Baktérium Baktériumok

Baktériumok, baktérium az apró, csak mikroszkóppal látható, Klorofill nélküli, típusos sejtmaggal rendelkező szervezetek, amelyek a növényország első törzsét (Schizomycetes; hasadó gombák) alkotják. Nagyrészt egysejtűek, de vannak többsejtű, fonalas baktériumok is.

Az egysejtű baktériumok alakja gömb, pálcika vagy görbült. A gömb alakú baktériumok a legkisebbek, átmérőjük átlagban 0,5-1,5p. A pálcika alakúak hossza átlagban 2-4p, haránt átmérőjük 0,30,6x.

Természetesen ezeknél kisebbek és nagyobbak is vannak. A görbült baktériumok közt vannak a legnagyobbak. Pl. a Spirochaeta plicatilis több száz p hosszúságot is elér.

A baktériumokat kívül sejthártya, egyes fajoknál ezenkívül nyálkás tok veszi körül. A baktériumok egy része finom plazmatikus nyúlványok, csillangók segítségével mozog.

Táplálkozás szempontjából a baktériumok többsége heterotrof, kisebb részük autotrof. Egy részük csak levegő jelenlétében tud megélni, ez az aerob baktérium.

A baktériumok szaporodása kettéosztódással történik. A sejt közepén keresztfal alakul ki, mely két sejtre osztja a baktériumot. A pálcika alakú B. kettéosztódása mindig a hossztengelyre merőlegesen történik.

A kettéosztódással keletkező sejtek vagy azonnal különválnak, v. egy ideig láncszerűen együtt maradnak. Szinte mindenütt megtalálhatók.

A baktérium tulajdonságai könnyen megváltoznak a külső környezeti tényezők hatására.

A változások v. időlegesek, v. a ható tényezők tartós behatására öröklődők. Mesterségesen, magas és alacsony hőmérséklettel, vegyszerekkel és főleg ultraibolya és röntgen sugarakkal lehet változásokat előidézni baktériumokon.

A megváltozás legkönnyebben a kolóniákon észlelhető, ezért Arkwright [e. arkrájt] a kolónia típusokat ajánlotta a megváltozások jellemzésére. S- és R-kolóniákat különböztetett meg.

Az S-kolóniák felülete sima, az R-kolóniáké érdes-rögös. A kolónia típus megváltozásával a kolóniát alkotó sejtek alaktani és élettani sajátságai is megváltozhatnak, pl. a tok v. a csillangók elvesztése, a virulencia csökkenése, az antigén szerkezet megváltozása.

A Baktériumok polimorfizmusát policiklusos fejlődésükkel magyarázza a - ciklogénia.

Az emberi, állati és növényi betegségokozó (patogén) baktériumokon kívül a talaj, a vizek és a levegő mindig tartalmaz baktériumokat.

Az eddig ismert fajok száma 1500 felett van, ezeknek csak egy kis töredéke kórokozó. Mezőgazdasági szempontból fontos talaj-B. a nitrogénkötő, nitrifikáló (-Nitrifikálás), - ammonifikáló B. ás a cellulózbontó mikroorganizmusok.

Az iparban jelentősek a -- tejsav baktériumok, vajsav baktériumok, ecet baktériumok.

A baktériumokat régebben főleg alaktani sajátságok alapján rendszerezték. A legújabb baktérium-rendszerek az alaktani sajátságokon kívül az élettani és amennyire ismert, a fejlődéstörténeti alapokon épülnek fel.

A legismertebb baktérium rendszertan a Bergey- [e. berdzsi]-féle (Bergey's Manual of Determinativ Bacteorology).

Fő beosztása: Törzs: Schizomycetes. baktérium

• I. sorozat: Eubacteriales. Valódi baktérium
• 1. alsorozat: Eubacteriineae. Típusos valódi baktériumok
• 2. alsorozat: Caulobacteriineae. Nyeles baktériumok
• 3. alsorozat: Rhodobacteriineae. Autotrof bíbor-baktériumok
• II. sorozat: Actinomycetales. Sugárgombafélék.
• III. sorozat: Chlamydobacteriales. Fonalas baktériumok
• IV. sorozat: Myxobacteriales. Nyálka-baktériumok
• V. sorozat: Spirochaetales. Spirochaeta-félék.

Függelék: Vírusok.1949-ben jelent meg Kraszilnyikov szovjet kutató hangsúlyozottan fejlődéstörténeti alapon kidolgozott baktérium-rendszere, melynek fő beosztása a következő:

Törzs: Schizomyceae. Baktériumok
• I. osztály: Actinomycetes. Ide sorolja, mint a sugárgombákból levezethetőket a gömb alakú Baktériumok-at is.
• II. osztály: Eubacteaeriae. Valódi baktériumok és fonalas baktériumok
• III. osztály: Myxobactriae. Nyálka baktériumok
• IV. osztály: Spirochaetae. Spirochaeta-félék.

Függelék: Állati vírusok.