Ozmózis

Ozmózis jelenségét észleljük, ha oldatot és tiszta oldószer vagy két különböző töménységű oldat félig áteresztő hártyán keresztül érintkezik egymással.

Az oldott anyag szétterjedni törekszik, de ezt a hártya megakadályozza. Az oldószer molekulái ellenben áthatolnak (átdiffundálnak, beáramlanak) oldat-oldószer esetén az oldatba, két oldat esetén a töményebb oldatba. Ott térfogatnövekedést, ennek következményeként nyomásnövekedést eredményeznek, ez a nyomás az ozmózisos nyomás, melyre a gáztörvények érvényesek.

Az Ozmózis nagy jelentőségű a sejtek életében. Vizet a növény Ozmózis segítségével vesz fel. Ozmózisos nyomásuk alapján az oldatokat így osztályozhatjuk:

1. Izotóniás vagy izozmotikus két, egymással félig áteresztő hártyán keresztül érintkező oldat, ha ozmózisos nyomásuk egyenlő. Ekkor mindkét irányba egyenlő számú oldószer-molekula áramlik.

2. Hipotóniás az oldat, melynek ozmotikus nyomása a félig áteresztő hártyán keresztül érintkező másik oldatéhoz viszonyítva kisebb.

Ebben az esetben a hipotóniás (hígabb) oldatból oldószer áramlik a másik oldatba mindaddig, míg a két oldat koncentrációja azonos nem lesz. (A hipotómiás sejt zsugorodik.)

3. Hipertóniás az az oldat, melynek ozmózisos nyomása a félig áteresztő hártyán keresztül érintkező másik oldatéhoz képest nagyobb; ebben az esetben a hipertóniás (töményebb) oldatba áramlik az oldószer a másik oldatból, mindaddig, míg a két oldat koncentrációja azonos nem lesz.

Ozmózis