Rozsdagombák

Frissítve: 2019-09-10       Rögös talaj     Rövidcsapos metszés     Rügy     Rügycsoport     Rügy differenciálódás     Rügypattanás

Rozsdagombák (Uredinales). A bazidiumos gombák (Basidiomycetes) egyik sorozata. Virágos növények és páfrányok valódi élősködői. Mesterséges táptalajon nem tenyészthetők. Bonyolult fejlődésmenetű, 5 féle spórával rendelkező gombák.

Egy típusos rozsdagomba, a Gabonafélék fekete rozsdáját okozó Puccina graminis fejlődésmenete a következő: a gabonafélék szárán és levelén nyár elején rozsdabarna foltok jelennek meg, innen ered a neve.

Ez az uredo-alak; hifa végeken lefűződő egysejtű, gömbölyded spórák (uredosporák) alkotják. A betegség fő elterjesztője ismét uredo-alakot hoz létre. Magpáros (dikaryonos) spóra. Az uredo-telep helyén később fekete színű teleuto-telep jön létre, mely nyeles, kétsejtű, fekete teleutospórákból áll. Ezek áttelelve a következő évben keresztfalakkal 4 sejtre osztott bazidiumot hajtanak, és ezen redukciós osztódás után 4 haploid, páronként különnemű (+ és -) bazidiospóra képződik.

A teleutospórák is kétmagvúak és a sejtmagok csak a bazidium kifejlődése előtt egyesülnek (karyogamia). A bazidiospórák nem a gabonát, hanem a sóskaborbolyát (Berberis vulgaris) és a Mahoniát fertőzik.

A + ill. - ivarú bazidiospóra a borbolya levelének színén, a levél szövetébe bemélyedő, korsóalakú spermogoniumot hozza létre, melynek belsejében apró, egysejtű spermatiumok képződnek.
A spermogoniumot szokták pyknidiumnak és a spermatiumot pyknosporának v, pyknokonidiumnak is nevezni. A spermatiumok ugyanolyan ivarúak, mint a bazidiospóra, amelyből származtak-A spermogoniumból hosszú, elágazó felfogó hifák fejlődnek, melyek az ellentétes ivarú spermatiumok felfogására szolgálnak.

Ha két ellentétes ivarú spermatiumból származó micélium v, a spermogonium felfogó hifája és ellentétes ivarú spermatium találkozik, akkor megtörténik a két ellentétes sejt összeolvadása (plasmogamia), a sejtmagok nem egyesülnek, csak egymás mellett helyezkednek el (magpár, dikaryon). Ez a magpáros micélium a sóskaborbolya levelének fonákón létrehozza a narancssárga színű aecidium-alakot, mely egysejtű, sorokban lefűződő aecidiospórákból áll. Ezek a gabonát fertőzik és létrehozzák az uredo-alakot.

A Puccinia graminis tehát két gazdanövényen él, ezek a heteröcikus rozsdagombák. Vannak egygazdás (autöcikus)rozsdagombák, ilyen pl, a napraforgó rozsda, (Pueccinia helianthi), a spárgarozsda, (-Puecciniaasparagi). A rozsdagombák rendszertani beosztása a teleutospóra alapján történik. Legnagyobb család a Pucciniaceae.

A teleutospórák nyelesek. Nemzetségei: Uromyces, egysejtű teleutospórákkal, Puccina, kétsejtű teleutospórákkal, Phragmidium, többsejtű teleutospórákkalA Gymnosporangiumra jellemző, hogy a kétsejtü teleutospórák kocsonyás anyagba vannak ágyazva. A Cronartiaceae családban a nyéltelen teleutospórák egysejtűek, oszlop alakban egyesülnek. A Coleosporiaceae családra a nyéltelen, eleinte, egysejtű, majd 4-sejtű teleutospórák jellemzők. Coleosporiumfajok aecidiuma Pinusok tűlevelein fehér hólyag alakjában fejlődik. Uredo- és teleuto-alak főleg Fészkeseken él.

A Melampsoraceae családban a teleutospórák nyéltelepek és az epidermisztől fedve fejlődnek v, lapos telep alakjában (Melampsora) v. elszórtan (Melampsorella).

Rozsdagombák

    szíkes talaj     araszolók     barka     iberis     japán virágkötészet