Lexikon címszavak N

Nadragulya

Nadragulya (Atropa belladonna). Évelő, 1-2 m magas erdei növény, tojásdad, kihegyezett, ép szélű levelekkel. Harang alakú, Ibolyaszínű, kocsonyás virágai magánosak a levelek hónaljában. Termése 3 mm átmérőjű fekete bogyó.

Bükkösök és vegyes erdők növénye a hegyvidékeken és a Dunántúlon. Egyik legmérgezőbb gyom, s egyben legfontosabb gyógynövényünk. Levele (Belladonnae folium), gyökere (Belladonnae radiz) és magvai (Belladonnae semen) drogul szolgálnak.

Nadragulya - Pallas lexikon

Nadragulya (növ., natragula, nagydraguba, farkascseresznye, elalutófű, bolondfű Meliusnál; alomhozófű, nagyfű Benkőnél; nádragula Veszelszkinél, Atropa L.), a csucsorkafélék füve, 1-2 faja Európa és Ázsia hegyein terem.

Szirma harangforma, a széle ötkaréju, bogyója gömbölyű, cseresznyéhez hasonlít, kétrekeszű, a csillag módjára szétterül kehely van alatta.

Az Atropa belladonna L. (mérges cseresznye) szára 1/2-11/4 m. magasra nő, két-kétágúan ágazik szét, levele tojásdad, mirigyes szőrös, azért érintve mintegy zsíros tapintatú.

Virága a levél tövéből ered, lecsüngő, barnalila sötétebbel erezett, ritkábban szennyessárga (var. sordescens); bogyója fénylő feketed, a leve piros és nagyon mérges.

Árnyékos erődben Közép- és D.-Európában, hazánkban meg a Kaukázuson terem, különösen a mesz4es földet kedveli. Az olasz nép a bogyójával az arcát festette, ettől ered a bella donna (a. m. szép asszony) elnevezése.

A Nadragulya legfőbb mérge nem az atropin, mint eddig tartották, hanem a hioszciamin.
A Nadragulya-ban azonkivül egy alaktalan, gyántaszerü, keserü ízü alkaloid, belladonnin is van, továbbá atrozin és krizatropasav nevü festőanyagok. A Nadragulya-val való elég gyakori mérgezések rendesen úgy történnek, hogy gyermekek a Nadragulya bogyóit tetszetős külsejük és édeses ízük miatt megeszik.

Ilyenkor a torok kiszárad; a beteg csak nehezen, vagy egyáltalán nem tud nyelni; arca kipirul, bőre skarlátvörös, forró és száraz, mert a méreg a vertékelválasztás idegeit megbénítja; a szem bogara kitágul és közel vitt gyertyalángra sem húzódik össze, mert az atropin a szivárványhártya körkörös izmának mozgató idegét szintén működésképtelenné teszi; azután a beteg igen lármás, vidám deliriumba esik táncol, nevetgél, sőt dühöng, mert a méreg izgatja az agyvelő kérgét.

Igen jellemző továbbá, hogy a szivnek gátló idege és ennek végződései szintén megbénulnak, ezért is a pulzus rendkivül felszaporodik. Gyermekeknél már 3-4 bogyó heves mérgezést okozhat, különösen a virágzás idején (jul.), mikor a legtöbb méreg van a bogyókban. A mérgezés különben rendesen nem halálos, bár a gyógyulás lassu és a szimptomák ijesztők.

Amint fölismertük a mérgezést (ezt a szem bogarának tágassága igen jól elárulja), hashajtót, hánytatót, csersav-tartalmu szereket (gubacsforrázat) adunk, a nyakra mustárpapírt teszünk és még idején orvoshoz fordulunk, aki gyomormosás és polikarpin alkalmazása által könnyen elejét veheti a bajnak.

nadragulya