Nukleinsavak

Nukleinsavak fontos vegyületek, a természetben fehérjékhez kötve találjuk őket, nukleoproteideket alkotva. Jelentős élettani folyamatokban vesznek részt, a sejtmagnak és a kromoszómáknak alkotórészei.

A Nukleinsavak hidrolízissel bontva ún. nukleotideket adnak. A nukleotidek nukleozid- és foszforsavmolekulákból épültek fel. A nukleozidek olyan nitrogéntartalmú glükozidok, melyek cukor- és bázisrészből állnak.

A cukorrész d-ribóz vagy 2-desoxi-d-ribóz (más néven timinóz) molekulákból áll, míg a bázis- (aglükon) rész pirimidin vagy purin vegyületek oxi, ill. amino származékai.

A Nukleinsavak tehát nukleozideken keresztül foszforsavval kapcsolódva nukleotidekből állnak. Általában négy különfélekleotid alkot egy egységet, azután sok ilyen négyes tömörül polimer natív (természetes) nukleinsavvá.

A nukleinsavak nagy molekulasúlyú vegyületek, vízben egyáltalán nem vagy rosszul oldódnak.

A Nukleinsavak bontása több lépésben, különböző enzimek közreműködésével történik. A ribo- és desoxiribonukleinsavat a ribonukleáz bontja mononukleotidekre. Ez az enzim depolimerázként működik.

A Nukleinsavak-at nem bontják a foszfatázok, a mononukleotideket azonban foszforsavra és nukleozidre bontják. A nukleozideket a nukleozidáuok purin vagy pirimidin és ribóz- vagy desoxiribóz- molekulákra bontják.