Rozsdagombák

Frissítve: 2018-11-10

Rozsdagombák (Uredinales). A bazidiumos gombák (Basidiomycetes) egyik sorozata. Virágos növények és páfrányok valódi élősködői. Mesterséges táptalajon nem tenyészthetők. Bonyolult fejlődésmenetű, 5 féle spórával rendelkező gombák.

Egy típusos rozsdagomba, a Gabonafélék fekete rozsdáját okozó Puccina graminis fejlődésmenete a következő: a gabonafélék szárán és levelén nyár elején rozsdabarna foltok jelennek meg, innen ered a neve.

Ez az uredo-alak; hifa végeken lefűződő egysejtű, gömbölyded spórák (uredosporák) alkotják. A betegség fő elterjesztője ismét uredo-alakot hoz létre. Magpáros (dikaryonos) spóra. Az uredo-telep helyén később fekete színű teleuto-telep jön létre, mely nyeles, kétsejtű, fekete teleutospórákból áll. Ezek áttelelve a következő évben keresztfalakkal 4 sejtre osztott bazidiumot hajtanak, és ezen redukciós osztódás után 4 haploid, páronként különnemű (+ és -) bazidiospóra képződik.

A teleutospórák is kétmagvúak és a sejtmagok csak a bazidium kifejlődése előtt egyesülnek (karyogamia). A bazidiospórák nem a gabonát, hanem a sóskaborbolyát (Berberis vulgaris) és a Mahoniát fertőzik.

A + ill. - ivarú bazidiospóra a borbolya levelének színén, a levél szövetébe bemélyedő, korsóalakú spermogoniumot hozza létre, melynek belsejében apró, egysejtű spermatiumok képződnek.
A spermogoniumot szokták pyknidiumnak és a spermatiumot pyknosporának v, pyknokonidiumnak is nevezni. A spermatiumok ugyanolyan ivarúak, mint a bazidiospóra, amelyből származtak-A spermogoniumból hosszú, elágazó felfogó hifák fejlődnek, melyek az ellentétes ivarú spermatiumok felfogására szolgálnak.

Ha két ellentétes ivarú spermatiumból származó micélium v, a spermogonium felfogó hifája és ellentétes ivarú spermatium találkozik, akkor megtörténik a két ellentétes sejt összeolvadása (plasmogamia), a sejtmagok nem egyesülnek, csak egymás mellett helyezkednek el (magpár, dikaryon). Ez a magpáros micélium a sóskaborbolya levelének fonákón létrehozza a narancssárga színű aecidium-alakot, mely egysejtű, sorokban lefűződő aecidiospórákból áll. Ezek a gabonát fertőzik és létrehozzák az uredo-alakot.

A Puccinia graminis tehát két gazdanövényen él, ezek a heteröcikus rozsdagombák. Vannak egygazdás (autöcikus)rozsdagombák, ilyen pl, a napraforgó rozsda, (Pueccinia helianthi), a spárgarozsda, (-Puecciniaasparagi). A rozsdagombák rendszertani beosztása a teleutospóra alapján történik. Legnagyobb család a Pucciniaceae.

A teleutospórák nyelesek. Nemzetségei: Uromyces, egysejtű teleutospórákkal, Puccina, kétsejtű teleutospórákkal, Phragmidium, többsejtű teleutospórákkalA Gymnosporangiumra jellemző, hogy a kétsejtü teleutospórák kocsonyás anyagba vannak ágyazva. A Cronartiaceae családban a nyéltelen teleutospórák egysejtűek, oszlop alakban egyesülnek. A Coleosporiaceae családra a nyéltelen, eleinte, egysejtű, majd 4-sejtű teleutospórák jellemzők. Coleosporiumfajok aecidiuma Pinusok tűlevelein fehér hólyag alakjában fejlődik. Uredo- és teleuto-alak főleg Fészkeseken él.

A Melampsoraceae családban a teleutospórák nyéltelepek és az epidermisztől fedve fejlődnek v, lapos telep alakjában (Melampsora) v. elszórtan (Melampsorella).Kertészeti lexikon >>

Rozsdagombák
Botrytis gomba, fertőzés, nemes rothadás
Erdei-rozsdagombák gombák, élősködők
Galóca gombák gombák
Gombamérgezés
Gombák gombák
Külső élősködő gombák gombák
Lemezes gombák gombák
Likacsos gombák gombák
Őzlábgombák gombák
Penészgombák gombák
Pereszkegombák gombák
Ragadozó gombák gombák
Rókagomba
Rozsdagombák gombák
Szarvasgomba
Tinorú gombák gombák
Tömlős gombák gombák

Rozsdagombák



Kapcsolódó oldalak