Növényi hormonok

Növényi hormonok. A növényekben az 1920-as években olyan vegyületeket mutattak ki, amelyről beigazolódott, hogy a növekedést szabályozzák.

Ezeket a vegyületeket Auxinok nak, később Növényi hormonoknak nevezték.

A Növényi hormonok szerepe nem fedi teljes mértékben az állati és emberi hormonokét. Ennek ellenére a növények növekedését szabályozó vegyületeit Növényi hormonoknak nevezzük.

A növényi növekedésre több vegyület van hatással. Ezek közül az a és b auxint, valamint a ß indolecetsavat megtalálták az emlős állatok vizeletében.

A naftil- és fenil ecetsavak és származékaik szintén növekedés szabályozók.

A természetes Növényi hormonok, valamint a mesterségesek a szükségnél nagyobb mennyiségban a növények táplálkozását oly mértékben zavarják, hogy amiatt a növény elpusztul. Ezt a hatást használják fel a kétszikű gyomok irtására. Ilyen mesterséges Növényi hormonok a 2,4-diklórfenoxi-ecetsav, a klórkrezoxinecetsav, 2,4,5-triklórfenoxiecetsav.

A gyomirtáson kívűl más felhasználási területei is vannak a Növényi hormonoknak.

A dugványok gyorsabb és nagyobb eredését teszik lehetővé az e célra készített, külföldön különböző néven forgalomba kerülő pl. gibberellin-tartalmú szerek.

A korai gyümölcshullás gátlására szolgáló permetezőszerek használata még elég bizonytalan. A túladagolás súlyos kárt okoz. A virágba permetezett kis mennyiségű hormon a paradicsomnál magnélküli termést, más növényeknél jobb termékenyülést és korai érést okoz.

Növényi hormonok