Lebegő legyek, Zengőlegyek

Lebegő legyek, zengőlegyek (Syrphidae, zengő legyek) közepes v. nagy testű legyek. A zengőlegyek virágporral és a levéltetvek mézharmatával táplálkoznak.

Tojásaikat a levéltetü telepek közelében rakják le. Csápjuk 3 ízű, fejük félgömbös, a hímek szemei nagyobbak, a fejtetőn többnyire összeérnek. Testük nyúlánk v. zömök, gyakran sárgás rajzolatú és méhekre, darazsakra emlékeztető alakú, mások fémfényűek.

A lebegő legyek lárvái előrefelé keskenyedők, felülról lapítottak (pl. Syrphus, Spherophoria), ritkábban hengeresek és testük végén hosszú légzőnyúlványt viselnek (pl. Eristalis). A tonnabáb hengeres v. csepp alakú. A kifejlett lebegő legyek többnyire virágnektárral táplálkoznak, a levegőben egy helyben tudnak lebegni.

A lárvák között vannak növényevők, amelyek a Hagymafélékben élnek (pl. Eumerus-fajok) v. levelekben és szárakban aknáznak (Chilosia-fajok); vannak állati és növényi hulladékkal táplálkozók (pl. herelegyek, Eristalis-fajok), végül vannak ragadozók, amelyek főleg a levéltetveket pusztítják (pl. Syrphus-, Sphaerophoriafajok) v. a darazsak fészkében (Volucella), ill, hangyabolyokban (Microdon) élnek.

Lebegő legyek

Kapcsolódó oldalak