Villámcsapás - Kertészeti lexikon

Villámcsapás főként fákat károsít. Mivel a kambiális vezetőképesség döntő, ezért pl. a dió kevésbé veszélyeztetett Villámcsapástól a szövetek olajtartalma miatt, mint pl. a keményítős juhar vagy hárs.

A Villámcsapás elektromos hője robbanásszerűen felforralja a szöveti vizet. Így nem a Villámcsapás veti szét a kérget és farészeket, hanem a gőzrobbanás.

Élő, nedvében álló fa sohasem gyullad ki Villámcsapástól, hanem csak a elkorhadt vagy a kiszáradt. Egyes különleges fekvésű helyek talajfoltjain, a kedvező összetétel és talajvízszint ellenére sem élnek meg növények a gyakori Villámcsapás miatt.

Ha szőlőt, málnát, komlót ( drótművelés ) ér a Villámcsapás, ez rendszerint 20-30 méteres körzetben szokatlan tünetekben (csúcshajtás elhalás, elégés),, korán beálló őszi színváltozásban nyilvánul meg.

Ha réten, legelőn, vetésben, burgonyaföldön: stb. 5-10 méteres leforrázott foltot találunk, amelynek a széle felé elmosódottan nyilvánul meg a hatás, ez Villámcsapásra vezethető vissza.

Homokba futó villámcsapás durván összeolvadt belsejű és alaktalan csőszerű talajképződményeket eredményez.

Villámcsapás