitrogén műtrágyák növelik a növény testének tömegét, de az érés idejét kitolják. Ez különösen akkor észlelhető, ha a nitrogén a többi tápanyaghoz viszonyítva túlsúlyba kerül. A nitrogén nagy hatást gyakorol a termés minőségére is. Bőséges nitrogén műtrágyázása takarmányárpa minőségét javítja, a sörárpa minőségét rontja.

Túl bő nitrogén műtrágyázása gombabetegségek fellépésének kedvez. A szintetikus műtrágyagyártás felfedezése előtt úgy látszott, hogy a salétrom telepekről kitermelhető nitrátok és a gázvízből nyerhető ammónia mennyisége nem lesz elegendő a mezőgazdaság nitrogénigényének fedezésére. Ez a veszély ma már elmúlt, mert a szintetikus műtrágyagyártás alapanyaga: a levegő nitrogénje szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre.

Nitrogén műtrágyák