Virágkötészet

Frissítve: 2023-12-22       Virágos élősködők     Virágosodás     Virágzat     Vírus nómenklatúra

Virágkötészet (kötészet). A dísznövények felhasználásának egyik módja. Általában vágott virágok és levélzöld, ritkábban élőnövények feldolgozásával foglalkozik.

A vágott virágok elrendezésének művészetével sok évszázad óta foglalkoznak elsősorban K-Ázsiában, ahol a virágok elhelyezésére szolgáló művészi kivitelű edények, vázák készítése is nagy múltra tekint vissza.

Európában a V. leggyakoribb formája a csokor, amely készülhet élővirágból vagy szalmavirágból (Makart csokor) és lakások, helyiségek díszítésére szolgál.

Asztaldíszítésre a csokron kívül használatosak a virág- vagy levélgirlandok (füzérek); ezeket többnyire iparművészeti tárgyakkal kombinálva alkalmazzák reprezentatív célokra.

A Virágkötészet kedvelt formája a koszorú, amelyet drót- vagy vesszővázra rádolgozott mohára vagy szalmára, esetleg anélkül, drótra felfűzött, élő vagy holt anyagból készítenek, kör vagy ovális alakúra kiképezve; anyaguk: művirágok, tobozok, fenyőzöld vagy tartósabb lomblevelű fák levelei.

A többnyire fedelékesen egymásra fekvő levélalap díszítésére a szezon szerint rendelkezésre álló virágokkal, hajtásokkal vagy termésekkel díszítik őket.

Nagytömegű kötészeti anyagot igényelnek továbbá az emléknapok és a reprezentatív megemlékezések, továbbá a temetők, különösen a kegyeleti napok táján. Természetesen a temetések alkalmával is sok koszorú fogy.

A kötészet kategóriájába tartoznak az újabban divatossá vált virágcsészék is, amikor többnyire lapos, díszes kiképzésű kerámia tálakba ültetnek össze levél- vagy virágszín szerint harmonikusan vagy kontrasztosan összeválogatott növényeket.

A virágkosarak összeállításában ezzel szemben cserepes és vágott virágok együttesen játszhatnak szerepet. Az élővirág mint ruha vagy hajdísz ritkábban, általában ünnepélyes alkalmakkor (estélyeken, bálokon stb.) használatos.

virágkötő képzés

Pillangósvirágúak
Szőlő virág
Virág

Virágkötészet