Szarvasgomba

A Szarvasgomba (Tuberales) a tömlős gombák (Ascomycetes) sorozata. Föld alatti gombák, melyeknek micéliuma fás növények gyökereivel szimbiózisban él.

A termőtest gumó alakú, kívül burok (peridium) borítja. Belseje húsos, márványozott. A legjobb ízű ehető gomba a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum). Burka fekete, sokszögletű, kiemelkedő szemölcsökkel borított. Meszes talajú erdőkben él.

Egyes tájakon Szarvasgomba-nak hívják a palánka vagy korállgombákat (Clavariaceae) is mert termőtestük szarvasagancsszerűen elágazó.

Szarvasgomba Pallas lexikon

Szarvasgomba részint a szarvas szarvához hasonló elágazás, részint a német elnevezés nyomán több gomba neve. 1. Az elágazás szerint, eredeti gondolat szerint, Szarvasgomba a Clavaria Vaill., a hártyagombák Clavirieri alcsaládjának génusza, melynek a föld fölé jutó húsos gyümölcsteste kevésbbé elágazó, cövek, bunkó v. ágas-bogas bokor.

A gyümölcstestet v. ágait a spórázó hártya koronázza. Az utóbbi egymás mellé zárkózó bazidiumokból áll; mindegyikök 2-4 lefűződő spórával. Az ehetőket már Clusius említi hazánkból. Ilyen a fehér Szarvasgomba (klárisgomba, korállgomba, bokros gomba; C. coralloides); a sárga Sz. (C.flava, 1. a Gombák I. tábláján, sárga palánka néven), másképpen kecskegomba, kecskeszakállú gomba; az utóbbihoz hasonlít a vörös fürtös Sz., vörös kecskeszakáll (C. Botrytis) és a mozsárütő Szarvasgomba, mozsártörő Szarvasgomba (C. pistilloides).

A német elnevezés szerint Szarvasgomba 2. a gímgomba, sőt 3. a gerebengomba Hydnum imbricatum nevű faja is Szarvasgomba vagy szarvasnyelv.

Lexikon címszavak - S